Több független budapesti szerkesztőséget nem engednek be a kormányzati sajtórendezvényekre. Vidéken sem jobb a helyet: van olyan helyi hírportál, amelyet alapítása óta levegőnek néz a helyi önkormányzat, és a kormányhivataloknál is akad erre példa. Körkép a Szabad oldal nevű programunk segítségével.
Három és fél éven át várt a helyi önkormányzattól kikért adatra Győrffy Árpád, a veszprémi Napló egykori munkatársa. A közelmúltig balatontipp.hu címen, most a saját nevén helyi híroldalt működtető újságíró egy védett épület eladása és bontása kapcsán érdeklődött a balatonfüredi önkormányzatnál. Mivel az adatkérésre többször is megtagadta a választ az illetékes önkormányzat, Győrffy akkor, 2019-ben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. Az újságíró sérelmezte, hogy „a NAIH hiába magyarázta el több alkalommal is, hogy mi a törvényes teendő, a polgármester tett az egészre.” A hatóság – Győrffy elmondása szerint – „félévente, évente írt valamit, a füredi önkormányzat végül a NAIH több megkeresése és két jelentéskiadással való ijesztgetése után adta ki a kért dokumentumok lényegében csonkítatlan másolatát (az aláírásokat kitakarták, a neveket nem)”.
Nem példátlan
A sikeres végkifejlet ugyanakkor nem jellemző az adatkérések többségénél. A Szabad Európa nemrég indított, Szabad oldal rovatának partnerszerkesztőségei (nyugat.hu, debreciner.hu, kecsup.hu, Szabad Pécs) is folyamatosan küzdenek az információhiánnyal.
„A mi történetünk rendkívül egyszerű. Három és fél éves működésünk alatt a debreceni polgármesteri hivatal egyetlen levelünkre nem válaszolt, egyetlen interjúkérésünkre nem reagált, a sajtótájékoztatóikra és sajtónyilvános eseményeikre egyetlenegyszer sem invitáltak bennünket” – összegzi a helyzetet az átlagosan napi hatezer oldalletöltést elérő debreciner.hu főszerkesztője, Porcsin Zsolt. Hozzátette, hogy a lap munkatársainak közérdekű adatkéréseire mindig válaszolt a jegyző.
Témalopás
A Kecskemét és környéke híreiről beszámoló kecsup.hu szerkesztősége is gyakran ütközik falba, amikor információt kérnének a helyi hivataloktól. A 2019-ben elindított, havonta átlagosan 160 ezer olvasót elérő portál főszerkesztője, Gunity Gábor szerint a lap újságírói többször jártak úgy, hogy nem kaptak választ kérdéseikre, „de másnap az önkormányzati médiában büszkén megválaszoltak mindent, mintha nekik bármi is eszükbe jutott volna”. A főszerkesztő szerint a városháza kommunikációs vezetője évek óta nem áll szóba velük, a polgármester nem nyilatkozik. Ugyanakkor helyreigazítási perek kapcsán megtalálják őket, annak ellenére hogy például az önkormányzati sajtó működését vizsgáló helyi bizottság fideszes elnöke azt állítja, nem tudja, hogy mi az a KecsUP – tette hozzá Gunity.
A szombathelyi városi önkormányzatnál egyértelműen jobb a helyzet, mint a fideszes időkben volt. A városházi sajtós készséges, néha napokba telik ugyan egy-egy válasz, de azért mindig megérkezik – tájékoztatta a Szabad Európát a nyugat.hu főszerkesztője, Roznár Gyöngyi.
„A korábbi, jobboldali önkormányzat alatt csak a legritkább esetben érkezett reagálás a kérdéseinkre. Ám mi akkor is fontosnak tartottuk őket a sajtóetikai elveknek megfelelően megkérdezni, ha tudtuk, hogy nem fognak válaszolni. Most sikerül beszélnünk illetékes városvezetőkkel is, megszólalnak nálunk. Nemény András polgármester nemrég elvállalt egy élő, nyilvános szereplést is lapunk szervezésében. Az viszont általános tapasztalat, hogy megritkultak a sajtótájékoztatók, ahol kérdezni tudnánk. A politikusok – pártállástól függetlenül – a közösségi oldalakon (főként Facebookon) kommunikálnak, ahol a céljaiknak megfelelően, visszakérdezés nélkül tudnak üzenni az embereknek” – ismertette a szombathelyi szerkesztőség tapasztalatait a főszerkesztő.
„Mindenki fél nyilatkozni”
Hozzátette: ennél valamivel nehezebb a városi intézmények és cégek ügye. Utóbbiaknál egy ideje azt tapasztalják, hogy időnként ki akarják kerülni a választ. A megyei önkormányzat és a kormányhivatal alkalmanként válaszol csak a kérdéseikre, és nagyjából ugyanez vonatkozik az állami irányítású intézményekre. Különösen nehéz dolguk van az újságíróknak a megyei kórházzal. Roznár Gyöngyi szerint a helyi fideszes politikusok sajtótájékoztatókra csak elvétve hívják meg a a nyugat.hu újságíróit, de mint mondta, ezek a rendezvények valójában sokszor nem is sajtótájékoztatók, hanem a kormánymédiának tartott kampányesemények. Néha, főként ha ez az érdekük, kapnak választ írásbeli kérdéseikre, és az utóbbi időben nyilatkoznak is a lapnak. (Nemrég Kövér László is adott videóinterjút a nyugat.hu-nak.) A főszerkesztő mindezt annak tudja be, hogy a nyugat.hu a legolvasottabb médium a régióban.
