Hogyan lehet egy szánkózódombnak vízjogi létesítési engedélye? A helyi polgármester szerint simán. Az ügyben nyomozást lefolytató vármegyei rendőrkapitányság is arra jutott, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adott ki a szánkózódombra vízjogi létesítési engedélyt. Tették mindezt úgy, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem cáfolja, hogy valaha is adtak volna ilyen engedélyt egy dombra, hiszen egy domb nem vízi létesítmény. Ráadásul a kormányhivatal szerint sincs se építési, se fennmaradási engedélye a kömpöci szánkózódombnak. De akkor hogyan épülhetett meg uniós pénzből, és hogyan állhat a mai napig? A hétszáz fős falu polgármestere szerint semmi takargatnivalója nincs. Az ügyben korábban lezárult nyomozás nemrég újraindult, immár budapesti hatáskörben. Kacifántos történet hivatali félrenézésekről és arról, hogy úgy tűnik, sokszor még a hatóságok sem tudják, merre van az arra.
A 2020-as évek elején záportározó-építési láz vette kezdetét a Kecskeméttől a szerb határig elterülő kisebb településeken. A Homokhátságon, az immár hivatalosan is félsivataggá minősített tájegységen tucatnyi kisváros és falu pályázott és jó eséllyel nyert uniós pénzt arra, hogy kisebb-nagyobb záportározókat alakítson ki, és megtartsák azt a kevéske, átlagosan évi öt-hatszáz milliliter vizet, ami akkortájt ahogy jött, el is tűnt a közeli csatornarendszerben. A cél a terület teljes elsivatagosodásának megakadályozása vagy legalábbis lassítása vízvisszatartással, valamint a helyi mezőgazdasági termelők helyzetének legalább lélegeztetőgépen tartása volt.
A képet némileg árnyalja, hogy a pályázatból épült záportározókból szinte kivétel nélkül tilos öntözni, vizet kivenni, de az, hogy az uniós pénzből megépültek a záportározók, nem kérdés. Az viszont már igen, hogyan.
Zsombón is a kitermelt föld ott maradt a záportározó mellett a falu határában. Így olcsóbb. Nagy divat ez arrafelé.
Gyurgyalag, szánkózódomb és piros hó
A Bács-Kiskun vármegyei Kömpöc faluvezetése is pályázott és nyert záportározóra még 2020-ban. A csaknem hétszáz fős falu önkormányzatának bruttó hatvanmillióból kellett kihoznia az 1,2 hektáros létesítményt. A cél az volt, hogy ne csökkenjen tovább a talajvíz szintje a település környékén, ezért a községi csapadékelvezető csatornák vizét is az új tóba vezetik majd.
Minden egyben: támfal és madárélőhely a bozótos domboldalon, ahova a partifecskék így biztosan nem költöznek be.
Egy évvel később minden el is készült tokkal-vonóval, erről pedig 2021 szeptemberében büszkén számolt be Kömpöc polgármestere a Majsa TV-nek.
„Jelen pillanatban itt vagyunk kint az elkészült záportározó mellett, a madárvédelmi dombon és a szánkózódombunkon. Elértük azt a pillanatot, amikor elmondhatjuk, hogy teljes egészében befejeződött a beruházás, és most már várjuk az esőt, várjuk a csapadékosabb időt, ami megtöltené záportározónkat”
– mondta Tisoczki László, a falu első embere, aki szerint a bruttó hatvanmilliós uniós pályázatból még madárvédelmi és szánkózódombra is futotta.
A polgármester készséggel válaszolt a Szabad Európának. Azt mondta: két lehetőségük volt, és szerinte azt választották, ami mindenkinek jó: az önkormányzatnak, a gyurgyalagoknak és a fecskéknek, valamint a téli sport kedvelőinek. Igaz, az elmúlt három évben összesen egy hétvégén volt hó Kömpöcön.
„Az egyik verzió az volt, hogy a földet, amit kiástunk a tározóhoz, elvisszük máshova. Ebben az esetben nyolcszáz forint/köbmétert kellett volna fizetnünk adóként a bányakapitányságnak, ami összesen tízmillió forint lett volna. A másik verzió az volt, hogy a föld marad nálunk, és mivel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a Kiskunsági Nemzeti Parkkal és a környezetvédelmi hatósággal, felvetették, hogy csináljunk egy meredekebb támfalat a gyurgyalagoknak, partifecskéknek. Lett egy meredek támfal, a másik felén meg idézőjelben azt csináltunk, amit akartunk, és innen jött az ötlet, hogy legyen szánkózódomb. Igaz, az elmúlt három évben egy hétvégén tudtuk ezt szánkózásra használni”
– mondta lapunknak Tisoczki László polgármester, aki szerint a projektben nem a szánkózódomb volt a lényeg.
„Szánkózódomb a Dél-Alföldön, ahol a havas napok száma mínusz kettő. Ez teljes agyrém”
– mondta a Szabad Európának Kármán Balázs, aki az egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének, és zsombói természetvédőként a térség záportározó-beruházásait kutatja. Még tavaly kíváncsiságból kezdett el utánajárni annak, hogyan és mire használták fel az uniós pénzt Kömpöcön.
„Láttuk, hogy Kömpöcön is van egy ilyen záportározó, elmentünk, utánanéztünk, és kiderült, hogy ott a kitermelt földből egy szánkózódombnak nevezett depóniát létesítettek. Felmerült a kérdés, hogy ezt hogy. Hiszen a TOP-os pályázatban a definíció szerint le van írva, hogy mi a vízi létesítmény, amit az unió támogat. És az is le van írva, hogy rekreációs létesítményre nem lehet felhasználni ezt a pénzt”
– magyarázta a természetvédő, aki szerint nem csak ez a gond.
