Megint fellángolt a vita arról, hogy miért kerül többe a tankolás Magyarországon, mint a környező országokban. A kormány szerint a benzinkutasokon múlnak az árak, mert magasabb árrést alkalmaznak a régiós országoknál. A valóság ennél összetettebb. Sokat drágult az orosz kőolaj, drágán dolgozzuk fel az alapanyagot, az áfán és a jövedéki adón túl különadók is terhelik az üzemanyagokat. Eközben a benzinkutak árréséből egyre nagyobb hányadot tesznek ki a bérek és a megugrott energiaszámlák.
Július 8-án, hétfőn ismét behívatta hivatalába Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ), köztük a Mol képviselőit, illetve a Független Benzinkutak Szövetségének megbízottjait. A tárcavezető április 11-én egyszer már találkozott az ágazat képviselőivel. A megbeszélést követően csökkenésnek indultak az üzemanyagárak, miután a kormány részéről egyértelmű üzenet hangzott el: ha nem lesz olcsóbb a benzin és a gázolaj, visszajön az ársapka.
„Nem rajtunk múlik”
Az üzemanyagárak mérséklődésében nagy segítséget jelentett, hogy áprilisban csökkenni kezdett az olaj nemzetközi ára, vagyis a kormány olyat kért, ami egyébként is bekövetkezett a világpiacon: olcsóbb lett a tankolás. Az alábbi grafikonon látszik, hogy június elejéig tartott a kedvező trend, majd emelkedésnek indult a nyersolaj világpiaci ára.
Nem arról van szó tehát, hogy a kormány a választásokig azt kérte a piaci szereplőktől, hogy gyakoroljanak önkritikát, és vegyenek vissza az áraikból, majd június 9-ét követően ismét vastagabban foghat a ceruza.
„Nem rajtunk múlik, hogy mennyibe kerül az üzemanyag a kutakon. Nekünk ugyanannyi az árrésünk” – mondta egy vidéki családi vállalkozó. Elmondása szerint jelentősen emelkedtek a rezsidíjak, a víz- és villanyszámla, illetve a dolgozóknak fizetett bér is.
„Emellett a kormány januártól megemelte az üzemanyagok után fizetendő jövedéki adó szintjét” – tette hozzá. Szerinte az üzemanyagárakat Magyarországon mint nagykereskedő a Mol határozza meg, ha az államnak „gondja van az árakkal, beszélje meg a Mollal. (…) Vagy csökkentsen adót, és megy vele együtt a benzinár is lefelé” – mondta a családi vállalkozás tulajdonosa.
„Kiskereskedőként nincs ráhatásunk arra, hogy mennyibe kerül az üzemanyag. Nem mi mozgatjuk az árakat” – mondta a Szabad Európának Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke. Szerinte a kiskereskedelmi árrésből fizetik a benzinkutak a költségeiket. Az dönti el, hogy kinek mennyi marad a végén, hogy mennyire hatékonyan üzemelteti a kútjait. Egri hangsúlyozta: teljesen mindegy, hogy mennyibe kerül az üzemanyag, a benzinkutak árrése ugyanakkora.
Ez a jelenlegi piaci körülmények között mintegy negyven forint körül mozog. Az ár attól is függ, hogy milyen hatékonyan üzemel a kút, például automata kútoszlopokat használ-e alkalmazottak nélkül. A költségoldal mellett a beszerzési ár is befolyásolja az árrést.
Sok mindentől függ, hogy mennyit fizet a beszállítónak egy benzinkút. Nagykereskedelmi ár mínusz kedvezmény: ennek mértéke attól függ, hogy mennyit rendel, és hol van a benzinkút, illetve van-e a nagykereskedővel kötött éves szerződése, lekötött mennyisége.
Ebből a negyven forint körüli árrésből fizetik az alkalmazottak bérét, a benzinkút rezsiszámláit és a vállalkozás egyéb költségeit, sok esetben a hitelek törlesztőrészleteit.
Azonkívül, hogy áprilisban csökkenni kezdett a nyersolaj nemzetközi ára, a Mol is segített teljesíteni a kormányzati kérést: tíz forinttal csökkentette az üzemanyagok kiskereskedelmi árát, ami az árrésre is hatással volt. A hazai benzinkutak mintegy negyedét üzemelteti csupán a Mol, miközben a nagykereskedelmi piacon hetven-nyolcvan százalékos piaci részesedése van. (A Mol csökkentette a kiskereskedelmi árát, a nagykereskedelmit azonban nem.)
