A NATO addig nyújt támogatást Ukrajnának, ameddig szükséges, de szövetségesként fegyvereket továbbra sem fog küldeni. A tagállamok védelmi minisztereinek ülésén foglalkoztak az orosz nukleáris fenyegetéssel, amelyet a NATO komolyan vesz, de felkészült minden eshetőségre. Sőt az elrettentés jegyében jövő héten nukleáris hadgyakorlatot tartanak Európában.
„Magyarország a béke pártján áll, érdeke, hogy a béke minél hamarabb visszatérjen Európába, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz” – közölte a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: Magyarország azt szorgalmazza, hogy „az érintett felek azonnal üljenek le a tárgyalóasztalhoz, és érjen véget az öldöklés”. Azt is kívánatosnak tartja, hogy a NATO szervezetként ne sodródjon bele a háborúba, mint ahogy „Magyarország sem akar belesodródni a háborúba, és a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében nem küld halálos fegyvert Ukrajnának”. A miniszter kinevezése óta először folytatott érdemi párbeszédet Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, akivel félórás négyszemközti tárgyaláson vett részt. Úgy tudjuk, a magyar kormány nevében arról tájékoztatta a NATO vezetését, hogy Magyarország már jövőre teljesíti a 2024-re kitűzött célt, és a GDP kér százalékát fordítja védelmi kiadásokra. A magyar hadügy azt is komoly sikernek tartja, hogy a NATO koszovói békemissziójában a ötszáz fős kontingens több mint tíz százalékát magyar katonák alkotják, az egység a közelmúltig magyar parancsnokság alatt működött. Ugyancsak fontos eredmény, hogy felállt Magyarországon az a többnemzeti harccsoport, amely a szövetség keleti jelenlétét erősíti.
Folyamatos támogatás Ukrajnának
Nem lankad a NATO támogatása Ukrajna iránt. Erről szólt Brüsszelben az EU védelmi minisztereinek a találkozója. Csatlakozott az üléshez Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, azonban nem ülhetett oda a hivatalos tárgyalóasztalhoz, tekintettel arra, hogy Magyarország már öt éve blokkolja a NATO–Ukrajna magas szintű találkozókat. Így aztán az a furcsa megoldás született, hogy egy informális munkavacsorán tárgyaltak Reznyikovval, ami azt jelenti, hogy nem volt sajtónyilvános bevezető, ülést követő sajtótájékoztató és közös nyilatkozat.
Fontos tudni, hogy a NATO mint szövetség nem vesz részt a háborúban – ahogy ezt a magyar miniszter is kívánatosnak tartotta. Ez azt jelenti, hogy nem szállít fegyvereket – ezt megteszik külön a tagállamok. A NATO üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást biztosít, sőt hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának. Ez több száz olyan eszközt jelent, amelyek segíthetnek az orosz és iráni gyártmányú drónok hatástalanná tételében. Az is elhangzott, hogy hosszabb távon a NATO segíteni fog Ukrajnának abban, hogy átálljon a szovjet korszakról a modern NATO-berendezésekre.
A tagállamok továbbra is fejlett rendszereket szállítanak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket. Sőt Spanyolország közölte, hogy négy HAWK típusú légvédelmirakéta-rendszert bocsát az ukrán haderő rendelkezésére.
Ezen túlmenően a NATO tovább erősíti keleti jelenlétét. Ez azt jelenti, hogy már nyolc harccsoport állomásozik a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Döntéseket hoztak a lőszer- és felszereléskészletek növeléséről, és arról is szó esett, hogy mit tesznek a tagállamok a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében az Északi Áramlat vezetékek szabotázsát követően. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette: „Növeltük éberségünket a Balti- és az Északi-tengeren, ahol megdupláztuk a haditengerészeti jelenlétünket. Fokozzuk a hírszerzési adatok megosztását és felügyeletét minden területen, az űrtől a tengerfenékig.”
A miniszteri értekezleten részt vett a tagfelvételre váró svéd és finn kormány képviselője is. A két állam csatlakozását csak Törökország és Magyarország parlamentje nem ratifikálta eddig. Mint megtudtuk, a magyar álláspont nem gördít akadályt a két skandináv ország felvétele elé, és már többször is közölték velük, hogy „ne tessenek aggódni”. Informátorunk azonban egyértelművé tette, hogy a magyar törvényhozásnak jelenleg van más dolga is, nevezetesen az uniós pénzek lehívásához szükséges, az EU által elvárt jogalkotási munka elvégzése. A svédek és a finnek csak ezt követően, de még az őszi ülésszak vége előtt kerülhetnek tárgysorozatba.
