A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökét a közelgő választásokról, az NVI szerepfelfogásáról és a korábbi választásokat kritizáló nemzetközi szervezet, az EBESZ ajánlásairól is kérdeztük.
Az interjú legfontosabb gondolatai:
- Az NVI elnöke nem tud olyan esetről, amikor a szavazatszámláló bizottság ne pártatlanul végezte volna a munkáját.
- Szerinte a választási irodák feladata a választások megszervezése, a törvényes lebonyolítás már a választási bizottságoké.
- Nem merült fel, hogy – hasonlóan az ellenzéki előválasztáshoz – vonalkóddal lássák el a szavazólapokat. Az elnök szerint a kitöltetlen szavazólapokkal történő manipuláció nem lehetséges.
- Az NVI csak a választás lebonyolítása után szokott azzal a jogával élni, hogy a választással kapcsolatos jogszabályi módosításokra tegyen javaslatot a jogalkotónak.
- Így a választásokig arra sem kíván javaslatot tenni, hogy Németországban vagy Angliában több helyen legyen szavazási lehetőség.
- Álláspontja szerint az EBESZ ajánlásainak közvetlenül nem az NVI a címzettje.
- Véleménye szerint neki nem tiszte annak megítélése, hogy diszkriminatív-e a levélszavazás lehetőségének a szabályozása, ami azt csak a határon túli magyarok és nem a külföldön dolgozó, de itthon lakcímmel is rendelkező állampolgárok számára engedélyezi.
- Biztosítottnak látja a levélszavazatok titkosságát.
- A mostani választás informatikai fejlesztéseinek minőségbiztosítását már nem csak a fejlesztő cég anyavállalatának másik leányvállalata látja el, ahogy eddig, hanem az Ernst and Young (EY) nemzetközi tanácsadó cég is.
- Az NVI elnöke cikkünk megjelenésekor találkozik az EBESZ igényfelmérő bizottságával.
Ez az első választás, amelynek a lebonyolításáért, tisztaságáért ön felel, ami…
Az első általános nagy választás.
…hatalmas felelősség, hiszen a demokratikus rendszer alapköve a választás, másrészt Magyarországot most különleges nemzetközi figyelem is övezi. Nyomasztja ez a felelősség? Izgul tőle?
Egy egészséges nyomást érzek magamon, ami az idő előrehaladtával kicsit fokozódik is, de kiváló kollégákkal dolgozunk a feladaton, nem érzem azt, hogy egyedül lennék benne.
Ha van körülbelül 11 ezer szavazókör, mindegyikben legalább öt delegálttal, plusz a választási irodák, akkor több, mint százezer embert fog igazgatni április 3-án.
Igazgatási szempontból elkülönülnek a választási irodák és a választási bizottságok. A szavazatszámláló bizottságok (SZSZB) munkáját sem én, sem a választási irodák nem irányítják, inkább azt mondanám, hogy segítik. Mi készítjük el a választási füzeteket, amelyek tartalmazzák a választásokhoz kapcsolódó legfontosabb igazságügyi miniszteri rendeleteket, a vonatkozó jogszabályokat, eljárási szabályokat, illetve a választások napján alkalmazandó jegyzőkönyveket. És minden szavazatszámláló bizottság mellett ott lesz az adott helyi választási iroda egy munkatársa, a jegyzőkönyvvezető, aki segíti a bizottságot törvénybe foglalt feladatai ellátásában.
A szavazatszámláló bizottság független testület, mi nem utasítjuk semmiben, csak felkészítjük őket a helyi választási irodákon keresztül, amelyeket felkészítünk. Néhány településen már ki is választották a szavazatszámláló bizottságok tagjait. Őket a helyi választási iroda vezetője fogja beosztani az egyes szavazókörökbe, ahol függetlenül végzik a munkájukat. Mi a helyi választási irodák számára tartott képzésekhez összeállítjuk a háttéranyagokat, illetve biztosítjuk, hogy ezek a szavazókörökben is ott legyenek. Így amikor a bizottság vitás helyzetekkel találja magát szemben, ott egy tudásbázis. A jegyzőkönyvvezető pedig ezt a munkát segíti, illetve a bizottság döntéseinek dokumentálásában, az eredmények jegyzőkönyvi rögzítésében, majd annak továbbításában segíti a bizottságot.
