3 perc: félúton Dobrev vezet, Jakab Péter lehet a királycsináló

Jakab Péter, a Jobbik politikusa

A legfontosabb cikkeink csütörtök reggel: félúton jár az ellenzéki előválasztás szavazatszámlálása, az új orosz-magyar gázszerződés értékelése, nem lesznek járványügyi szigorítások az iskolákban.

Dobrev Klára megnyeri a miniszterelnök-jelölti választást, de nem annyival, hogy elmaradjon a 2. forduló, ezért nem lehet nyugodt. Hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lesz-e, azt a két kieső jelölt közül nem a Momentum elnöke, hanem az eddig hallgató Jakab Péter döntheti el. Ha ő nem Karácsony vagy Márki-Zay támogatására szólítja föl híveit, hanem Dobrevére, akkor a DK-jelöltje lehet tavasszal Orbán Viktor kihívója. Akinek a három továbbjutó közül a legkisebb esélye van legyőzni a Fideszt. Viszont egyelőre a DK-é lehet a legnagyobb frakció. Olvassa el friss reggeli elemzésünket az eddigi eredményekről!

Az előválasztási részvétel napra és körzetekre lebontott adatai hatalmas különbségeket mutatnak Budapest és a nagyvárosok, valamint a sok apró településből álló körzetek között. A magas, a nyolcmilliós választókorú népesség nyolc százalékát kitevő előválasztási részvétel szép adat, összehasonlítva például a 2019-es főpolgármesteri előválasztás öt százalékával. Az is látható, milyen sokat számított, hogy sok településen egyáltalán nem, vagy csak pár órán át lehetett szavazni. Ezek tipikusan azok a körzetek, ahol a Jobbik elnöke erős, és ahol minél több szavazatot kellett volna gyűjtenie.

Lassabban haladt a szavazatszámlálás a vártnál az ellenzéki előválasztás első fordulója után. A számlálóbiztosok választókerületenként, míg a megyei számlálók megyénként, az alacsonyabb sorszámú választókerületektől a magasabbak felé haladtak, cikkünkben percről-percre követjük a folyamatot és az eredményeket.

Gáz van

Lehetett volna rövidebb futamidejű is, de szerencsére nem áll az EU-s és magyar klímavédelmi vállalások útjába – így lehetne összegezni a legutóbbi orosz-magyar gázszerződésről mondott szakértői értékelést. A hétfőn aláírt megállapodás részletei titkosak, annyit lehet róluk megtudni, hogy Magyarország tizenöt évre köteleződött el, ennek során évi 4,5 milliárd köbmétert kell átvennünk a Gazpromtól, a tőzsdei árnál ismeretlen mértékben magasabb áron.

Ehhez kapcsolódóan: A külügy kikéri magának, hogy Ukrajnának nem tetszik az új orosz–magyar gázszerződés

Tizenkétmilliárdot pumpálnak az egészségügybe, hogy csökkenjenek a várólisták, derült ki a kormányülés után. A kabinet szerint nincs szükség a járvány miatt újabb védelmi intézkedésekre az iskolákban. A maszkhasználat továbbra sem lesz kötelező, bár az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetnek, bevezetik-e a tömegközlekedési eszközökön. Ha tudni szeretné, miért nem közlik, hogy az elhunytak közül hányan voltak beoltva, olvassa el összefoglalónkat.

Veszélyben a vízummentesség

Különböző visszaélések miatt megvonhatják a vízummentességet több balkáni állam polgárától – áll egy kiszivárgott uniós dokumentumban. Az irat szerint például Szerbia, Ukrajna és Montenegró felől is vízumkötelezettséget vezethet be Németország és Franciaország. Az indokokat elolvashatja cikkünkben.

Ehhez kapcsolódóan: Tilos szerb rendszámmal behajtani Koszovóba

Orosz és indiai környezetvédők, afrikai feminista és a kanadai őslakosok jogaiért küzdő aktivista kapta idén az alternatív Nobel-díjnak is nevezett Right Livelihood-díjat, amelyet alapítója a hagyományos Nobel-díj-átadókat elhanyagolt, de fontos ügyek érdekében hívott életre. A győztesek egyenként 115 ezer dollár pénzjutalomban részesülnek, és december 1-jén virtuális díjátadó ünnepségen fogják őket kitüntetni. Az idén 89 ország 206 jelöltjét vették figyelembe.

Ehhez kapcsolódóan: Hasonlóan támadták az előválasztási rendszert, mint az amerikai választásokat

Hekkerek és kibercsalások elleni küzdelméről ismert vállalatnál razziázott az orosz rendőrség. A Group-IB moszkvai kiberbiztonsági cég vezérigazgatóját sajtóhírek szerint államellenes bűncselekménnyel gyanúsítják. Az elmúlt években az orosz hatóságok többször is vádat emeltek hazaárulás miatt olyan, a magánszektorban dolgozó szakemberek, illetve hírszerzőtisztek ellen is, akik kiberbiztonsági nyomozásokban vettek részt.

A YouTube videómegosztó platform a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatás miatt törölte az orosz állami tulajdonú RT (korábban Russia Today) médiavállalat két német nyelvű csatornáját. Oroszország azonnal elítélte a lépést, cenzúrával vádolva a YouTube-ot, a külügyminiszter pedig megtorló intézkedéseket sürgetett a YouTube, illetve a német médiumok ellen „a példátlan médiaagresszió” miatt. Utóbbi ellen azért, mert úgy vélik, Berlin áll a tiltás mögött.

Nyugodt napot kívánok,

Vovesz Tibor