Svédországban szeptember közepéig több mint 87 ezer fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma pedig megközelíti a hatezret, ami világszerte az egyik legmagasabb halálozási arány.
A második hullám egyelőre elkerülte az északi országot, ahol az új esetek száma június óta meredeken csökken, szemben Európa többi részével, ahol sorra dőlnek meg a napi rekordok az új megbetegedéseket illetően.
A svédeknél szeptember első felében 100 ezer lakosra jutott mintegy 22 új fertőzés, miközben ez a szám Spanyolországban 279, Franciaországban 158, Csehországban pedig 118. A svéd kormány szeptember 15-én bejelentette, hogy október elsejétől újra látogathatóak az idősotthonok.
Svédország más utat választott
A tapasztalatokról és a tanulságokról a Szabad Európa balkáni tudósítója, Valona Tela beszélgetett a svéd Karolinska Intézet professzorával, Anna Mia Ekström kutatóval. Az epidemiológus elmagyarázta Svédország eltérő álláspontját a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban, és arról is mesélt, hogy szerinte ez miben jó.
Valona Tela, a Szabad Európa balkáni tudósítója:
- Svédország a koronavírus-járvány kezelésének szokatlan módját választotta. Hogy válik be ez a stratégia?
Anna Mia Ekström, a Karolinska Intézet világjárványtan professzora:
- Igazából nagyon jól. A halálesetek és a kritikus állapotban lévők száma április óta csökken. A számok most nagyon alacsonyak, sokkal kevesebb az új megbetegedés, mint Európában. Ott most az rajzolódik ki, hogy főleg a fiatalabbak fertőződnek meg, akiket nem fenyeget annyira a súlyos végkimenetel. Azt gondoljuk, hogy ez a tesztelések számának gyors növekedésével hozható összefüggésbe.
Valona Tela:
- Svédország statisztikája most sokkal jobb képet fest a többi országhoz viszonyítva. Ön szerint az ősz közeledtével is fenntartható az alacsony esetszám?
Anna Mia Ekström:
- Szerintem a jó adatok arra vezethetők vissza, hogy a svédek olyan stratégiát választottak, ami hosszútávon is fenntartható, valamint a lakosság által is elfogadott és támogatott. Soha nem vezettünk be lezárásokat, de nagyon szigorú ajánlásaink voltak az otthoni munkavégzésre vonatkozóan. Az oktatásban alkalmaztuk a távolságtartást, az idősotthonokban látogatási tilalmat rendeltünk el, ahogy a kéz higiénére is nagy hangsúlyt fektettünk. Ezeket az emberek elfogadták, hiszen ezekkel az intézkedésekkel úgy tudtak együtt élni, hogy nem korlátozta őket a normális életben. Szerintem ezek az ajánlások ezért váltak elfogadhatóvá és fenntarthatóvá Svédországban.
Valona Tela:
- De ez a stratégia sokba került. A hatóságok elismerték, hogy túl sokan haltak meg. Nem gondolja, hogy a lezárás változást hozott volna?
Anna Mia Ekström:
- Nem hinném, mivel a legmagasabb halálozási arányt márciusban, áprilisban tapasztaltuk, amikor a vírus már köztünk volt. Halálesetek főként az idősotthonokban fordultak elő a nem megfelelő munkakörülmények és a védőfelszerelések hiánya miatt. Ekkor még nem tudtuk, hogyan védjük meg az időseket. Az első hetekben tapasztalt magas szám ennek tudható be, de miután az egészségügyi intézmények és a döntéshozók belátták ezt, a dolgok láthatóan javulni kezdtek. Nem hiszem, hogy egy ezt követő lezárásnak bármilyen hatása lett volna, ez főként az egészségügyi intézményeken múlt. A közegészségügyi hatóságok rendszeresen tartanak közvélemény-kutatást, amiben azt szondázzák, hogy a lakosság körében mennyire elfogadhatóak az aktuális intézkedések. Nagyon jó eredményeket kapnak, 10-ből 9-en támogatják a svéd stratégiát. Úgy változtatták meg a szokásaikat, hogy azok alkalmazkodjanak az ajánlásokhoz, tehát odafigyelnek a távolságtartásra, és igyekeznek otthonról dolgozni. Vannak olyanok is, akik maszkot viselnek, bár csak nagyon kevesen. Kivéve persze az egészségügyi intézményeket, ahol ez kötelező. De a távolságtartás megmarad, az emberek ezt igyekeznek tiszteletben tartani, és azt hiszem, hogy az átfertőződés ezért is ilyen alacsony Svédországban.
Valona Tela:
- Ennek alapján kijelenthetjük, hogy a svéd stratégia sikeres volt?
Anna Mia Ekström:
- Ezt még nagyon korai lenne kimondani, talán jövőre már jobban látjuk. De azt hiszem, azt el kell fogadnunk, hogy ezzel a vírussal még nagyon sokáig kell együtt élnünk. Arra kell összpontosítanunk, hogy amennyire csak lehet, csökkentsük a megelőzhető halálesetek és a komoly megbetegedések számát. A vírus nemzetközi terjedésének megállítása nagyon nehéz kérdés. Meg kell találnunk a beavatkozás megfelelő egyensúlyát a koronavírus és más betegségek esetében is. Meg kell győződnünk arról, hogy ésszerű keretek között mozgunk. Nem fókuszálhatunk csupán egyetlen betegségre.