De önök most a szavazatszámláló bizottságokba toboroznak tagokat.
Így igaz. Hiszen a választások lebonyolításához minden szavazókörben megfelelő létszámnak lennie kell.
Mi toborozzuk őket, de a jegyzőknél kell jelentkezniük, és az adott település képviselőtestülete választja meg őket. Utána a jegyző mint a helyi választási iroda vezetője osztja be őket az egyes szavazókörökbe. A választott tagokon kívül pedig az egyes jelölőszervezetek, pártok delegálhatnak saját tagokat. A megbízott és a delegált tagok jogállása ugyanaz: a feladatellátásban, a jogok és kötelezettségek tekintetében nincs különbség közöttük.
A választás napján végzett munkáért a választott tagoknak bruttó 50 ezer forint fizetnek. A pártok által delegált szavazatszámlálók továbbra sem kapnak pénzt?
A központi költségvetésből nem kapnak megbízási díjat. Tudunk olyan esetről, hogy a pártok honorálják a részvételüket, de ez továbbra sem a mi feladatunk.
Ellátást kapnak majd, hasonlóan a választott tagokhoz?
Azt igen, a szavazókörben.
Úgy tudom, korábban ez is probléma volt. Hányan jelentkeztek eddig választott szavazatszámlálónak?
Erről az NVI nem vezet nyilvántartást, mert a helyi jegyzőnél kell jelentkezni, aki a helyi választási iroda vezetője. Azért is fogtunk ebbe az országos kampányba, mert az őszi választási képzések során több helyről jött olyan jelzés, hogy kiöregedőben vannak a bizottság munkájában rendszeresen részt vevők, nincs mindenhol elég SZSZB-tag.
Hogyan lehet megakadályozni, hogy a toborzásra ne pártaktivisták jelentkezzenek, biztos legyen pártatlan szavazatszámlálás?
Esküt fog tenni az összes tag, aki részt vesz a szavazatszámláló bizottsági feladatokban. Miután minden SZSZB többtagú testület, egymást is tudják ellenőrizni, és mindannyian tisztában lesznek a törvényi előírásokkal, hogy a szavazatszámlálói bizottsági munkát ők is, a delegált tagok is pártsemlegesen kell végezzék. A szavazókörben napközben mobiltelefont sem lehet használni, ott a munkavégzésében mindenkinek függetlennek és pártsemlegesnek kell lennie.
Az nem aggályos, hogy az önkormányzati delegáltak legtöbbje önkormányzati dolgozó, így kiszolgáltatottak a munkaadójuknak? Legyen az bármilyen színezetű önkormányzat.
A korábbi választások tapasztalatait vizsgálva nem nagyon tudok olyan esetről, hogy a szavazatszámláló bizottság ne pártatlanul végezte volna a munkáját.
Al-szavazókörökkel is gyorsítani akarják a szavazást az átjelentkezők esetében. De mivel a választás egyben lesz a népszavazással, a voksolás minden szavazónál sokkal hosszabb lesz. Mit tudnak tenni azért, hogy ne legyenek tumultusok, és nem is csak az átjelentkezők szavazására kijelölt körzetekben?
Egyrészt fontos a jogszabályi környezetben bekövetkezett változás. Az átjelentkezés határideje a választást megelőző negyedik napról korábbra, a kilencedik napra került. Így a helyi választási irodáknak több ideje van felkészülni a nagyszámú átjelentkező választópolgár fogadására. Vannak olyan nagyvárosok, fővárosi kerületek, ahol több ezer fős, akár a tízezret is meghaladja ez a létszám.