Ehhez kapcsolódóan: Aszályország – Van, aki már klímamenekült lett saját, Tisza menti falujában
A kömpöci szánkózódomb
Mélységek és magasságok
Magyarországon Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló hatályos törvény 19-es pontja kimondja: akkor nem szükséges építési engedélyt kérni a kormányhivataltól, ha véglegesen maximum egy méter magasságig vagy mélységig változtatják meg a telek természetes terepszintjét. A birtokunkba jutott szemlejegyzőkönyvből kiderült: a kömpöci szánkózódomb legmagasabb pontja öt méter.
Kb. 11 ezer köbméter kitermelt földet kellett volna elszállíttatni a falunak, így lett belőle engedély néküli szánkózódomb.
Tisoczki László polgármester szerint mindenre van engedélyük, és mindent a törvény betűje szerint csináltak a záportározóra nyert uniós pénzből. Bár azt már bánja, hogy szánkózódombnak keresztelte el a földművet, mert – mint mondta – ha kilátódombnak vagy egyszerűen csak dombnak hívta volna, szerinte sosem kerestük volna meg, és cikk sem születne a kömpöci szánkózódombról.
„Ha ön lett volna a polgármester itt annak idején, ezen a településen, és önnek van feladva az a találós kérdés, hogy mi legyen, akkor mit tett volna? És itt nem is csak a tízmillióról van szó. Ha megnézzük ezt a bruttó 65 millió forintos bekerülési költséget, szerintem a Dél-Magyarországon tervezett és létrehozott tizenvalahány záportározó közül a mienk a legolcsóbb és legköltséghatékonyabb. Megcsókolom azt az embert, aki ennyiből ezt olcsóbban kihozza. Az én lelkiismeretem teljesen nyugodt, és úgy gondolom, megvan minden engedélyem hozzá, hogy ez itt legyen”
– magyarázta Kömpöc polgármestere.
Más véleménye van a szánkózódombról a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának. A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumban a hivatal főosztályvezetője leírja: a földmű nem rendelkezik sem építési, sem fennmaradási engedéllyel, de eddig valahogy semmilyen eljárást nem indítottak emiatt. Még a helyszíni szemle után sem.
A kormányhivatal szerint a szánkózódombnak nincs semmilyen engedélye, de vizsgálat sosem indult az ügyben
Kármán Balázs természetfotós kérte ki közérdekű adatként a kormányhivataltól azt, hogy van-e építési engedélye a dombnak. Azt mondta: megdöbbentette, hogy az öt méter magas, engedély nélküli domb nem szúrt szemet a kormányhivatalnak.
„Hogyan lehet uniós forrásból egy engedély nélkül épített létesítményt finanszírozni úgy, hogy a TOP-os pályázat közel fele ment el harmincmilliós nagyságrendben ennek a dombnak a kialakítására? Bár hivatalból már tudniuk kellett a kormányhivatalban, hogy nincs építési engedélye, és kötelező lett volna építésfelügyeleti és építéshatósági ellenőrzést tartaniuk, megállapítva, hogy orvosolni kell ezt a törvénysértő helyzetet. Mert – ne legyen kétségünk – ha Kiss Pista Jóska kömpöci magánember építéshatósági eljárás alá van vonva, és szabálytalanul építkezik, könyörtelenül végigment volna rajta a teljes hivatali procedúra, és jól megbüntették volna. De ezek a bejelentések lepattannak a hatóságról, mert az uniós pénznek más a rendeltetése, le kell hívni, el kell költeni”
– magyarázta a természetfotós, aki végül feljelentette az önkormányzatot.
A kömpöci szánkózódomb (balra) a kömpöci webkamera képén
A kömpöci Ki mit tud?
A feljelentés a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztályán landolt, ahol közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt nyomoztak, azonban az ügyet bűncselekmény hiányában 2023 végén megszüntették.
Hivatalból egyik hatóság sem indított eljárást az önkormányzattal szemben, pedig ennél jóval kisebb illegális földművekért is bírság jár.
A nyomozók arra hivatkoztak, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság korábban a záportározó kialakításához engedélyes tervben szereplő dombhoz is vízjogi létesítési engedélyt adott, majd amikor a tározó megkapta az üzemeltetési engedélyt, az közvetlenül a dombra is kiterjedt. Vagyis a nyomozók szerint a szánkózódombnak is vízjogi üzemeltetési engedélye van.
A vármegyei rendőr-főkapitányság megállapításaival szemben éppen az ellenkezőjét mondja a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság. Mégpedig azt, hogy soha nem adtak ki szánkózódombra vízjogi üzemeltetési engedélyt, hiszen annak semmi köze a vízhez, és nem is az ő feladatuk engedélyt adni egy domb építésére.
Vízi létesítmény-e egy szánkózódomb? A katasztrófavédelem szerint nem
Ennek fényében szerettük volna megtudni, hogy a rendőrség hogyan jutott a nyomozás végére arra a megállapításra, hogy a kömpöci szánkózódombnak vízjogi üzemeltetési engedélye van, azonban feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ. Végül a Budapesti Rendőr-Főkapitányság annyit írt:
„Az Ön által említett ügyben a BRFK folytat nyomozást hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt. A folyamatban lévő nyomozás érdekeire tekintettel nem áll módunkban bővebb tájékoztatást adni”
– áll a BRFK levelében. Vagyis: a korábban a vármegyei rendőr-főkapitányság által lezárt nyomozás újraindult, csak éppen budapesti hatáskörben. Úgy tudjuk: az ügy már a Legfőbb Ügyészséghez is eljutott.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha le kell lőnöm a lovaimat, akkor majd lelövöm, aztán majd jövök én, ennyi” – Aszály és reménytelenség a magyar félsivatagban