Új választást rendezhetnek az erőszak sújtotta területeken, amennyiben a szavazópolgárok legalább húsz százaléka aláír egy erre vonatkozó petíciót – jelentette ki Vjosa Osmani.
A koszovói államfő a Reuters hírügynökségnek adott interjúban hangsúlyozta, hogy ez lenne az újabb választások kiírásának legdemokratikusabb módja.
„Úgy gondolom, hogy ily módon biztosíthatnánk a szerbek részvételét, mivel tőlük, az állampolgároktól indulna a kérelem” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy a polgármesterek petíció általi eltávolítása „egyféle referendum” lenne, ami megnyitná az utat az újabb helyhatósági választások előtt. Szerinte mindezt pár hónapon belül le lehetne rendezni.
Azt nem tudni, hogy a helyi szerbek mekkora része lenne hajlandó részt venni az eljárásban.
Osmani aláhúzta: azt szeretné, hogy addig Koszovóban maradjanak a NATO erői, amíg az országot nem veszik fel az észak-atlanti katonai szövetségbe.
Ehhez kapcsolódóan: Ismét gyülekeznek a tüntetők Koszovóban, Washington párbeszédet sürget
Szerb kollégája, Aleksandar Vučić leszögezte, hogy megpróbálja bevetni befolyását annak érdekében, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek is részt vegyenek a voksoláson – emelte ki az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja szerdán Belgrádban.
Gabriel Escobar az Európai Uniót képviselő Miroslav Lajčákkal együtt a szerb és a koszovói vezetőkkel tárgyalt.
„Azonnali hatállyal enyhítenünk kell a helyzetet. Ez azt jelenti, hogy reméljük, hogy a polgármesterek nem próbálnak bejutni az önkormányzati épületekbe, és visszavonják a koszovói rendőri egységeket, de arról is szeretnénk meggyőződni, hogy a tüntetők is visszavonulnak” – mondta.
„Ha új választások lesznek, és reméljük, hogy így lesz, akkor azt szeretnénk, ha azokon a szerbek is részt vennének előfeltételek nélkül” – tette hozzá az amerikai tisztségviselő.
Ehhez kapcsolódóan: Hazahozták a Koszovóban megsérült magyar katonák kisebbik részét
Rámutatott, hogy Koszovónak biztosítania kell a szerb többségű északi települések magasabb fokú autonómiáját, amennyiben előre kíván haladni a NATO- és EU-integráció útján.
A nyugati országok a feszültség csillapításán dolgoznak, próbálnak közvetíteni a felek között, amióta előző héten erőszakba torkollott az ügy nyomán kirobbant tüntetés. A szerb demonstrálók és a NATO-békefenntartók közötti összecsapásokban kéttucatnyi magyar katona is megsebesült.
Április 23-án négy észak-koszovói településen is előrehozott polgármester-választást tartottak, miután az addigi vezetők tavaly novemberben lemondtak egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány mindössze 3,47 százalékos volt. A leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben elvileg albán polgármesterek vezetik majd, akiket később be is iktattak.
Sem a helyi szerbek, sem pedig Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy a bojkott miatt ilyen alacsony részvétel mellett lezajló választást Pristina legitimnek nevezze.
Koszovó még 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Your browser doesn’t support HTML5
Készenlétben a KFOR a koszovói összecsapások után