Kétmilliárd forintot kapott a katolikus egyház a jáki templom felújítására, de nem minden valósult meg a tervekből, a fűtés befejezésére például a helyiek gyűjtöttek adományt. A projektvezető szerint ennek nagy része elkészült. A jákiak azt is nehezményezik, hogy bekerítették a templomkertet.
Háborognak a jákiak, mert úgy érzik, elvették tőlük a templomukat – ezzel keresték meg a Nyugat.hu szerkesztőségét többen az elmúlt időszakban. Még 2017 decemberében írtuk meg, hogy kétmilliárd forint állami támogatásból teljesen felújítják Vas megye leghíresebb templomát, a jákit, aminek a kedvezményezettje a Szombathelyi Egyházmegye. Ekkor még azt ígérték, hogy az állami forrás három évre elosztva érkezik majd, a munkálatok ütemezése alapján.
A tervek szerint már évekkel ezelőtt lezárult volna a projekt, ennek ellenére csak néhány nappal ezelőtt érkezett meg a meghívó az egyházmegyétől a megújult templom megáldására. Az ünnepségen, április 21-én Székely János megyéspüspök és Sulyok Tamás köztársasági elnök is részt fog venni. A hírek szerint a fél falut lezárja a TEK, csak meghívóval lehet részt venni az eseményen, sőt megközelíteni is.
Háborognak a helyiek
A helyiek nem értik, hogy a tervezett látogatóközpont, amelyre háromszázmillió forintot szántak, miért nem készült még el, miért kellett gyűjtést indítani a templom padfűtésének kialakítására, és hogy miért nincs nyilvános illemhely a turisták által is látogatott helyszínen. A templomkertet korábban nem zárták, de most kerítés és zárt kapuk fogadják azokat, akik nem látogatási időben vagy nem misére mennek.
A falu lakosai ingyen nézhetik meg a templomot, míg másoknak belépőjegyet kell venniük, de ez korábban is így volt, ahogy az is, hogy télen nem lehetett látogatni az épületet. (A felnőtt- és nyugdíjasjegy ezer forint, gyermekeknek ötszáz forint a belépő.)
A falubeliek azt mondják, a felújítás óta teljesen megváltozott a nyolcszáz éves templom környezete, és ettől a jákiak egy része idegenkedik. Már „nem érzik magukénak” a magyarországi román stílusú építészet legjelentősebb alkotását.
Van is mosdó, meg nincs is
Egy családapa Facebookon fakadt ki, hogy hiába akarták megnézni a templomot húsvétvasárnap, nem jutottak be látogatási időben, és tájékoztató táblát sem találtak. Később azt az információt kapták, hogy egyházi és állami ünnepnapokon változhat a nyitvatartás.
Ez szerepel a felújítási projekt Facebook-oldalán is. Látogatási időben a templomhoz közeli idegenforgalmi pavilonban lehet jegyet venni, ahol ottjártunkkor már kint volt a nyitvatartás rendje.
A templom és a templomkert látogatási időben és a misék alatt van nyitva
A közösségi házban van mosdó, amelyet látogatási időben lehet használni, vagy a mise alatt. Ezt már Zakó Jenő jáki plébánostól tudtuk meg, ahogy azt is, hogy a templom turisztikai fenntartását február 1-jétől átvette a Szombathelyi Egyházmegye, a nyitvatartási rendet, a belépődíjak összegét is ott határozzák meg. Hozzátette: a szertartásokon, szentmiséken bárki ingyenesen részt vehet.
Az egyház nem érti a helyiek elégedetlenségét
Sarkadi Márton építészt, a felújítási projekt vezetőjét is megkerestük a kérdéseinkkel. Nem értette, hogy a helyiek miért a sajtóhoz fordulnak, miért nem az egyházat keresik meg. Ráadásul szerinte ezekre a kérdésekre egy februári fórumon már választ adtak a jáki egyházközség tagjainak. „Direkt azért szerveztük a fórumot, hogy tájékoztassuk a jákiakat. Ezek szerint nem mindenkihez jutottak el az információk” – mondta.