Másrészt a felkészülés során lehetséges, hogy az átjelentkezők szavazókörét vagy egy épületen belül bontják több al-szavazókörre, külön termekbe, megyénként, vagy betűk szerint. A helyi választási iroda dönti el, hogyan bontja meg a névjegyzéket. Vagy pedig egy helyszínen, mondjuk egy nagy sportcsarnokban különböző asztalokat, al-helyszíneket biztosít.
De a jogszabályi könnyítések és a technikai előkészületek mellett is kérem az állampolgárokat, hogy ha tehetik, akkor az átjelentkezéssel kiválasztott másik szavazási helyszínre ne csak a délutáni órákban érkezzenek.
Egy borítékba tesszük majd a népszavazási lapot és az összes listát?
Egy borítékot kap a választópolgár, de nem kötelező beletenni a szavazólapokat. Most is sokan szavaznak úgy, hogy nem használják a borítékot. A zárást követően az SZSZB szét fogja válogatni lapokat. Meghatároztuk a sorrendet: először az országgyűlési képviselők választásának szavazólapjait dolgozzák fel, majd csak ezt követően a népszavazás szavazólapjait.
Jól értelmezem a törvényt, hogy az NVI-nek és a helyi választási irodáknak nem csak a lebonyolítás a dolga, hanem a választások tisztaságának biztosítása is?
Kicsit pontosítanunk kell. Nekünk a választások megszervezése a legfontosabb feladatunk, a törvényes lebonyolítás már a választási bizottságok feladata. Jogállásában is eltér egymástól a két szervezetrendszer. Mi kiképzünk, előkészülünk, biztosítjuk az eskütételt. A helyi választási iroda segítségével megalakulnak az egyes szavazókörökben az SZSZB-k, a jelölőszervezetek, a pártok delegáltjaival is.
Az SZSZB felel a szavazás napján a szavazókörben a választás törvényes lebonyolításáért. Ha bármilyen jogellenes cselekedetet tapasztal, akkor lehetősége van arra, hogy rendkívüli intézkedést tegyen, vagy jegyzőkönyvet vegyen fel. Ha olyan problémával szembesül, amelyet jogilag ki kell vizsgálnia a felettes bizottságnak, akkor jelzést tesz az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére, amelyik utána dönt. A választási irodának, sem a nemzetinek, sem a területinek, sem a helyinek nincs ilyen hatásköre.
De a választási eljárásról szóló 2013-as törvényben az NVI feladatai között ott a választások tisztaságának biztosítása.
Az egy alapelv. A saját feladataink vonatkozásában természetesen igen. Mi gondoskodunk arról, hogy a szavazólaphoz meglegyen a sorsolás, de ténylegesen azt is egy választási bizottság fogja elvégezni. A Nemzeti Választási Iroda nincs ott minden asztalnál.
Ehhez kapcsolódóan: A választások tisztasága, 1. rész: A fő veszély maga a választási törvényPont most kapott új arculatot a valasztas.hu. Mivel találkozik a választópolgár rajta?
A tavaszi választásokra egy új választási tájékoztatási rendszert fejlesztettünk ki. A valasztas.hu új felületén ki tudja választani, hogy az országgyűlési választásokhoz vagy a népszavazáshoz kapcsolódó adatokat, vagy az egyéb tartalmakat kívánja-e nézni. Ez egy statikus oldal, ami egy időben több milliós terhelést is fogadni tud. Ezzel is a választások átláthatóságát, az ez iránti közbizalmat szeretnénk erősíteni. Egyébként korábban, amikor a honlap egy-egy nagy választásnál, a fokozódó állampolgári érdeklődés nyomán leállt vagy lelassult, az nem jelentette azt, hogy a mögötte lévő Nemzeti Választási Rendszerben a szavazási adatok összesítése akadozott volna.