Egri Gábor szerint ezáltal a Mol továbbra is jelentős bevételre tett szert a nagykereskedelmi szegmensben. „Megint a benzinkutak kerültek rossz helyzetbe. Hiszen nem csak a Mol-kutakon csökkent tíz forinttal az ár, a többi töltőállomás is kénytelen volt átírni a totemoszlopokat, mert az autósok nem hajtottak volna be” – mondta.
Egri Gábor szerint ha a szomszédos kúton tíz forinttal olcsóbb az üzemanyag, mindenki ott fog tankolni. „Néhány forintos árkülönbségért nem váltanak az autósok, de tíz forint már számít” – tette hozzá.
Túl sok az adó?
„Nincs két olyan kút, amely ugyanolyan feltételekkel működik, de általánosságban elmondható, hogy nagyon szűk árréssel működnek a hazai benzinkutak” – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Szerinte az, hogy a jelenlegi árszinteken kell üzemanyagot vásárolni, nem a kiskereskedők, vagyis a benzinkutak felelőssége.
A főtitkár szerint áprilistól csökkenésnek indult a nyersolaj ára. A trend június elejéig tartott, ezután ismét emelkedni kezdtek a nemzetközi jegyzési árak, ami óhatatlanul megjelent a hazai benzinkutakon.
„Ez nem Magyarország-specifikus, a szomszédos országokban is visszaemelkedtek az üzemanyagárak” – tette hozzá. Grád Ottó szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért régiós üzemanyagárak hasonló trendeket mutatnak.
A KSH kéthetente hasonlítja össze az árakat. Grád Ottó szerint ez a módszertan már csak azért sem pontos, mert Horvátországban és Szlovéniában kormányzati kontroll alatt vannak az árak, így ott később jelenik meg a piaci árváltozások hatása. A különböző nemzeti valuták árfolyamváltozásai is eltérhetnek időben.
„Ha a hosszú távú időszakot nézzük, a hazai árak trendszerűen követik a régiós árakat” – tette hozzá. Hangsúlyozta: a MÁSZ számára a közvetlen határral rendelkező szomszédos országok árai relevánsak: ezekkel érdemes összehasonlítani a hazaiakat.
„Irrelevánsak a teljesen más földrajzi adottságokkal és az olajfinomításhoz szükséges feltételekkel rendelkező Lengyelország és Bulgária árai” – tette hozzá. Grád Ottó szerint a két ország rengeteg költséget meg tud spórolni azáltal, hogy tengeri kikötőkbe érkezik az olaj, és a finomítok is a tengerpart közelében vannak. Emellett az uniós szankciók miatt és annak érdekében, hogy leváljanak az orosz kőolajról, több ország is alternatív útvonalakon szerzi be az alapanyagot.
Magyarország szempontjából költséges a szállítás az alternatív tengeri beszerzésre alkalmas Adria vezeték horvát szakaszán. Ha csak a szomszédos országokat tekintjük, minimális az eltérés az üzemanyagárak tekintetében. Ausztriában távvezetéket használnak, részben ezen keresztül megy a cseh finomítókba is a kőolaj. Grád Ottó szerint Románia a Fekete-tengeren keresztül szerez be kőolajat, Magyarországon viszont nincs változás.
Grád Ottó szerint ha a kormányzat számára nem elfogadhatók a jelenlegi üzemanyagárak, és nem akar abból problémát, hogy nem piaci áron működnek a töltőállomások, csak az adónemek felülvizsgálata lehetséges. A két legnagyobb állami elvonás az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó és az Európai Unió legmagasabb áfája.
Január 1-jétől literenként bruttó 43 forinttal emelkedett a jövedéki adó. A kormány szerint uniós kötelezettség volt az adó növelése, csak nem ilyen mértékben. „Lényegesen nagyobb mértékű volt az emelés, mint szükséges lett volna a kötelező minimum eléréséhez” – tette hozzá.