Leszögezte: a tervezéskor az egyházközség kérése volt, hogy legyen végre körbekerítve a templom, mert a falubeli fiatalok esténként, éjszakánként oda jártak bandázni, hetyegni. Ha csak látogatási időben van nyitva a kapu, ezt nem tudják megtenni, illetve a turisták sem tudnak jegyváltás nélkül bemenni.
„Lehet hangzatos dolgokat mondani, hogy ezt mindenki magáénak érzi, de a valóság az, hogy ez egy templom, az egyházközség tulajdona, ezen keresztül pedig a katolikus egyházé. Az elkerítés a tulajdonos, az egyházközség kérése volt” – hangsúlyozta Sarkadi.
Késett a projekt befejezése
Az építész szerint az átadás csúszásának több oka is volt. Egyrészt egy ilyen műemlék felújításánál sok mindent nem látni előre. Vannak műszerek, amelyek bizonyos dolgokban segítséget adnak, de száz százalékig nem lehet mindent előre kiszámolni. Eleve a különféle szakvélemények, felmérések is a projekt keretében készültek el, tehát közben derült ki, hogy konkrétan milyen feladatok vannak. „Rengeteg kellemetlen meglepetés ért minket, nagyon sok előre nem látható megoldandó kérdés merült fel” – magyarázta, és példát is említett.
Kiderült, hogy a templomot észak és nyugat felől övező támfal elképesztően rossz állapotban van. Ennek teljes lebontása, újraépítése utólag került bele a projektbe. Ez nagy jelentőségű, mert a Szent Jakab-kápolnát is támasztja, nélküle éppen csak megállna. Sok hasonló, előre nem látható eleme volt a felújításnak.
A projekt vezetője szerint általában alulkalkulálják az ilyen felújításokat. Szerinte a kétmilliárd forint, amit kaptak a jáki templomra, nem sok.
„Az elmúlt években sok ilyen jellegű projekt futott, de eddig nem így volt, ezért kevés a szakember. Nem nyúlhat akárki ezekhez a műemlékekhez. Nem lehet a restaurátorokat egyik napról a másikra megtöbbszörözni. Várni is kellett rájuk. Nem arról van szó, hogy idehívunk egy festőbrigádot” – sorolta az okokat.
A jáki templom a felújítás után
Sarkadi Márton elmondta: Jákon befejeződött a templom homlokzatainak és a nyugati kapu restaurálása. A teljes belső feltárás lezajlott, ahogy az összes belső falfelület helyreállítása is. A faragott kőfelületeket centiről centire, restaurátori módszerrel kellett kezelni, egy-egy apró felületre sok munkafázisban vissza is kellett térni. A helyiek el sem tudják képzelni, mekkora és milyen időigényes munka.
Volt egy kis félreértés a fűtéssel kapcsolatban
Menet közben derült ki, hogy a látogatóközpont már nem fér bele a projektbe. Ezt a templomhoz közeli két meglévő épület felújításával, valamint egy új kiállítótér építésével hozták volna létre. Utóbbit a domboldalba tervezték, hogy a 15 méteres belmagassága ellenére ne versenyezzen a másik két épülettel.
A padok fűtésével kapcsolatban a projektvezető azt mondta: ő is hallott azokról a vádakról, hogy ennek kialakítására nem gondoltak, és a helyieknek kell megoldaniuk, de szerinte ez nem igaz. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a sekrestyében kialakították a fűtési rendszer központját, és végigvezették a vezetéket a padokig.
Tavalyelőtt viszont, amikor megugrottak az energiaárak, azt a választ kapták az egyházközségtől, hogy felesleges a fűtést kiépíteni, mert ki tudja, mennyibe kerül majd az áram, esetleg nem tudják üzemeltetni, ezért állt le akkor a beruházás. Most mégis jelezték az igényt. Az építész szerint valami félreértés lehetett, elkezdtek gyűjteni a civilek, az összegyűlt pénzt az egyházmegye kiegészíti majd.