Van egy másik újításuk is: frissítve kiteszik a településszintű lakossági összegzéseket. De közben módosult a törvény: január elseje óta a törvényalkotó egy szemantikai bravúrral megoldotta azt, hogy már nem az a polgár lakóhelye, ahol életvitelszerűen él, hanem ami a hivatalos kapcsolattartásának a címe. Ezek után nincs jelentősége annak, ami az önök szándéka volt, hogy a tömeges átjelentkezések körüli gyanú ellenőrizhetővé váljon. Így is van értelme ennek az adatközlésnek?
Szerintem van, mert erősíti a választásokkal kapcsolatos közbizalmat. Mindenki számára jól követhető a választópolgárok számának alakulása az egyes választókerületekben. Ezt a munkát folytatni fogjuk, és a választási eljárási törvény szerint kötelezően közlendő adatokon túl ezt a heti adatkört is mindig ki fogjuk tenni.
Egyébként bekértük a 14-es, 18-as választásokhoz kapcsolódóan a választások kitűzésekori és a szavazásnapi adatokat. Látható, hogy miután sajnos fogy a magyar, nem hogy több ezres lenne a bejelentkeztetés, de mindenütt csökkentek a létszámok. Egy-két helyen nőtt 15-20-szal.
Ennél jóval nagyobb lenne a természetes fogyás. A Kúria egy 2018-as ítéletében ki is mondta az Ukrajnából történt szervezett szavazószállítást.
Ezért is van értelme az adatközlésnek.
Ha a védettségi igazolványunkon van vonalkód, a szavazólapon miért nincs? Azoknak is volt feketepiaca. És egy x-szel érvényteleníteni lehet egy szavazólapot, majd egy másikat kitöltve bedobni. Ha vonalkód lenne, ahogy az ellenzéki előválasztáson volt, már nem lehetne manipulálni a lapokkal. Ez felmerült?
Nem. A hatályos jogszabályok alapján készítjük elő és szervezzük a választásokat. Jelenleg papíralapú a szavazás. A választópolgár az aláírásával igazolja a személyét, és az alapján kapja meg a szavazólapot.
A szavazólapoknak lesz valamilyen szoros elszámoltatása?
Most is van. Most is feladata a bizottságnak, hogy amikor bezár egy szavazókör, a fel nem használt, illetve a rontott szavazólapokat külön kötegelje, és ráírja a darabszámot. Azt a teljes bizottság aláírja. Utána elteszik az összes tollat, és úgy kezdik el a szavazatok feldolgozását. Addig hozzájuk sem nyúlnak.
A mostani veszélyhelyzeti szabályozás szerint nem kell, de mi történik, ha április 3-án a járványhelyzet miatt indokolt lesz a távolságtartás? Kell majd oltási igazolvány a szavazatszámlálóknak?
A járvány alatt már lebonyolított időközi választásokon nem volt ilyen előírás, egyelőre ebből tudunk kiindulni.
Az SZSZB-tagok ott ülnek egymás mellett egész nap, jönnek folyamatosan az esetleg fertőzött emberek, nem ördögtől való, hogy elrendeljék, hogy SZSZB-tag csak az lehet, akinek van oltási igazolványa.
Nekünk a mindig hatályos jogszabályi környezethez kell alkalmazkodni. Jó gyakorlatként ott van a szemünk előtt, hogy a 2020 őszi időközi választások idején, amikor járványhelyzet volt, bár veszélyhelyzet nem, megfelelő intézkedésekkel, elnöki utasításokkal biztosítani tudtuk, hogy a helyiek betartassák a szabályokat. Egyrészt védőtávolságot alkalmaztak, másrészt mozgóurnázás esetén védőfelszerelést kaptak az SZSZB-tagok. Nem is riadtak vissza ettől a munkától. A házi karanténban lévő választópolgár az ajtóban le tudta adni a szavazatát.
Ehhez kapcsolódóan: A választások tisztasága, 2. rész: Mindent a győzelemértA választási eljárásról szóló törvény szerint az NVI-nek van jogosítványa arra, hogy javaslatokat tegyen a jogalkotónak. Egyről tudok, még az ön elődje tette: Pest megyei választókörzetek esetében javasoltak körzethatár módosításokat. Ezen kívül 2018 óta hány ilyen történt?
