A Legfőbb Ügyészség azt válaszolta Vadai Ágnes írásbeli kérdésére, hogy nem vásárolták meg és nem is használták a Pegasus kémprogramot.
A Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője a külügyminisztériumnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek is azt a két kérdést tette fel, mint a Legfőbb Ügyészségnek, azaz hogy megvásárolták-e a szoftvert, illetve használták-e.
Egyedül a Polt Péter vezette ügyészség válaszolt érdemben, a kormányszervek mindössze annyit közöltek, hogy a hatályos törvények szerint járnak el, Magyarországon – demokratikus jogállamként – a titkosszolgálatok nem folytatnak törvénytelen megfigyelést. Az Legfőbb Ügyészség volt az egyetlen, amely határozottan tagadott bármilyen kapcsolatot, írta meg a 444.hu.
Kíváncsi hatóságok
A HVG néhány nappal ezelőtt tette közzé az igazságügyi minisztérium közérdekű adatigénylésre adott válaszát, amely szerint a kormány idén július 19-ig, azaz a Pegasus-botrány kirobbanásáig rekordszámú, 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá.
Magyarországon a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a katonai, illetve polgári titkosszolgálatok (a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, TIBEK kivételével) jogosultak miniszteri engedélyhez kötött megfigyelés indítására. Fontos, hogy a hatályos jogszabály alapján ilyesmi gyakorlatilag bárki ellen bármilyen indokkal elindítható: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtéssel szemben ehhez nincs szükség bírói vagy ügyészi utasításra, és célként csak „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését” határozza meg a törvény.
Ehhez kapcsolódóan: Ezzel az egyszerű trükkel hatékonyan védheti telefonját a megfigyeléstőlÚjságírókat, jogászokat, politikusokat hallgattak le
A Pegasus-botrányt júliusban robbantotta ki a Torontói Egyetem Citizenlab nevű adatvédelmi csapata, valamint a The Guardian újságírói. Az oknyomozás eredményeként kiderült, hogy Magyarországgal együtt tíz ország kormánya megvásárolta az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramját.
Magyarországon a bizonyítottan megfigyelt személyek között volt több újságíró és civil aktivista, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke, illetve kilenc másik magyar ügyvéd, üzletemberek és hozzátartozóik, köztük Simicska Lajos fia, egy ellenzéki politikus, Gémesi György gödöllői polgármester, valamint korábbi kormánytagok is, Aszódi Attila paksi bővítésért felelős volt államtitkár és Chikán Attila közgazdász professzor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere.
A megfigyelési botrány miatt összehívták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságát, ám a gyűlésre a fideszes képviselők nem mentek el, így a vizsgáló ülés meghiúsult.
A Pegasus-ügy:
Rutin a lehallgatás, nem kivételKérdésekkel követett el bűncselekményt az újságíró?Előállt egy újabb, a Pegasusszal megtámadott magyar újságíróAmikor még újdonság volt egy lehallgatási botrány – Harmincéves a Dunagate-ügyJúliusban több beadvány érkezett az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is, ezeket akkor az elnök, Péterfalvi Attila azért nem vizsgálta, mert elmondása szerint szabadságon volt. Augusztus 5-én viszont a NAIH már azt írta: a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint „egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust”, a NAIH az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények alapján vizsgálatot indított.
Ehhez kapcsolódóan: A Pegasus gyártójának uniós cége magánszereplőknek is árul megfigyelőeszközt