Nincs új hidegháború, de Kína erősödése a NATO legfontosabb kihívása – hangzott el a brüsszeli NATO-csúcson, ahol Joe Biden először találkozik elnökként a katonai szövetség vezetőivel.
Június 14-én tartják Brüsszelben a NATO-csúcsot, amely egyben Joe Biden amerikai elnök európai körútjának is állomása.
A brüsszeli találkozón mind a harminc NATO-tagállam vezetői részt vesznek. Biden a hivatalos program szerint Törökország elnökével, Recep Tayyip Erdoğannal tart külön megbeszélést, mivel a két NATO-tagország kapcsolata különösen feszültté vált az utóbbi években.
Afganisztán, Oroszország, Kína
A csúcs három fő témája a csapatkivonás Afganisztánból, valamint a NATO konfliktusa Oroszországgal és Kínával. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg utóbbit emelte ki hétfői sajtótájékoztatóján: mint mondta, Kínát nem tekintik ellenségnek, és nem igaz, hogy új hidegháború előtt állunk. Ennek ellenére a NATO-tagországoknak „közösen, szövetségként kell válaszolnia azokra a nemzetbiztonsági kihívásokra, amelyet Kína felemelkedése jelent”. Ennek értelmében a csúcs végén új stratégiát fogadnak el Pekinggel kapcsolatban.
„Kína egyre közelebb van. Látjuk a kibertérben, látjuk Afrikában, de Kína egyre több pénzt fektet a kritikus fontosságú infrastruktúránkba is” – mondta Stoltenberg.
Régi-új stratégia
A szövetség még Donald Trump elnöksége alatt, 2018-ban tartott utoljára élő találkozót, a soron következő csúcsot a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani. Biden korábban elmondta: elődje külpolitikája szétzilálta a NATO működését, ezért az ő célja a szövetség megerősítése.
Jamie Shea volt NATO-tisztviselő, jelenleg a Center for War Studies elnöke a Szabad Európának azt mondta: a NATO azt várja Bidentől, hogy erősítse meg az Egyesült Államok elkötelezettségét a védelmi szövetség mellett. Konkrétabban hogy „vállalja nyilvánosan, hogy betartja a NATO chartájának ötödik, kollektív védelemről szóló cikkelyét, szemben Trumppal, aki mindig arra utalgatott, hogy nem tartja fontosnak”.
Shea hozzátette: nagy különbség, hogy Biden csak a médiának mondja azt, hogy meg szeretné erősíteni a NATO-t, vagy a szövetség központjában, annak hivatalos fórumán.
Biden elnöki ciklusa elején visszavonta Trumpnak egy NATO-val kapcsolatos döntését, amikor leállította az amerikai katonák kivonását Németországból.
Bizonyos értelemben azonban Biden így is Trump politikáját folytatja, mivel a mostani találkozón is a NATO 2030 nevű új stratégiai koncepció kerül középpontba, amely még az előző elnök idején indult. A stratégiát a tervek szerint 2022-ben fogadják el hivatalosan, és 2030-ig határozza meg a NATO működését. Ennek része az is, hogy a kisebb NATO-tagállamoknak többet kell költeniük katonai kiadásokra, vagyis a szövetség nem támaszkodhat egyedül az amerikai fegyveres erők védelmére.
Először szerepel Kína kihívásként
Európában a NATO stratégiájának célja a szövetségesek védelme Oroszország esetleges agressziójától. Ez a Krím félsziget 2014-es megszállásakor került előtérbe, és ezt a célt szolgálták a NATO kelet-európai fegyverrendszer-telepítései és a közeli országok haderőfejlesztése, beleértve a Magyar Honvédséget is.
A 2030-as stratégiában újdonság, hogy először nevezik meg Kínát mint kihívást, olyan fenyegetések mellett, mint a kibertámadások, a klímaváltozás és a terrorizmus.