A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila egy keddi konferencián a Népszava beszámolója szerint arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben, de a „mérték és a miként” még nincs kidolgozva.
A lap fővárosi szakembereket kérdezett meg a sajátos megoldásról. Mint mondták, egyelőre ők is csak próbálják megfejteni, hogy mire is gondolhatnak a tárcánál, mert előzetes szakmai egyeztetés nem volt.
Szerintük várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának, hanem inkább fűtésre jutó hő mennyiségének csökkentéséről lehet szó. De arról nem bocsátkoztak találgatásokba, hogy ezzel hány fokkal csökkenne a lakásokban a hőmérséklet. Úgy vélik, hogy mivel a távhő tarifákat – a sok mérő nélküli lakás miatt – nem lenne könnyű emelni, inkább ugyanannyiért adnak majd kevesebb meleget – írja a Népszava.
Ez azonban csak átmeneti megoldás lesz, a lap szerint, mert a kormány programot indít, hogy minden lakásban legyen fogyasztásmérő, utána pedig árat emel. Erre abból is következtetnek, hogy a lap információi szerint az ipari minisztérium és az energiahivatal folyamatosan kéri be az adatokat a távhőszolgáltató cégektől, és elsősorban a lakossági átlagfogyasztás érdekli a minisztériumot.
Az átlaglakás átlagszámlája 2014 óta évi 156 ezer forint. Az állami támogatás lakásonként és évenként 20 ezertől 670 ezerig terjedt eddig. Budapesten van a legtöbb távfűtéses lakás – olyan lakótelepekre kell gondolni, mint például a 18 ezer embernek otthont adó Havanna lakótelep. Budapesten 140 ezer forint az egy távfűtéses fogyasztóra eső támogatás. Ha az állami támogatást elvonják, akkor néhol több százezer forintos teher rakódhat rá a számlára.