A N betűs szó
A védelmi miniszteri értekezlet kiemelt témája volt az oroszok célozgatása az atomfegyverek bevetésére. Egy NATO-diplomata arra hívta fel a Szabad Európa figyelmét, hogy a nukleáris fenyegetésre adott válaszokban minden szónak jelentősége van. Még annak is fontosságot kell tulajdonítani, hogy magát a nukleáris kifejezést hányszor használják – minél többször, annál komolyabb az üzenet. Ennek fényében érdemes Jens Stoltenberg szavait értelmezni, aki a következőket mondotta: „Putyin elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. Komolyan vesszük ezeket a fenyegetéseket, és továbbra is éberek maradunk. Nem fogunk megijedni. A nukleáris fegyverek bármilyen alkalmazása alapvetően megváltoztatná a konfliktus természetét, és súlyos következményekkel járna. Oroszország tudja, hogy a nukleáris háborút nem lehet megnyerni és soha nem szabad megvívni.”
Az igazi üzenet az előbbi mondatok közül az utolsó előtti. Forrásunk azt állítja, hogy ezt érteni fogják Moszkvában. Hogy egy esetleges orosz atomtámadásra mi a NATO válasza, arra nincs pontos meghatározás. A diplomatikus megfogalmazás ez: a válasz arányos lesz. Ami persze ugyanannyira fenyegetőként is érthető. Megtudtuk, hogy ebben az esetben nincs különbség aközött, hogy a bevetett nukleáris fegyver taktikai vagy stratégiai. Az viszont már korántsem mindegy, hogy hol alkalmazzák, ha ugyanis szövetséges országot ér támadás, abban a pillanatban életbe lép a kollektív védelem doktrínája, amely pusztító világháborút jelent. De ugyancsak megsemmisítő csapásokra lehetne számítani, ha Ukrajnát támadnák atomfegyverrel az oroszok, még ha csak kisebb és lokálisan ható töltetről is van szó.
Atomleltár
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Oroszországnak 5977 nukleáris robbanófeje van, igaz, ezek között van körülbelül 1500 leszerelésre váró, már használaton kívüli robbanófej. Ebből 1588-at telepítettek, ez azt jelenti, hogy rakétákra helyezték őket, vagy hadműveleti erőkkel rendelkező bázison tárolják. Hírszerzési adatok szerint tizenkét ilyen bázis van Oroszország területén, a nyugati információs szolgálatok minden figyelme most arra összpontosul, hogy ezeken a támaszpontokon milyen mozgás van, esetleg útnak indítják-e a tölteteket.
Európában csak Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik atomfegyverrel. A SIPRI szerint együtt 515 nukleáris robbanófejük van, amelyek közül négyszáz van bevetve. Az Egyesült Államok a becslések szerint további száz nukleáris robbanófejet tárol Európa-szerte Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Vagyis az európai készlet körülbelül a harmada a hadra fogható orosz eszközökének. Ugyanakkor az Egyesült Államok tulajdonában 5428 nukleáris robbanófej van, amelyek közül 3708 működőképes, a többit pedig le kell szerelni.
A nukleáris kardcsörgetésben a NATO az elrettentés politikáját alkalmazza. Ennek jegyében jövő héten tartják meg az egyhetes, Steadfast Noon nevű, közös nukleáris elrettentő gyakorlatot. Ezen magukat a tölteteket nem hozzák ki a raktárból, de ettől függetlenül a cél a képességek szinten tartása, az eljárások ismétlése és rögzítése. A hadgyakorlatról tájékoztatták Oroszországot is, a NATO-szövetségesek pedig hangsúlyozzák, hogy mindez független az ukrajnai háborútól, és nem válasz az orosz fenyegetésekre.
Szintén a kollektív védelmet szolgálja, hogy 15 ország szándéknyilatkozatot írt alá egy továbbfejlesztett európai légvédelmi rendszer, a European Sky Shield közös beszerzéséről, amelyet Németország koordinál.
„Közös projektet szeretnénk felépíteni a földi légvédelem és a légierő védelmében. Az egyetértési nyilatkozat mai aláírásával elindítjuk ezt a kezdeményezést, és megosztjuk közös felelősségünket kontinensünk biztonságáért” – mondta az aláírást követően Christine Lambrecht német védelmi miniszter. Olaf Scholz német kancellár már augusztus végén utalt erre az együttműködésre, amelyet úgy alakítanak ki, hogy ahhoz később más európai szövetségesek is csatlakozhatnak. Az aláírók között ott van Magyarország is.