Sok kritika érte a hulladékkoncessziós rendszert amiatt, hogy már induláskor milliárdos nyereséget termelt a tulajdonosának, pedig a kormány azért érvelt a rendszer mellett, mert sok beruházást igényel, és évekig nem fog profitot hozni. A Mol hulladékos leánycége viszont már az első üzleti évben 5,6 milliárdos adózott eredményt ért el, ami Brüsszelben is kérdéseket vetett fel. Az anyacég májusban durván visszavágta a hulladékos részleg bevételi kimutatását; a korrekcióval a kormányzati magyarázat szerint az ötmilliárdos nyereség hárommilliárd forintos veszteséggé alakult.
Aktív levelezésben van a kormány az Európai Unióval, miután az Európai Bizottságnál panaszt tettek a hulladékpiac magyarországi átalakítása miatt. Magyarországon 2023. július 1-jén rajtolt el az új hulladékkoncessziós rendszer, miután a kormány egy pályázat után 35 éves időtartamra leszerződött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). Ennek értelmében az olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koordinálja a kommunális (lakossági) szemétszállítást és az intézményi (ipari) hulladékbegyűjtés, -feldolgozás, -kezelés nagy részét.
Tudni kell a hulladékkoncesszióról, hogy az állam úgy adta át a rendszer működtetését a MOHU-nak 35 évre, hogy a cégnek nagyrészt koordinációs szerepe van. A közszolgáltatási résztevékenységhez tartozik a lakossági, vagyis a kommunálisszemét-szállítás és a hulladékudvarok működtetése. Ez korábban állami és önkormányzati feladat volt, a Mol koncessziós vállalata egyszerűen átvette a cégeket a munkásokkal és a kukásautókkal együtt. Lényegében ugyanazok végzik a munkát, akik eddig, az alaptevékenységben nem sok minden változott.
A MOHU megkapta a korábban szabadpiaci elven működő intézményi résztevékenységet. A cégeknél keletkező csomagolási vagy a gyárakban keletkező egyéb fa-, papír-, műanyag- és fémhulladékok tartoznak ide. Ezért korábban versengtek a cégek, hiszen pénzt fizettek a hulladékért, amelyet kezelés után értékesítettek. A koncessziós rendszer előtt egy cég tendert írt ki a hulladékos cégeknek, hogy ki ad több pénzt érte, ma már csak a MOHU-nak adhatják el annyiért, amennyiért átveszi, viszont nagy valószínűséggel ugyanaz a vállalat szállítja el – most már a MOHU alvállalkozójaként, ahogy ők fogalmaztak, bérmunkásaként – a hulladékot, amelyik eddig.
Idén ugyanakkor elindult a betétdíjas italospalackok visszaváltási rendszere, amely új tevékenység, és a MOHU kezdte.
Az uniós testülethez két panasz érkezett a hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban. Az egyiket még 2021 őszén tette a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet. Az Európai Bizottság az autópálya-koncesszióval ellentétben nem indított kötelezettségi eljárást, és az annak az előszobájának tekinthető, úgynevezett EU Pilot eljárást sem. Viszont az EB belső piacért felelős biztosa informálisan adatokat kért be a témával kapcsolatban, és megígérte a kormánynak, hogy idén december végéig – amíg a magyar uniós elnökség tart – „mérsékelt aktivitással lehet számolni a magyar eljárások továbbléptetése tekintetében”.
Ehhez kapcsolódóan: Hazánk EU-elnöksége alatt a bizottság „mérsékelt aktivitást” fog tanúsítani a magyar eljárásokban
A másik panasz tiltott állami támogatás miatt érkezett a bizottsághoz, ezt egy szakmai szervezet nyújtotta be. Egyik része arról szól, hogy a kormány azután adta koncesszióba a hulladékpiac nagy részét, hogy egy olyan új díj bevezetéséről döntött, amely nyereséggel kecsegtető üzleti lehetőséggé változtatta az addig alulfinanszírozott rendszert: ez az EPR-díj, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Magyarul a gyártók fizetnek a termék jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért.
Korábban a termékdíjból évente átlagosan 85 milliárd forint folyt be az adóhivatalhoz, amiből mintegy tizenötmilliárd forint került vissza a hulladékkezelés finanszírozására, a fennmaradó hatvanmilliárd a költségvetést gazdagította. Az EPR-díjból azonban becslések szerint évente 240 milliárd forintos bevétel érkezhet, és nem az államhoz, hanem a MOHU-hoz, hiszen a cégek közvetlenül a koncessziós cégnek fizetik meg.
Éppen az EPR-díj miatt ugorhatott meg már a koncesszió első évében a MOHU bevétele, ami komoly profitot hozott, hiszen 5,6 milliárd forintos adózás utáni eredményt realizált a cég. Ez azért okozott problémát, mert a kormány azért adta oda 35 évre, vagyis hosszú időre a piacot a Molnak, mert ennyi idő kell arra, hogy a cég befektetései megtérüljenek. Brüsszelben viszont nem értették, hogy ha már az első évben nyereséges a MOHU, miért kellett 35 évre lezárni a piacot a versenyző magáncégek előtt.
Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában
A Szabad Európa birtokába került dokumentum szerint a kormány ezzel kapcsolatban azzal érvelt a bizottságnál, hogy valójában nem is volt nyereséges a MOHU 2023-ban. A kormányzati anyag szerint az éves beszámoló elkészítésekor a koncessziós társaságnak – az akkor rendelkezésre álló információk alapján – kellett pénzügyi elhatárolásokat alkalmaznia a várható EPR-bevételeivel szemben. Bár a MOHU-nak csak májusban kellett volna leadnia az előző évi beszámolót a hatóságoknak, a tőzsdén jelen lévő anyacég, a Mol miatt január 10-én kellett meghatározni a várható eredményeket. Az EPR-bevételek 2023. évi IV. negyedévi adatai pár nappal később, január végén álltak volna rendelkezésre. (Az adatokat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren, az OKIR-on keresztül kell jelenteni. Az OKIR negyedévente továbbítja az adatokat a MOHU-nak. Ezt követően a MOHU kiállítja a számlákat az érintett cégeknek.) A kormány szerint a koncessziós társaság (Mol) konszolidált számviteli beszámolójában tehát a pénzügyi év zárásakor, 2024. január 10-én a koncessziós társaság várható eredménye a fent említett 5,6 milliárd forint volt.
A kabinet magyarázata szerint ezután a várakozásokkal és az alkalmazott pénzügyi elhatárolásokkal ellentétben világossá vált, hogy a várt bevételek nem fognak realizálódni. Ezért a Mol a májusi befektetői tájékoztatóján jelentette a korrekciót, amelyet 2024 első negyedévében számolt el. A kormány szerint „ez a korrekció a koncessziós társaság adózás előtti eredményét mintegy hárommilliárd forintos veszteséggé változtatja 2023-ra”.
A Mol valóban korrigálta beszámolóját, amelyet itt lehet elérni. A várt húszmillió dolláros bevétel helyett, tízmilliárd dolláros veszteségről adott számot a befektetői tájékoztatójában. A Mol májusi sajtóközleményében csak annyit írt erről, hogy a „körforgásosgazdaság-szolgáltatások eredményeire hatással volt a vártnál alacsonyabb kiterjesztett gyártóifelelősség- (EPR) bevétel realizálása”.
A MOHU 2023-as beszámolójában azonban nem történt változás, továbbra is 5,6 milliárdos plusz szerepel. Ez azért furcsa, mert a MOHU csak májusban adta le a beszámolóját, vagyis bőven azután, hogy megkapta a január végi végleges adatokat az EPR-díjbevétellel kapcsolatban, kérdés, hogy miért nem a kormányzati anyag szerint állított hárommilliárd forintos veszteséget tüntette fel a beszámolójában. Ezzel a MOHU kihúzhatta volna az esetleges uniós vizsgálat egyik méregfogát, ami a túl gyorsan elért nyereségességből fakad. Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A MOHU tájékoztatása szerint a Mol nem korrigálta a 2024 első negyedéves tőzsdei jelentését, az májusban került publikálásra az előre közzétett időpontban. „A 2023-as évre járó EPR díjak várható bevételeinek a normál időszaki becslés felülvizsgálatakor áprilisban, a várakozásokhoz képest 30 millió USD értékben alacsonyabb bevétel előrejelzés lett számszerűsítve, ezért ezt egyszeri tételként a MOL jelentette a 2024 első negyedévére vonatkozóan” – közölte a koncessziós társaság.
Arra kérdésünkre, hogy a MOHU miért nem könyvelte el már májusban a veszteséget, vagyis miért mutatott ki 5,6 milliárd nyereséget, a 3 milliárd forintos veszteséggel szemben, azt válaszolták, hogy a MOHU a számviteli törvény szerinti éves beszámolóját a számviteli politikájában meghatározott mérlegkészítési időpontra (január 10.) készíti el. Eddig az időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A beszámolóban szerepelnek előre meghatározott módszerek alapján megállapított összegek, mely összegek a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló legpontosabb elérhető információk alapján kerülnek meghatározásra. „Nem derült ki azóta olyan lényeges információ, amit 2024. január 10-én is tudhatott volna a MOHU, ezért nem volt szükséges a 2023. évi pénzügyi beszámolóban 2024. január 10. utáni információt figyelembe venni” – tette hozzá a cég.
Arra a kérdésre, hogy honnan vette a kormány a hárommillárdos mínuszt, azt felelték, hogy a Mol negyedéves jelentéseiben a MOHU eredményei nem látszanak külön. A MOHU több más vállalat mellett része a körforgásos gazdaság üzleti szegmensnek, ennek a szegmensnek a 2024 első negyedévi működési eredménye mínusz 10 millió dollár volt, amely eredmény tartalmazta a fent említett 30 millió dollár értékű becslésfelülvizsgálat eredményét is. „A MOHU közétett 2023. évi beszámolóját ez nem érinti” – tették hozzá.