A moldovai hírszerzés orosz választási beavatkozás és szabotázsakciók veszélyére figyelmeztetett

Alexandru Musteata, a moldovai Hírszerzési és Biztonsági Szolgálat (SIS) vezetője

Oroszország újabb műveleteket tervez a parlamenti és elnökválasztásra, illetve a fontos referendumra készülő Moldova destabilizálása céljából – közölte a Hírszerzési és Biztonsági Szolgálat (SIS) vezetője.

Alexandru Musteata tudatta, hogy „bizonyos adatokhoz” jutottak hozzá az idei és a jövő évre tervezett orosz titkosszolgálati akciókról, amelyeknek fő céljuk az ország európai uniós integrációjának kisiklatása, illetve Moszkva befolyásának helyreállítása a volt szovjet tagköztársaság felett.

Egyebek mellett a Kreml vezetéséhez és szervezett bűnözői csoportokhoz bekötött, oroszpárti politikai szereplők támogatásáról lehet szó. E destabilizáló akciókban kiemelt jelentősége lehet az Ilan Shor külföldön élő oligarcha vezette, Moszkva által támogatott csoportnak – tájékoztatott.

Ehhez kapcsolódóan: Miért szólította fel lemondásra Lindsay Lohan és Dolph Lundgren is a moldovai elnököt?

A politikust tavaly távollétében tizenöt év börtönbüntetésre ítélték csalás és pénzmosás miatt, miután három moldovai bankból összesen egymilliárd dollárt lopott, amit az „évszázad lopásának” neveztek. Pártját betiltották, ő maga pedig Izraelbe menekült.

A Shor Párt ellen az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada is szankciókat rendelt el, amiért a vád szerint Oroszország érdekeit képviselve megpróbálta destabilizálni Moldovát.

„Arra számítunk, hogy társadalmi, politikai válságok kirobbantásával, összecsapások szításával, etnikai csoportok közötti gyűlölet tüzelésével fognak próbálkozni” – mondta a moldovai hírszerzés vezetője.

Ehhez kapcsolódóan: Ilan Shor: A Kreml új embere Moldovában

A volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta katonailag semleges. Területén jelenleg is több mint ezer orosz katona állomásozik a Dnyeszter Menti Köztársaságban látszólag békefenntartó műveletek és egy hatalmas, a szovjet érából maradt lőszerraktár őrzésére.

Maia Sandu elnök 2020-as hatalomra kerülését követően az ország határozott Nyugat-párti fordulatot hajtott végre.

Ehhez kapcsolódóan: Moldova pajzsnak tekinti az EU-tagságot az orosz agresszióval szemben

Moldova 2022 júniusában EU-tagjelölti státuszt kapott, és bár az ország egyelőre nem kíván csatlakozni a NATO katonai szövetséghez – hiszen alkotmányban rögzítették a semlegességet –, a külügyminiszter 2022-ben azt mondta, hogy ennek nem kell feltétlenül elszigetelődést, demilitarizációt vagy a világ dolgai iránti közömbösséget jelentenie.

Moldova közös történelmen és nyelven osztozik a NATO- és EU-tag Romániával, amelynek a második világháborúig része volt.