Szintén januártól egységesen három százalék lett a kiskereskedelmi különadó, ami a jelenlegi piaci árak mellett literenként 15 forint többletet jelent. Néhány évvel ezelőtt bejött az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) költsége is, miután az üzemanyag-kiskereskedelmet is a hatálya alá vonták. Ez literenként hat-nyolc forintot jelent.
„A különadók általában átmeneti jellegűek, de Magyarországon ez úgy működik, mint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok voltak, gyakorlatilag évtizedekre szólnak” – mondta Grád Ottó, aki szerint az energiaellátók jövedelemadóját (Robin Hood-adó) is ideiglenes jelleggel vezették be 2008-ban.
Adó nélkül is drága az üzemanyag
Az Európai Bizottság minden héten közli az uniós tagállamok adó nélküli és adózott benzinárait. Ebből kiderül, hogy a hazai üzemanyagok a drágábbak közé tartoznak az állami sarcok nélkül is. Az Európai Bizottság heti adatsora szerint július 1-én az ötödik legdrágább volt a magyar benzin és nyolcadik a gázolaj az EU-ban, adó nélkül számítva. Ennek egyik oka az ársapka intézménye lehet – legalábbis erre utal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik elemzése. A hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen.
„A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellett az üzemanyagár-sapka versenycsökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez” – olvasható az elemzésben. 2021 januárja és 2022 márciusa között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest húsz százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya. Ez 2022 végére átlagosan 28 és 34 százalékra emelkedett.
A jegybanki anyag szerint a felár emelkedésében szerepet játszhatott, hogy a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyagpiacon. A kormány 2021 novemberétől alkalmazta az ársapkát, aminek az volt a lényege, hogy a kutak nem adhatták 480 forintnál drágábban a benzint és a gázolajat. Végül – a feltételek többszöri módosítását követően – 2022 decemberében vezették ki az állami árkorlátozó intézkedést.
Magyarország még mindig orosz Ural kőolajat használhat. Az árelőny februárban még 26 dollár volt a brent olajhoz képest, ami júliusra négy dollárra csökkent, vagyis lényegében eltűnt. Ennek a több-kevesebb árelőnynek a nagy részét (95 százalékát) ugyanakkor a kormány adó formájában megvonja a Moltól.
Érvel a kormány
A drágább orosz kőolajbeszerzés is nagyban drágítja a hazai árakat. A kevésbé versenyképes feldolgozás, a különadók és a benzinkutasok megemelkedett rezsi- és bérköltségein túl az állami adók is abba az irányba hatnak, hogy az üzemanyagok kiskereskedelmi, vagyis fogyasztói ára jelentősen emelkedett Magyarországon.
A kormány ugyanakkor csak és kizárólag a kiskereskedelmet, vagyis a benzinkutak árképzését kifogásolja. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a július 8-i megbeszéléseken hangsúlyozta, hogy az üzemanyag ára a szomszédos országok átlaga felett helyezkedik el, a benzin esetében nyolc forinttal, a gázolaj esetében 15 forinttal kell többet fizetnie a családoknak az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakóinak.
Az MTI-nek küldött közlemény szerint a tárcavezető azonnali lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy megszüntessék ezt az elfogadhatatlan és igazságtalan helyzetet. Hangsúlyozta: a határozott követelménynek megfelelően az üzemanyag-kereskedőkkel szemben a lehető leghamarabb a szomszédos országok átlagára alatt kell lenniük a hazai üzemanyagáraknak.
„A családok érdekében a kormány letörte a háborús üzemanyagárakat, aminek eredményeképpen ma a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében harminc forinttal tankolhat olcsóbban áprilisi, illetve februári csúcsértékeikhez képest. Az üzemanyag-kereskedők árpolitikája és magatartása ezt az eredményt veszélyezteti, valamint csökkenő keresletet eredményez, ami hátráltatja a fogyasztás helyreállását” – tette hozzá.
Előrelépés egy dologban történt: a nemzetgazdasági miniszter megfontolásra alkalmasnak tartotta a Független Benzinkutasok Szövetsége és a Magyar Ásványolaj Szövetség javaslatát, amely szerint a jövőben hatékonyabb lenne a heti helyett havonta összevetni a statisztikákat; ezzel kiküszöbölhetők a szomszédos országok sajátosságaiból adódó eltérések.