Egyértelmű üzenetet küldött a pénzpiacoknak mai kamatdöntésével a jegybank. A Matolcsy György vezette grémium szerint el kell felejteni az alapkamatot, mert a hazai kamatszintet mostantól az egyhetes ráta fogja kifejezni. Utóbbi már 3,3 százalékon áll, míg az alapkamat csak 2,4 százalékos.
Folytatta a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután a jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte az alapkamatot. Ez a döntés szimbolikusnak nevezhető, mert november óta a jegybank nem az alapkamatot tekinti irányadó eszköznek, hanem az egyhetes kamatot. Utóbbi 3,3 százalékon áll.
Az MNB bonyolult technikát választott arra, hogy megküzdjön a hét százalék fölé gyorsuló inflációval. Már nem az alapkamatra fókuszál, hanem az egyhetes kamatot tekinti irányadó rátának. „A jegybank üzenete egyértelmű: felejtsük el az alapkamatot” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába rögzítették a benzin árát, így is nagyot drágult az élet MagyarországonA szakértő szerint azzal, hogy 80 bázisponttal emelte az MNB az egynapos betéti kamatot, holnaptól a kamatfolyosó alja és az alapkamat meg fog egyezni, mindkét ráta 2,4 százalékos lesz. A kamatfolyosó teteje, az egynapos hitel 4,4 százalékra nőtt. Ezzel lényegében megágyazott az egyhetes kamat további emelésének, amelyről csütörtökön dönthet az MNB.
Virovácz Péter szerint mindegy, mekkora az alapkamat, az egyhetes ráta lett lényegében Magyarországon az effektív kamat, vagyis a 3,3 százalékos ráta határozza meg, mennyi lesz valakinek a törlesztőrészlete, ha hitelt vesz fel egy banktól.
Ez az a szám, amely a korábban felvett változó kamatozású kölcsönök törlesztőrészletét meghatározza. Az MNB kamatdöntései azt is jelentik, hogy csak drágábban lehet hitelt felvenni, és a korábban igényelt változó kamatozású kölcsönök törlesztőrészlete is megemelkedhet.
Egynapos és egyhetes betétek és hitelek
A bankközi kamatok szélsőséges ingadozásainak korlátozására az MNB az egynapos lejáraton aszimmetrikus kamatfolyosót tart fenn.
A kamatfolyosó teteje az a kamatszint, amelyen a jegybank hajlandó hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, fedezet ellenében. E hitel mértéke attól függ, milyen fedezetet ajánlanak fel a bankok. A kamatfolyosó alja pedig az a kamatszint, amely mellett a jegybank betéteket hajlandó befogadni a hitelintézetektől. Itt a hitelekhez képest annyi a különbség, hogy a mennyiség nem függ semmitől, az adott kamatszinten a bankok korlátlanul helyezhetnek el pénzt a jegybanknál.
Mind a jegybanki hitelezés, mind a betételhelyezés időtartama lehet különböző. Az MNB két-két futamidőre hitelez és fogad el betétet, egy napra és egy hétre. Mindkettőnek különböző kamata van.
Vége az alacsony kamatok idejének
Zsiday Viktor befektetési szakember szerint az elmúlt hét évben a gyenge forint és az alacsony kamatok vonzásában mozgott a monetáris politika, de ebben változás jöhet.
„2013 után, hét szűk esztendővel a hátunk mögött a gazdaság fellendítése volt a prioritás. A jegybank alacsony kamatszinttel, hitelprogramokkal és a forint folyamatos leértékelésével élénkítette a gazdaságot. Ennek következménye volt a lakásárak elképesztő szárnyalása is” – írta blogján Zsiday Viktor.
A szakember szerint ez a politika azonban tovább nem fenntartható, a forint folyamatos leértékelésével a jegybank ugyanis elveszítette hitelességét, ami megemelte az inflációs várakozásokat, ráadásul az elmúlt években az EU munkaerőpiacának elszívó hatása és a hazai gazdasági fellendülés miatt folyamatos munkaerőhiány alakult ki, ami felfelé nyomta a béreket.
