Mintegy fél százalékponttal is nagyobb lehetett volna a januári infláció, ha teljes egészében elszámolják a 41 forintos üzemanyagár-emelést. A KSH módszertana alapján azonban nem regisztrálta a benzin és a gázolaj drágulását: a hivatal minden hónap 1–20. között jegyzi fel az árakat, és január 1-jétől a legtöbb benzinkút húsz forinttal emelt.
Tavaly nyár óta lehetett tudni, hogy durva áremeléssel indul az idei év a benzinkutakon. A kormány 2023 júniusában jelentette be, hogy egy uniós szabály miatt jelentősen megemeli az üzemanyagok jövedéki adóját. A kormány még 2022 decemberében nyújtott be derogációs kérelmet a jövedéki adó emelésére, de az Európai Bizottság nem fogadta el.
Emiatt idén január 1-jétől a benzin jövedéki adója – abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára ötven dollárnál több hordónként – literenként 120 forintról 152,55 forintra nőtt, a gázolajé pedig 110,35-ről 142,9 forintra emelkedett. Ez több mint negyvenforintos áremelkedést jelent, mivel a jövedéki adóval növelt árra még a 27 százalékos áfa is rárakódik.
A combos áremelkedést úgy próbálta csillapítani a legnagyobb hazai nagykereskedő, a Mol, hogy nem egyszerre, hanem két részletben növelte az árakat. Január 1-jétől húsz, január 15-től további 21 forinttal nőttek a kiskereskedelmi, vagyis azok az árak, amit a tankolásnál fizetünk. Ezt egyébként még decemberben jelentette be Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója az Indexnek nyilatkozva. A Mol ezzel azt kommunikálta, hogy lényegében két hétig átvállalja a fogyasztók helyett a megemelt adó felének költségét.
Arról viszont nem beszélt az olajtársaság igazgatója, hogy a benzinkutaknak már január 1-jétől egy összegben megemelte az üzemanyagok nagykereskedelmi árát. Így voltak olyanok, akik január 1-jén 42 forinttal emelték meg az áraikat, viszont – ahogy Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője az Indexnek elmondta – január 2-án már kénytelenek voltak korrigálni.
Országosan mintegy hétszáz töltőállomást üzemeltet a Mol a kétezerből, emiatt a többi kútnak alkalmazkodnia kell a legnagyobb hazai szereplőhöz. Vagyis ha a Mol csak húsz forintot emel, akkor ők sem növelhetik 41 forinttal az árakat. Így nem csak a Mol vállalta át ideiglenesen az extra adóterheket a fogyasztók helyett, hanem az összes hazai benzinkút.
Erről beszélt a Szabad Európának több benzinkutas, akik megerősítették, hogy a nagykereskedelmi árak január 1-jétől az adó mértékében emelkedtek meg.
Ennek azért van jelentősége, mert a Központi Statisztika Hivatal (KSH) nem vette figyelembe, hogy jelentősen drágultak az új évben az üzemanyagok, legfrissebb, januárról szóló inflációs gyorsjelentésében az elmúlt időszak legalacsonyabb fogyasztói árindexéről számolt be. A KSH adatai szerint 3,8 százalékos volt az infláció januárban. Ebben úgy számoltak, hogy az üzemanyagok ára decemberről januárra 0,5 százalékkal csökkent.
„Ez annak tudatában erősen meglepő, hogy januárban két lépcsőben összesen 41 forinttal emelkedtek az üzemanyagárak a jövedékiadó-emelés hatására” – hívta fel a figyelmet a furcsaságra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakember lapunknak azt mondta, hogy hat százalék körül van az üzemanyagok súlya az inflációban. Ez jelentős tétel, ami érdemben tudja befolyásolni az infláció alakulását. „A 41 forintos adóemelés mintegy 0,5 százalékponttal módosíthatja a fogyasztóiár-indexet” – tette hozzá.
