Hiába kötelezi törvény, a kormány mégsem építette be 2025-ös költségvetési javaslatába az OBH elnökének a bírói illetményemelésre tett javaslatát. Valószínűleg több évre elosztva adná csak oda a pénzt, fenntartva a bírák bizonytalanságát és kezességét is a státuszukkal kapcsolatos jogszabályok módosítása és a bírósági szervezetek ellenőrző szerepének gyakorlása esetén. Amit idén mindjárt le is tesztel.
A bíróságok szervezetéről és jogállásáról szóló törvény szerint a kabinet köteles változtatás nélkül az Országgyűlés elé terjeszteni az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének (aki 2020 óta Senyei György Barna) a bíróságok költségvetésére tett javaslatát. Ez nem jelenti azt, hogy ezt az összeget fogadja majd el a parlament, egy módosító indítvány nyomán változtathat rajta, de a törvény kötelezi a kormányt.
A november 11-én benyújtott 2025-ös költségvetési törvényjavaslatban mégis az idei összeg szerepel bírói illetményalapként: 566.600 forint (ami egyébként egyezik a tavalyi és a tavalyelőtti összeggel). 35 százalékos emelés esetén ez körülbelül 760 ezer forint lenne.
Ehhez kapcsolódóan: Tovább épülnek az Országos Bírói Tanács türk kapcsolatai
Törvénysértés vagy szándékosan ellentmondásos javaslat?
Senyei György 2023-ban a kormánnyal folytatott egyeztetés után végül nem tett javaslatot a 2024-es béremelésre, ahogy ezt a 24.hu-nak elmondta: „Egyeztettünk, és ígéretet kaptunk az esetleges céltartalékból a költségvetés terhére – adott esetben – a folyó évi bérrendezésre is.” Ez végül nem történt meg, a bírák 2024-ben is a 2023-as illetményalapot kapták.
Idén az OBH-elnök már 35 százalékos illetményemelésre, 37,5 milliárd forint többletigényre tett javaslatot a kormánynak. Ezt Répássy Róbert igazságügyi államtitkár megerősítette az Országos Bírói Tanács (OBT) október 2-i ülésén, hozzátéve, hogy a kormánynak ezt „változtatás nélkül az Országgyűlés elé kell terjesztenie”, valamint hogy „a jog kijelöli a mozgásteret”. (Megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot, válaszaikat majd közöljük.)
Tuzson Bence igazságügy-miniszter 2025-re 15 százalékos, majd a következő két évben 10 és 15 százalékos fizetésemelést ígért a bírósági szervezetvezetőknek. Hogy milyen formában (például a beosztási pótlék emelésével) tenné ezt a kormány, nem tudjuk. Az igazságügyi alkalmazottak esetében harminc százalékról hallottunk, és arról, hogy esetleg átsorolnák őket a köztisztviselői bértáblába.
Viszont a költségvetési törvényjavaslat táblázatos részében, ahol költségvetési fejezetenként adják meg az egyes előirányzatok fő számait, a bíróságok fejezetnél a tavalyinál jelentősen magasabb összegek szerepelnek, de nincsenek alábontva jogcím szerint. Például az idei, 2024-es költségvetés a bíróságok (a Kúria nélkül) személyi juttatásaira 97 milliárd forintot irányzott elő, a jövő évi tervezetben majdnem 161 milliárd szerepel. (Ezt cikkünk írása közben az OBT-elnök a hvg.hu-nak is jelezte.) Ebben a fejezeti táblázatos részben együtt szerepelnek bírák és bírósági szak- és egyéb alkalmazottak, és a személyi kifizetések jogcímei sincsenek elkülönítve, vagyis lehetséges, hogy a kormány azzal magyarázza majd a törvénysértést, hogy ebben a megemelt összegben szerepel az OBH-elnök javaslata. Csakhogy az illetményemelésről szólt, ott viszont a törvény szöveges részében nem szerepel. Lehetne persze jogértelmezési vita, hogy a Bszi. (2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról) 76. §-ának az a mondata, hogy „Az OBH elnöke […] összeállítja […] a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát […] amelyet a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat […] részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé” azt jelenti-e, hogy nemcsak az összegnek, hanem a jogcímnek is egyeznie kell.
Az is lehetséges, hogy a 35 százalékos jövedelemnövekedés benne van a táblázat 161 milliárdjában, amit aztán majd egy módosító 15 százalékra csökkent, cserében akkor majd ezt a bírói illetmény összegéről szóló részben nevesíti.
Ehhez kapcsolódóan: Ha kérnek, adniuk is kell valamit: a kormány szájkosarat tesz a bírókra a kiéheztetésükkel
Nemsokára érkeznek a cserealap törvényjavaslatai is
Ennél is fontosabb, hogy információink szerint a kormány a költségvetéssel együtt tárgyaltatná meg a parlamenttel a már említett Bszi. és a Bjt. (2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról) törvényt.
A költségvetési módosításoknak november 26-ig kell beérkezniük, ami azt jelenti, hogy a bírósági szervezeteknek, így az OBT-nek alig pár napja maradna a bírósági intézményrendszert érintő minisztériumi javaslatok véleményezésére. Ezekre már Tuzson Bence miniszternek Szabó Péter OBT-elnökkel közösen kiadott nyilatkozata is utalt, akkor még konkrétumok nélkül. Az OBT elnöke nem adott tájékoztatást sem a testületnek a miniszterrel folytatott megbeszéléséről.
A kormány úgynevezett versenyképes igazságszolgáltatás keretezése alatt/mögött hallani ítélőtáblák és járásbíróságok esetleges összevonásáról, egyes vidéki bíróságok úgynevezett ítélkezési hellyé alakításáról. Ezek a szervezeti módosítások kevesebb igazgatási vezetői státuszt eredményeznének, ami amellett, hogy segít a béremelés fedezetét kitermelni, a félelmek szerint a végrehajtó hatalom érdekei és szempontjai iránti lojalitást a bírói éthosz részének nem tekintő bírósági vezetők eltávolításához vezethet. Emlegetik a bírók fegyelmi ügyeivel foglalkozó szolgálati bíróságok Kúria alá rendelésének lehetőségét is, ami a félelmek szerint a jelenlegi Kúria-elnök alatt ugyanilyen következményekkel járhat.
Az biztos, hogy a három évre bontott fizetésemelés segítségével tovább működtethető a sok forrásunk szerint már most is létező póráz a bírákon és képviseleteiken. Utóbbiak esetében ennek szimbolikus mutatója az OBT kapcsolatépítése a türk igazságügyi szervezettel, de ilyennek tekinthetjük akár egy minisztériumi felső vezető bíróként dolgozó testvérének kinevezését is az Országos Kórházi Főigazgatóságra. Ezt az OBH elnöke javasolta, az OBT zárt ülésen fogadta el, holott minden, általunk megkérdezett bíró értetlenkedett, hogy minek az OKFŐ-re bíró, hacsak nem egy későbbi tanácselnök visszatérését készítik elő ezzel az egyéves OKFŐ-munka után.
Információink szerint az utolsó OBT-ülésen az igazságügyi minisztériumi államtitkár a hamarosan eléjük kerülő törvényjavaslatok gyors véleményezését kérte az OBT-től. A november 20-i OBT-ülésen kiderül, hogy a rapid véleményezés elvállalásával az egy éve a béremelés igézetében működő OBT szakmai alaposságában mennyire tud majd megfelelni a bíróságok függetlenségével kapcsolatos jogosítványainak.
Ugyanakkor egyik forrásunk egy pozitív forgatókönyvet is lehetségesnek tart a költségvetési törvényjavaslat ellentmondásossága kapcsán. E szerint a benyújtás előtt álló Bszi.-ben akár olyan módosítás is lehetséges, amely okafogyottá teszi a költségvetési törvény mostani változatát. Szerinte – megfelelve az Európai Bizottságnak a bírói jövedelmek kapcsán strukturális intézkedéseket sürgető igényének és a bírói szervezetek javaslatainak – a parlament le is veheti az éves költségvetési gyeplőt a bíróságokról azzal, hogy valamilyen államigazgatási szereplő (például egy kormányzati pozíció) törvényben fixált béréhez és automatikus emeléséhez kötnék a bírók jövedelmét.
Persze ez a forrásunk is biztos benne, hogy ezért is kér majd valamit a kormány.
Ehhez kapcsolódóan: „Esetleg hátrány éri őket, ha véleményt nyilvánítanak” – Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület elnöke