Ehhez kapcsolódóan: Király Júlia: Nem lesznek megszorítások, ha nyer az ellenzék„Az importárak és a bérek folyamatos növekedése, valamint a forintra és inflációra vonatkozó várakozások miatt Magyarországon komoly, hosszú távú inflációs probléma alakult ki” – vélekedett a szakember.
Szerinte ha a jegybank nem tudja stabilizálni a várakozásokat, ha nem tudja elhitetni az emberekkel, hogy stabil devizaárfolyamot tud tartani, egy felfelé csúszó inflációs spirálba fogunk keveredni, miközben a gazdaság szereplői elkezdenek euróban számolni, a forint pedig elveszíti jelentőségét.
Zsiday Viktor úgy látja, hogy a jegybanknak meg kell állítania a folyamatos forintleértékelődést és leszorítania az inflációs várakozásokat.
„Ezt pedig csak tartósan magas kamatszinttel fogja tudni elérni. Mivel az infláció nem egykönnyen fog lecsökkenni ilyen bérnövekedés mellett, és sokáig négy-öt százalék körül maradhat, ez azt jelenti, hogy a jegybanknak huzamosabban magas kamatszinttel kell ellentartania, és legalább két-három évre stabilizálnia kellene a forint árfolyamát” – vélekedett a befektetési szakember.
Magasabb kamat kellene
Surány György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint sokkal erőteljesebb ütemben kellene az alapkamatot emelni. Szerinte 4,5-5 százalék körül kellene lennie az irányadó kamatnak, ez lenne az a szint, ami elejét vehetné a forint elleni spekulációnak.
Ahogy lapunknak korábban elmondta, megbillent az egyensúly, a költségvetési, a jövedelem- és a monetáris politika egyaránt a túlkeresletet, így az inflációt fűti. Ehhez az alapfolyamathoz járul hozzá a a külföldről importált infláció.
Ehhez kapcsolódóan: A minimálbéremelés harmadát elviszi az inflációA szakember szerint a kormány az év utolsó két és a jövő év első két hónapjában közel ötezer milliárd forintos addicionális kiadást hajt végre. A választások előttre időzített hatalmas méretű – szerkezetében is mélyen elhibázott – pénzosztásnak vitathatatlanul további, inflációt növelő hatása lesz.
Surányi György jelenleg nem lát olyan érdemi intézkedéseket sem a kormány, sem a jegybank részéről, amelyek láthatóan lassítanák vagy megtörnék a fogyasztói árak emelkedésének ütemét, emellett a nemzetközi folyamatok sem az infláció lassulásának az irányába mutatnak.
„Az a szópárbaj, amely a Pénzügyminisztérium és a jegybank között zajlik, arról szól, hogy a közvélemény előtt ki legyen az első számú bűnbak a magas inflációért. De minél később fognak hozzá a költségvetési, a jövedelmi és a monetáris politika határozott antiinflációs kiigazításához, annál fájdalmasabb reálgazdasági áldozata lesz” – hangsúlyozta.
A szakember szerint hiába kezdett kis léptékű kamatemelési ciklusba a jegybank, a monetáris politika a látszat ellenére az inflációt támogatja, mivel a negatív reálkamat még emelkedett is, és az MNB tovább önti a pénzt a gazdaságba. Továbbra is aktívan vásárol állampapírt, folytatja a Növekedési Hitel Programot és elindította az új lakás vásárlását támogató zöldhitel-konstrukciót.
A Monetáris Tanács a keddi kamatdöntéssel egyidejűleg az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait. Ez az állampapír vásárlásra és a Növekedési Kötvényprogramra is vonatkozik.
Az MNB módosította inflációs előrejelzését, e szerint az idei 5,1 után, jövőre 4,7-5,1 százalékos éves átlagos inflációra számít. (Három hónapja még 3,4-3,8 százalékos sávot jelzett előre). Az idén szeptemberben, idei évre prognosztizált 7 százalék körüli GDP-növekedést, 6,3-6,5 százalékra vágta vissza az MNB. Jövőre a jegybank szerint 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság.