A jelentkezési időszak kellős közepén robbant az Erasmus-ügy

Balog Zoltán egykori miniszter beszél az Európai Unió 2014-es Erasmus+-programjának nyitókonferenciáján 2014. március 12-én (képünk illusztráció)

Rendesen bekavarhat az egyetemi jelentkezésekbe, hogy a jellemzően fideszes vezetésű alapítványok alá terelt egyetemek kikerülhetnek az Erasmus-programból. Azok a diákok, akik élni szeretnének ezzel, de kiszemelt egyetemük nem állami, február 15-ig dönthetnek másképp. Úgy tűnik, a modellváltáson átesett egyetemek között van, amelynek vezetése csak a sajtóból értesült arról, amiről a kormány már hetek óta tudott.

Csütörtökön kezdődik az Educatio oktatási szakkiállítás, ahová szép számmal mennek az egyetemválasztás előtt álló fiatalok. Vajon mit mondanak majd nekik az alapítványi egyetemek, amikor az Erasmus-programról kérdezik őket leendő hallgatóik? Széttárhatják a kezüket – mondta a Szabad Európának egy felsőoktatásban dolgozó forrás.

Egy másik forrásunk arról számolt be egy nagy vidéki egyetemről, hogy az intézmény vezetése is a hétfői sajtóból értesült kizárásáról az Erasmus-programból, miközben a Népszava információi szerint a kormány már december közepén tudott az Európai Bizottság döntéséről.

A lap írta meg, hogy nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Korábbi cikkünk a témában: Felsőoktatási modellváltás hetek alatt

A lap információi szerint a finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022. december 15-én hozták meg az uniós pénzügyminiszterek, vagyis akkor, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021–2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ekkor adtak utasítást arra, hogy az unió nem köthet új pénzügyi megállapodást közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került intézménnyel.

Az EU összeférhetetlennek tartja, hogy fideszes politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek.

Mostanra 21 hazai egyetemen történt meg a modellváltás, az összes vidéki egyetem ilyen, a fővárosban pedig a nagyok közül például a Corvinus és a Semmelweis. Állami egyetem maradt egyebek mellett az ELTE, a BME és az NKE.

Ez utóbbi intézmények és leendő hallgatóik járhatnak jól a döntéssel, mert a meglévő forrásokat köztük lehet szétosztani. Ennek pontos részleteiről is kérdeztük a hazai Erasmus+-programot bonyolító Tempus Közalapítványt, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Korábbi cikkünk a témában: Kisöpörné a pártpolitikát az egyetemek irányításából az ellenzék

Küldtünk kérdéseket a kormánynak és a felsőoktatásért felelős államtitkárnak is, de egyelőre nem kaptunk választ.

A felsőoktatási jelentkezési határidő február 15. A leendő hallgatóknak eddig kell beadniuk jelentkezésüket a kiszemelt egyetemekre. Választásukat könnyen befolyásolhatja ez a hír, amennyiben azt tervezték, hogy részt vennének az Erasmus-programban. Az alapítványi fenntartású egyetemen dolgozó kutatókat is nagyon rosszul érintheti, hogy kieshetnek a Horizont 2020 programból, amely jelentős összegekkel támogatott egyetemi kutatásokat. Ezen a területen is versenyelőnyhöz juthatnak a még megmaradt állami egyetemek.

A Népszava összesítése szerint 2020-ban 22.622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az Európai Unió 40,45 millió euróval támogatott.

Your browser doesn’t support HTML5

Először került erőfölénybe a magyar kormánnyal szemben az Európai Bizottság