A helyzet ugyanakkor nem ad okot megkönnyebbülésre, a független sajtótermékeknek nem mindenki örül: „Összességében azt vesszük észre, hogy mindenki fél nyilatkozni egy független lapnak. A sajtó az erős politikai befolyás miatt annyira elvesztette a hitelét, hogy az emberek nehezen tudják elképzelni, hogy valóban létezik független újságírás. Sokszor a politikai élet szereplői is azt várnák, hogy a Nyugat egyértelműen csatlakozzon valamelyik politikai oldalhoz” – fogalmazott Roznár Göngyi a Szabad Európa kérdésére.
Információ, szabadság, törvény
A korábban az önkormányzatok átláthatóságát is szabályozó, úgynevezett üvegzsebtörvény formailag ma már nem létezik külön, mellékletként beépült az információszabadság-törvénybe – tájékoztatta a Szabad Európát a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós. Ez a jogszabály írja elő, mi az, amit közérdekű adatként az állami szerveknek, önkormányzatoknak elérhetővé kellene tenniük a nyilvánosság számára. A törvény betartását a NAIH felügyeli, és ha szabálytalanságot talál, jelzi az önkormányzat jegyzőjének.
„5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;
6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli (…)”
Ligeti szerint a szervezeti adatokat még csak közzéteszik az önkormányzatok és cégeik, de a működésre vonatkozó adatok, szerződések nyilvánosságra hozatala már nehezebben megy, és ennek kapcsán különböző okokra (például koronavírus-járvány stb.) hivatkoznak. (A törvény a saját honlapon történő elektronikus közzétételre csak a nagyobb önkormányzatokat kötelezi.)
A TI jogásza szerint „a kis önkormányzatok között is vannak, akik nagyon profin teljesítik az átláthatósági elvárásokat”, mások mellett például Tompa, Röszke, Magyarcsanád és az átláthatóbb működést célul tűző Üvegfalu programot elindító Pázmánd, de a civil szervezet által képviselt vidéki adatkérési ügyeknél, így például a pécsi és az egri önkormányzat, valamint a szombathelyi önkormányzati sportüzemeltető cég esetében rendre bírósághoz kellett fordulniuk az adatokért.
Ráadásul minél kisebb egy vidéki település, annál nehezebb a helyben illetékes járásbíróságnál az önkormányzat ellen pert nyerni – magyarázta a TI jogi igazgatója, „hiszen senki nem akar trambulinról a medencébe pisilni, ezek az emberek tudják, hogy kis közösségekről van szó, fognak még együtt horgászni, disznót vágni”. Ráadásul a szakember tapasztalatai szerint a választási kampány után az ellenzéki önkormányzatok is veszítettek a lelkesedésükből ezen a téren: ez látható abból a felmérésből, amelyet az Ez a minimum! programot elindító három szervezet (K-Monitor, Átlátszó, Transparency International Magyarország) készített májusban.
Ligeti Miklós különösen fájdalmasnak találja az olyan eseteket, mint amikor a TI Magyarország a nyugat.hu adatkérésének megtagadása nyomán 2018-ban pert indított a szombathelyi Haladás labdarúgó-egyesület stadionjának üzemeltetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány megismerése érdekében. Bár kizárólag közpénzből valósult meg a projekt, mégis üzleti titok maradhatott e források elköltésének módja. A szervezetnek a pert másodfokon, a Szombathelyi Törvényszék előtt sem sikerült megnyernie, a jogerős ítélet sem kötelezte az alperest a megvalósíthatósági tanulmány kitakarásoktól mentes nyilvánosságra hozatalára, sőt végül a Kúria is jóváhagyta az adatok titkosságát.
„Nem mindig a rosszindulat vagy a titkolózási szándék az ok, ha egy önkormányzat nem ad ki egyes, a törvény által előírt adatokat” – nyilatkozta a Szabad Európának Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. A szakember szerint a kisebb önkormányzatoknál sokszor nincs meg a kellő felkészültség, szakértelem ehhez. Szerinte más a kontextus is, amelyben ezekben a hivatalokban dolgoznak, sokkal informálisabbak az információszerzési módszerek, a személyes kapcsolatoknak nagyobb szerep jut. Sokszor ahhoz vannak szokva, hogy „amiről a polgármester azt mondja, hogy lehet, azt elmondják, kiadják az újságírónak”. Aztán egy idő után többnyire beletanulnak, megszokják az adatigényléses megkereséseket is.
Kissé más a szakmai szocializációja a helyi médiánál dolgozó újságíróknak, gyakoribb, hogy informális csatornákon tudnak tájékozódni, jobban, személyes kapcsolatokon keresztül is ismerik a közeget, ahol működnek. Ugyanakkor jellemző, hogy ha egy-egy újságíró valamiért „nemkívánatos elemmé” válik, akkor minden informális kapu bezáródik, és csak a hivatalos út, a közérdekű adatigénylés marad – magyarázta Polyák Gábor.
Az adatkérésekkel kapcsolatos problémák a brüsszeli vezetésnek is feltűntek: a kormány által az uniós pénzek megszerzése érdekében a közelmúltban tett ígéretek között is szerepelt erre vonatkozó rész. Ennek értelmében december 31-es hatállyal a kormány hatályon kívül helyezte a közérdekű adatkérésekre vonatkozó, a veszélyhelyzetre való hivatkozással akár három hónaposra is nyújtható válaszadási határidőt. Hogy ennek lesz-e érdemi hatása a helyi sajtó működésére, az majd csak jövőre derül ki.