A volt szovjet tagköztársaság hatóságai bejelentették, hogy lelepleztek egy több mint száz főből álló hálózatot, amelynek fő célja zavargások szítása volt a közelgő választások után.
Vasárnap választás lesz az országban, amelyen Maia Sandu jelenlegi, Nyugat-barát államfő újrázni kíván, ezzel párhuzamosan pedig népszavazás is lesz az európai uniós integráció kérdéséről.
Viorel Cernăuţeanu moldovai rendőrfőnök arról számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy a most leleplezett, Oroszországban és a Balkánon kiképzett emberekből álló hálózatot a külföldre menekült, Moszkva-párti oligarcha, Ilan Shor finanszírozta.
Your browser doesn’t support HTML5
Két ország, amely Oroszország következő célpontja lehet – sorsdöntő választás Moldovában és Georgiában
A tájékoztatás szerint a moldovai Hírszerzési és Biztonsági Szolgálat (SIS) több helyszínen is házkutatást tartott, négy embert előzetes letartóztatásba helyeztek. A hatóságok rejtett kamerás videókat is közzétettek, amelyeken állítólag oroszországi, szerbiai és bosznia-hercegovinai kiképzések láthatók. Az egyik felvétel tanúsága szerint fiatalok egy teremben gyakorolnak tüntetni, és jelszavakat skandálnak: „A mi nyelvünk az orosz”, „Nemet a kettős állampolgárságra” és „Nem akarunk Európában lenni.”
Egy másik videó azt mutatja, hogy egy kiképzőtáborban fiatal férfiak robbanószerkezetek készítését és drónok irányítását tanulják valahol a Balkánon.
Ehhez kapcsolódóan: Moldova orosz finanszírozású összeesküvést tárt fel a választás megbundázására
A nyomozók szerint a kiképzésen mintegy száz, húsz év körüli férfi vett részt, akik közül sokan júniusban Oroszországba utaztak, majd néhányan további gyakorlatokon vettek részt Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a Ferma és a Wagner orosz zsoldoscsoporthoz tartozó táborokban. Kiemelték, hogy az akció koordinátorai között van a hírhedt Wagner katonai magánvállalathoz köthető Konsztantyin Potyomkin.
Alexandru Mustață, a SIS vezetője szerint a moldovai hatóságok „az ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet”, az esetleges destabilizációval kapcsolatos kockázat mértéke alacsony.
Több nyugati kormány arra figyelmeztetett, hogy Oroszország számos eszközzel próbálja manipulálni a közelgő választásokat a meglehetősen szegény, két és fél milliós lakosságú Moldovában, valamint a Kreml zavargások kirobbantását is tervezheti, amennyiben nem úgy alakul az eredmény, ahogy szeretné.
Ehhez kapcsolódóan: Moldova pajzsnak tekinti az EU-tagságot az orosz agresszióval szemben
Nemrég John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közölte, hogy Moszkva kampányt folytat a kelet-európai ország euroatlanti integrációjának kisiklatása érdekében. „Oroszország aktívan dolgozik azon, hogy aláássa Moldova választásait és európai integrációját – húzta alá. – Az elmúlt hónapok során Moszkva dollármilliókat fordított a moldovai elnökválasztás befolyásolására. Értékelésünk szerint ez a pénz az általuk preferált pártok finanszírozására, dezinformációk terjesztésére ment el a közösségi médiában.” Úgy vélekedett, hogy a Kreml végső célja egy oroszbarát kormány beiktatása.
Ilan Short tavaly távollétében tizenöt évnyi börtönbüntetésre ítélték csalás és pénzmosás miatt, miután három helyi bankból összesen egymilliárd dollárt sikkasztott, amit az évszázad lopásának neveznek. Pártját betiltották, ő maga pedig Izraelbe menekült. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada is szankciókat rendelt el a Shor Párt ellen, amiért a vád szerint Oroszország érdekeit képviselve megpróbálta destabilizálni Moldovát.
Ehhez kapcsolódóan: Ilan Shor: A Kreml új embere Moldovában
A volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta katonailag semleges. Területén jelenleg is több mint ezer orosz katona állomásozik a Dnyeszter Menti Köztársaságban látszólag békefenntartó műveletek és egy hatalmas, a szovjet érából maradt lőszerraktár őrzésére.
Maia Sandu elnök 2020-as hatalomra kerülése után az ország határozott Nyugat-párti fordulatot hajtott végre. 2022 júniusában EU-tagjelölti státuszt kapott, és bár egyelőre nem kíván csatlakozni a NATO katonai szövetséghez – hiszen alkotmányban rögzítették a semlegességet –, a külügyminiszter 2022-ben azt mondta, hogy ennek nem kell feltétlenül elszigetelődést, demilitarizációt vagy a világ dolgai iránti közömbösséget jelentenie.
Moldova közös történelmen és nyelven osztozik a NATO- és EU-tag Romániával, amelynek a második világháborúig része volt.