A digitális oktatás és az otthoni munkavégzés mellett tovább hízott a magyar lakosság, állítja Simonyi Gábor, a Szent Imre kórház Anyagcsere Központjának vezetője, és Bedros J. Róbert, a kórház vezetője.
"Hazánkban átlagosan mintegy 3-5 kilogrammal lettünk súlyosabbak" a járványidőszak alatt, állította Növekedés.hu-nak két magyar orvos, Simonyi Gábor, a Szent Imre kórház Anyagcsere Központjának vezetője, és Bedros J. Róbert, az említett kórház és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság vezetője is.
Ez azért sem szerencsés, mert eddig is kiugróan elhízottnak számítottak a magyarok. Európában messze a legtúlsúlyosabbak, és a világon is a negyedik legelhízottabb ország Magyarország. Egyébként régóta az USA a legelhízottabb ország a világon, majd Mexikó, Új-Zéland és Magyarország következik.
Gertner Mihály adjunktus egy liba agyát műti a Gödöllői Agrártudományi Egyetemenen, 1965. március 5-én. Az egyetemen több és jobb minőségű libamáj létrehozásával kísérleteztek A libák agyában elektromos izgatással akarták kikapcsolni a jóllakottság érzetét, ami által a liba folyamatosan evett volna, amíg ételt lát, még jobban zsírosítva így a máját.
Itthon inkább a nők számítanak elhízottnak, ez azért is van, mert tovább élnek, és az idősödő magyarok jellemzően inkább kövérebbek, mint a fiatalok.
Az elhízott gyermekek arányában sem áll jól Magyarország, de ott még inkább a középmezőnyben van, bár az elmúlt 20 évben a magyar gyerekek is sokat híztak átlagosan.
A két orvos emlékeztetett arra, hogy az elhízás például a koronavírus-fertőzésnél is nagyobb kockázatot jelent. Hiszen az elhízottak légzési kapacitása csökken, a véralvadásuk is megváltozhat és az immunrendszerük is gyengül, különösen, ha kettes típusú cukorbetegséggel társul a túlsúlyosság.
A túlsúllyal küszködők könnyebben kapnak el különböző fertőzéseket, amelyekkel a szervezetük nehezebben birkózik meg, és a fertőző betegségek szövődményei is nagyobb eséllyel alakulnak ki elhízottaknál.
Az Elhízás Világszervezet és a Johns Hopkins Egyetem 400 ezer koronavírusos beteg adatai alapján készített elemzéséből az derül ki, hogy
- az elhízott betegek 113 százalékkal nagyobb eséllyel kerültek kórházba,
- 74 százalékkal nagyobb eséllyel kellett intenzív osztályra küldeni őket,
- 48 százalékkal nőtt a halálozási esélyük.
Ne a csodamódszert, varázsgyógyszert keresse
A két orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy senki ne dőljön be a mindenhonnét áradó, meglepően gyors fogyást ígérő ajánlatoknak. Például azért sem, mert nem mindenki működik ugyanúgy.
"Mivel az elhízás betegség, ezért kezelésében az egészségügyi szakértelem alapvető jelentőségű. Egy testtömeg csökkentő program megkezdése előtt kiemelkedő fontosságú az egészségi állapot felmérése, a kísérőbetegségek felkutatása. Mindenkinek egyénre szabott mozgásprogramot és kalóriabevitelt kell javasolni az aktuális állapotának figyelembe vételével"
– állította egyikük. A csodás megoldások helyett a kórházuk orvosilag bizonyított programját ajánlották, amellyel tartós eredményt ígérnek.