Az is egy nagyobb javaslatcsomag része volt. Visszatérő gyakorlat a Nemzeti Választási Iroda működésében, hogy a választásokat követően, amikor kiértékeljük a választások lebonyolítását, összegyűjtjük azokat a pontokat, ahol azt látjuk, hogy a hatályos jogszabályi környezet egy-egy pontjának módosítása jobbá, gyorsabbá, átláthatóbbá tenné a választások szervezését és megvalósítását. Akkor ezeket mindig eljuttatjuk a jogalkotóhoz.
Hány ilyen volt?
Szerintem minden választást követően.
Tehát két választás között több nem.
A választásokat követően vannak friss tapasztalataink, akkor tudjuk ezeket gyűjteni. Most is azt kértem a kollégáktól, hogy gyűjtsük a javaslatokat, melyeket érdemes jelezni majd a jogalkotónak. A választást követő beszámolóban ezeket nevesíteni is fogjuk.
Az NVI feladata a választások lebonyolításához, előkészítéséhez kapcsolódó központi feladatok ellátása. Milyen kiterjedésben értelmezik a választás lebonyolítását? Az, hogy a körzethatárok módosítására is tett már javaslatot az NVI, az azt mutatja, hogy tágan, nem csak a választás napját értik alatta. A teljes választási folyamatot, a kampányidőszakot is beleértik a saját feladataikba?
Persze. De a kampányidőszakban felmerülő problémák, vitás helyzetek eldöntése megint csak nem a választási iroda feladata, hanem a választási bizottságé. Ha az egyik párt plakátot helyez a másikéra, vagy a szóbeli kampányban vannak jogsértőnek vélt helyzetek, akkor az érintett kifogással élhet. Azt első szinten – legtöbb esetben - az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönti el. Mi abban segítünk, hogy a helyi választási irodákat, amelyek az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságok munkáját titkársági szinten segítik, felvértezzük a határozattervezetek előkészítéséhez szükséges szakmai tudással.
Arra vagyok kíváncsi, hogy azon túl, hogy segítik a választási bizottságokat, mennyire proaktív az ön szerepfelfogása? Mennyire kívánja segíteni azt, hogy a jogi környezet olyan legyen, amelyben biztosított a pártok demokratikus versenye és a választás igazságossága? A választókörzetek határainak kijelölése a voksok egyenlőségét biztosítja: ezt a feladatuknak tartották, hiszen tettek ilyen ajánlatot.
Ezt én is feladatomnak tekintem, ezt a jelzést én is megtettem volna.
Az EBESZ-nek a 2014-es és ’18-as választásokkal kapcsolatos kritikáit mennyire kell magára vennie az NVI-nek, és mennyire inkább a jogalkotót terhelik?
Az NVI vonatkozásában azt tudom mondani, hogy az EBESZ jelentései minden esetben azt tartalmazták, hogy a választások megszervezése és lebonyolítása gond nélkül történt meg. Ez a legfontosabb feladata a választási irodának. Az EBESZ ajánlásainak közvetlenül nem az NVI a címzettje.
Megvan már az időpont, amikor találkozik az EBESZ igényfelmérő bizottságával, aminek a jelentése nyomán dönti el a szervezet, hogy milyen mélységű választási ellenőrzést végez majd?
Igen, a képviselői jövő hét elején jönnek egy előzetes látogatásra.
Hogy teljes körű vagy nem teljes körű lesz a választási ellenőrzés, abba önnek lesz beleszólása?
Ők ezt autonóm módon döntik el. Együtt fogunk velük működni.
Akár teljes körű lesz, akár olyan, mint a korábbiak.
Mint független állami szerv együtt fogok velük működni, és azt fogom tőlük kérni, hogy ők is függetlenül, objektíven végezzék a munkájukat.
Milyen külföldi szervektől kaptak már megkeresést, hogy küldenének megfigyelőket?
Az EBESZ-t is a kormány hívja meg a választások megfigyelésére. A Nemzeti Választási Irodának néhány állam választási szervével van kétoldalú kapcsolata, ahol a mi kollegáink is jártak választási megfigyelőként. Őket és néhány más nyugati ország képviselőit meghívtuk.
Megkeresést nem kaptak valahonnan, hogy jönnének?
Nem. Aki bejelentkezik, jó szívvel fogjuk fogadni.
A törvényi szabályozás szerint a választási bizottságoknak csak pártok vagy jelölő szervezetek által delegált tagjai lehetnek a jegyző által biztosítottakon kívül. Az EBESZ egyik kiemelt ajánlása az volt, hogy a jogalkotó biztosítsa a civil kontrollt, a pártoktól független állampolgári választási megfigyelést is. Tudom, hogy nem az ön dolga, hogy ezt a szabályozást meghozza, de ezzel az ajánlással egyetért?
Ez az ajánlás teljesül azzal, hogy bárki jelentkezhet szavazatszámláló bizottsági tagnak. A választási bizottságok ülései nyilvánosak.
2014-ben egy külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár benyújtott egy alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Szerinte az a szabályozás, hogy ő nem szavazhat levélben, nem kezeli őt egyenlően más, hasonlóan megítélhető állampolgárokkal a választójoga gyakorlása szempontjából. Az AB ezt elutasította, köztük Szívós Mária alkotmánybíró is, akinek ön akkor a főtanácsadója volt. Szívós Mária párhuzamos indoklást is adott be, ami azt jelenti, hogy támogatja a döntést, csak másképp támasztaná alá, mint az előadó bíró. Akkor ezek szerint ön sem ért egyet az EBESZ-nek azzal az ajánlásával, a levélszavazás terén biztosítani kéne az egyenlőséget.
Én ezen nem dolgoztam. A bírónő párhuzamos indoklásának elkészítésén sem.
Részt vettem viszont az Alkotmánybíróság 6/2017. (III. 10.) határozatának kidolgozásában, mely hivatalból eljárva megállapította, hogy alaptörvény-ellenes az a helyzet, hogy a törvényalkotó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a másodfokú választási bizottság és a felülvizsgálati bíróság közölje a határozatát mindazokkal, akikre a választási jogorvoslati eljárás során hozott határozat rendelkezést tartalmaz. (Ez az AB-döntés a választási jogorvoslati eljárás során hozott határozatok időben történő közlésével foglalkozott – KGY.)
És ha úgy kérdezem, hogy mi a véleménye az EBESZ-nek erről az ajánlásáról?
A vonatkozó szabályozás itt két eltérő csoportra irányul. Az Alkotmánybíróság ezt vizsgálta. Nekem nem tisztem ennek a megítélése, mi a hatályos szabályok alapján végezzük a választások szervezését és lebonyolítását.
Az NVI határozza meg Magyarországon, hogy hol legyenek szavazóhelyiségek...
Ez így nem pontos. Javaslatot teszünk, de a helyi választási iroda dönt.
Külföldön miért nem lehet többet, hogy biztosítsák a létszámarányosságot az ott szavazóknál is? Mert ugyan 29 külképviseleten nyílik most új szavazási lehetőség, de Zambiában ez nem érint százezernyi magyart, míg Németországban vagy Angliában ez komoly gond. Ilyen javaslattétellel nem akarnak élni?
A hatályos rendelkezések alapján egy külképviseleti választási iroda és egy szavazókör az, ahol lebonyolítják a külképviseleti választást. A nagyszámú választópolgárra itt ugyanazzal a technikával lehet reagálni, mint itthon: nagyobb apparátust küldünk ki, illetve nagyobb helyszínen történik a szavazás. Például Londonban egy 1200 négyzetméteres új helyszínen.
Akkor ilyen javaslatot nem tervez a választások előtt tenni a kormánynak?
Ahogy korábban jeleztem: a választásokat követően a friss tapasztalatok alapján tesszük meg javaslatainkat.