Megkerestük a KSH-t is. A statisztikai hivatal szerint a fogyasztóiár-index az egyik leggyorsabban előállított statisztikai adat, amelynek módszertana transzparens. „Az üzemanyagok esetében azt láthattuk, hogy a jelentősebb mértékű árnövekedés a hónap közepe után valósult meg, így ezek már csak mérsékelt arányban jelentek meg a januári fogyasztóiár-statisztikában, a módszertannak megfelelően – közölte a KSH. A hivatal szerint a másik tényező a decemberi árdinamika volt. – December első felében magasabb árakat figyeltünk meg, amik a hónap közepére-második felére csökkentek” – tették hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Négy százalék alá bukott az infláció
„Az üzemanyagok ára gyorsan változó tétel, egy héten belül eshet nyolc vagy drágulhat hét forintot. Éppen ezért számít, hogy mikor jegyzi fel a KSH az adatokat” – mondta Virovácz Péter. Az elemző emlékeztetett arra, hogy januárban két lépcsőben emelték meg a benzin és a gázolaj jövedéki adóját. Nagy valószínűség szerint akkor mért a KSH, amikor még nem árazták át.
„A januári jövedékiadó-emelés megjelent ugyan az árakban, de a KSH inflációs indexében majd csak februárban fog, hacsak addig nem történik egy hatalmas üzemanyagár-beszakadás” – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint vélhetően igyekeznek valami stabilitást hozni a rendszerbe, és konzekvens módon feljegyezni az árakat, hogy összehasonlíthatók legyenek. Szerinte feltételezhető, hogy minden hónapban ugyanolyan módszertan szerint dolgoznak, ugyanazon a napon veszik fel az adatokat.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy miért nem jegyezte fel a KSH a január 1-jén már megemelt árakat közlő benzinkúti totemoszlopokat. Emiatt újabb kérdéseket küldtünk a hivatalnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik napon vagy napokon jegyzik fel az üzemanyagok árát.
A KSH lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az „üzemanyagárakat a többi reprezentánshoz hasonlóan az ország összes vármegyéjében, több mint száz helyszínen írják össze, egy-egy hónap több napján”. De hogy konkrétan melyik napokon, azt nem közölték.
Furcsa, hogy míg december 29-én a KSH szerint 570 forint volt a benzin és 593 a gázolaj literenkénti ára, január 3-án olcsóbb volt a benzin (562 forint), míg a gázolaj 599 forintra drágult, miközben a húszforintos emelést már minden kút meglépte.
Eközben az általunk beszerzett kiskereskedelmi árak az alábbi grafikon szerint változtak:
A KSH felírási ideje, vagyis amikor rögzítik az árakat, az adott hónap 1. és 20. napja közé esik. A grafikonon is ezt az intervallumot vettük. E szerint a december 1–20. közötti benzinátlagár literenként 565,25 forint volt, míg a januári ennél magasabb, 566,57 forint. A gázolaj esetében a decemberi átlagár 591,6, míg a januári szintén magasabb, 598,4 forint.
A KSH csak úgy mérhetett csökkentést az üzemanyagok esetében, ha csak a hónap elején, egyszer pillant gyorsan az árcédulára, mert akkor december elejéhez képest valóban mérsékeltebb árak voltak január elején.
Mindenesetre a KSH módszertana szerint az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott elemeiből összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra figyelemmel kísérve az árváltozásokat.
Minden megyében feljegyzik ezeknek a reprezentánsoknak az árát (kivéve a központi ármegfigyelésbe tartozókat), mégpedig több felíróhelyen, így havonta reprezentánsonként maximum 130, összesen mintegy nyolcvanezer ár gyűlik össze az árindexszámításhoz.
Eközben szerdán a benzin nagykereskedelmi ára bruttó hét forinttal, a gázolajé 11 forinttal nőtt. A holtankoljak.hu közleménye szerint pénteken újabb áremelésre kell számítani a hazai kutakon. A benzin nagykereskedelmi ára ismét bruttó hét forinttal emelkedik, míg a gázolaj beszerzési ára tíz forinttal kerül majd többe a kutaknak. Ez alapján egy liter 95-ös benzin literenkénti ára 614, míg a gázolajé 661 forint lesz.