Csalódottságát fejezte ki a Kreml amiatt, hogy az európai uniós tagállamok vezetői elutasították az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozó megrendezésére irányuló javaslatot.
Az előző napi brüsszeli EU-csúcson számos tagország hevesen tiltakozott a találkozó megrendezését célzó német–francia kezdeményezés ellen, mondván, a felek közötti meglehetősen rossz kapcsolatok idején ez rossz üzenetet küldene.
Az ülés végén elfogadott zárónyilatkozatban azt írták, hogy „tanulmányozni fogják az Oroszországgal való párbeszéd lehetséges feltételeit és formátumait”, de nem tettek említést semmilyen magas szintű találkozóról.
Kiemelték: a közösség nyitott az együttműködésre Moszkvával bizonyos területeken, egyebek mellett a környezetvédelmet, a klímaváltozás elleni harcot, a szíriai és a líbiai helyzetet, az egészségügyet, illetve az iráni nukleáris megállapodást illetően.
A Kreml pénteken sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió nem újítja fel a csúcstalálkozókat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Akárcsak az eddigiekben, Putyin elnök érdekelt a munkakapcsolatok fenntartásában Moszkva és Brüsszel között” – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar melegellenes lépések az uniós csúcstalálkozó fő témái közöttKonfliktusos viszony
Franciaország és Németország kormánya javaslatot tett rá, hogy 2014 januárja óta először ismét tartsanak egy EU–Oroszország-csúcsértekezletet, miután Joe Biden amerikai elnök múlt héten már találkozott orosz kollégájával. A kezdeményezést több résztvevő elutasította, elsősorban az orosz agresszió miatt leginkább aggódó kelet-európai EU-tagok, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia vezetői.
Oroszország az Európai Unióba kívülről érkező földgáz elsődleges forrása, és kulcsszerepet játszik számos, a blokk stratégiai érdekei közé tartozó kérdésben, ideértve például az iráni atomalku jövőjét, valamint a szíriai és líbiai polgárháborút. A felek viszonyát ugyanakkor számos konfliktus terheli, az ukrajnai és belarusz helyzettől az emberi jogi kérdésekig. Az EU emellett azzal vádolja Moszkvát, hogy rendszeresen beavatkozik a választásokba, álhíreket terjeszt, továbbá veszélyezteti a kontinens biztonságát és stabilitását.
Az EU–orosz-csúcstalálkozókat beszüntették, miután Oroszország bekebelezte a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigetet 2014-ben, amire válaszul a Nyugat szankciókat rendelt el az ország ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország Kelet-Ukrajna egyes részeinek „elnyelését” célozhatjaNincs változás az orosz magatartásban
„Nem folytathatjuk párbeszéd nélkül. Tárgyalnunk kell a nézetkülönbségeinkről is. Ez lenne az egyetlen módja azok megoldásának” – nyilatkozott Emmanuel Macron francia államfő.
Hasonlóan vélekedett Angela Merkel német kancellár is. A német parlament ülésén kiemelte, hogy az elmúlt hónapok eseményei mutatják, hogy „nem elég, ha összehangolatlanul reagálunk az orosz provokációk sokaságára”.
Merkel olyan mechanizmusok létrehozását sürgette, amelyek lehetővé teszik az egységes válaszintézkedéseket „Oroszország hibrid támadásaira”. Mint mondta, ezek magukban foglalnák az együttműködést például Ukrajnával, Belarusszal és a Nyugat-Balkánnal, de a közvetlen tárgyalást is Vlagyimir Putyinnal.
Gitanas Nausėda litván elnök óvatosságra intett. „Eddig nem láttunk semmilyen radikális változást Oroszország magatartásában. Nagyon bizonytalan és rossz üzenetet küldene, ha pozitív változások hiányában párbeszédet kezdenénk” – fogalmazott.
Krišjānis Kariņš lett kormányfő szerint az EU a találkozó megrendezésével anélkül jutalmazná Oroszországot, hogy sikerülne diplomáciai megoldást találni az ukrajnai konfliktusra.