Eddig, úgy láttam, hogy több, mint 530 ezer a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, választásra regisztrált állampolgár.
Ez az adat a beérkezett kérelmek száma. Aki itt már regisztrált és van egy adatváltozása, lakcímváltozása, vagy sokan csak beküldik és meg akarják hosszabbítani a regisztrációjukat: ezeket mind tartalmazza az 530 ezer. A levélben szavazók névjegyzékében ténylegesen a mai napon, január 13-án 425 457 fő szerepel.
Ön szerint mennyire biztosított a levélszavazatok titkossága? 2018 után a parlament még egy olyan döntést is hozott, hogy azután nem szükséges az addig az NVI biztosított válaszboríték, tehát bármilyen borítékba beletehető a határon túli szavazó voksa. Nem sérül ezzel a választások titkossága?
A borítékot le kell zárni. Ha mi nem zárt borítékot kapunk, akkor érvénytelen a szavazat.
Külföldön nincs aktuális választói névjegyzék, és csak tízévente kell ellenőrizni a szavazók személyazonosságát. Az esetleges elhalálozásukról továbbra sem értesül a választási iroda. Tehát továbbra is vissza lehet élni az elhunytak szavazólapjaival.
Mi arra buzdítjuk a regisztráció mellett a külhoni állampolgárokat, hogy ahol a családban történt elhalálozás, jelentsék be, és ezután az elhalálozott lekerül a levélben szavazók névjegyzékéről. Erre a most októberben kiküldött értesítők nyomán is volt példa.
A választási eljárásról szóló törvény 279. paragrafusa szerint a szavazópolgár a szavazatát „személyesen vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel is eljuttathatja bármelyik külképviseleti irodába”. Vagyis egy magát nem is azonosító személy nagy számú levélszavazatot adhat le bármely választókerületi választási irodában. Ez sem jelenti a választások titkosságának potenciális sérülését? Nem kéne ezen változtatni?
Alapszabály, hogy a szavazólapot egy zárt borítékba kell berakni. A válaszborítékot és benne az azonosítót, és benne a belső borítékot, le kell zárnia választópolgárnak. Ez önmagában garancia, hiszen nem lehet fénymásolni a szavazólapokat, mert különböző biztonsági elemekkel ellátott szavazólapokat küldünk ki.
De a „szállító” kiveheti, megnézi, és ha esetleg nem megfelelő a voks, az egészet kidobja. Ha viszont „jól voksolt” az illető, akkor bármilyen borítékba visszateheti. És honnan tudják igazolni, hogy a szavazólapot az írta alá, aki szerepel a névjegyzékben?
Fontos kiemelni, hogy a levélben szavazók személyesen is leadhatják voksukat. Az egy praktikus megoldás, hogy a faluban összeszedik és x elviszi mindenkinek a levélszavazatát például Csíkszeredára, és ott leadja a konzulátuson. Mit tud vele csinálni? Aki fontosnak tartja, hogy voksoljon, és kérte a névjegyzékbe vételét, az le is akarja adni a szavazatát. És a lezárt borítékkal nem lehet visszaélni.
Mikor indul az az online szolgáltatás, amelynek segítségével mindenki vissza tudja keresni, hogy ki használta az ő jelölti ajánlását?
Február 12-től, amikortól a jelöltek átvehetik az ajánlóíveket.
A törvény 72. paragrafusa szerint az NVI elnöke a választások lebonyolításában résztvevő egyéb szervezetek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében utasítást adhat. Melyek ezek a szervek? Csak a helyi választási irodák?
És a területi választási irodák, valamint a választások lebonyolításában résztvevő külképviseletek.
A választások lebonyolításában fontos részt vállaló, az infokommunikációs hátterét biztosító cégeknek is adhat utasítást?
Az a mi felelősségi körünk, hogy az informatikai rendszer megfeleljen a hatályos jogszabályi környezetnek. Amikor az országgyűlés 2020-ban módosította a választási eljárási törvényt, már megkezdődött ez a munka. Megkötöttük az erre vonatkozó szerződéseket, ennek keretében kiadtuk azokat az utasításokat, hogy milyen fejlesztéseket várunk, melyekkel a hatályos jogszabályi környezetre szabjuk a választási informatikai rendszert.
Ezen túl két fronton is minőségbiztosítással látjuk el a folyamatot. Az egyik minőségbiztosító a legnagyobb nemzetközi tanácsadó vállalatok egyike, az Ernst and Young (jelenleg EY-nak nevezi magát cég - a szerk. megjegyzése).
A másik viszont ugyanúgy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. leányvállalata, mint az, amelyik szolgáltat. Tehát az IdomSoft kifejleszti, majd ugyanannak a cégnek a másik leányvállalata minőségbiztosítja.
De egy másik céggel is szerződünk, és csak az ő teljesítésigazolásukat követően fizetjük ki a szolgáltatásáért járó ellenértéket. A mi felelősségi körünk, hogy megrendeljük azt a minőségbiztosítási tevékenységet, hogy a fejlesztés ténylegesen megfelel-e a jogszabályi környezetnek, megfelel-e azoknak a terhelési követelményeknek, amiket megfogalmaztunk a fejlesztés során. Pont azért, hogy ezeknek a kritikáknak is az elejét vegyük, döntöttünk úgy, hogy egy független tanácsadó céggel is elvégeztetjük ugyanezt a minőségbiztosítási tevékenységet, az egész választási informatika megfelelőségét.
Gondolom, az NVI-nek nincs olyan informatikai csapata, amely le tudná ellenőrizni, hogy az IdomSoft által fejlesztett szoftver valójában hogyan működik.
Vannak ilyen szakembereink.
Tehát az önök emberei a választások biztonsága szempontjából is teljes garanciát tudnak adni a szoftverre.
Igen. Hozzáértő kollégáink az elkészült fejlesztéseket töviről hegyire átnézik.
Forráskódig?
Igen. Csak akkor írom alá a teljesítésigazolást, ha az mindenben megfelel annak, amit kértünk. Ezen túl vannak ott a minőségbiztosítók.
Ki az adatgazdája különböző választások során összegyűlő adattömegnek?
Vannak olyan adatok, amelyek meg vannak osztva, például a lakcímnyilvántartás, de a Nemzeti Választási Rendszerbe betáplált eredményeknek a választási iroda az adatkezelője.
Hogyan lehet biztosítani az informatikai rendszer fejlesztőinek, karbantartóinak, esetleges helyreállítóinak pártatlanságát, hogy őket ne lehessen korrumpálni? Ki és mi alapján választja ki ezeket az embereket? Átmennek nemzetbiztonsági átvilágításon?
A cégek átmennek nemzetbiztonsági átvilágításon. De itt megint csak arra tudok utalni, hogy mi vagyunk ezeknek a fejlesztéseknek a megrendelői. Független államigazgatási szervként csak teljes megfelelés esetén vesszük át ezeket a munkákat.
Az világos, az az átvétel. De hogyan lehet garantálni, hogy ők nem dolgoznak máshová is?
Papíralapon történik a választás, ahol az adatok összesítése teljesen pártatlan. Valamennyi jegyzőkönyv szkennelt képét rögtön a választást követően átadjuk a pártoknak. Azonnal le is fotózhatják. Erre van az a mondás, hogy ha sikerül péntek délután a névjegyzék kinyomtatása, onnantól kezdve bármi lehet az informatikai rendszerrel, mert papíralapú a választás. Igaz, akkor nem a választások éjszakáján fogjuk tudni az eredményeket, hanem egy kicsit később, de attól még összesíthetők. Mint mondtam, az is egy ellenőrzési metódus, hogy az összes jegyzőkönyv szkennelt képét megkapja az összes párt. Volt olyan, amelyik el sem vitte, mert tudja, hogy nem kerül be más adat az összesítőbe sem. De nyomon követhető és összehasonlítható a papírlapú jegyzőkönyvekkel.
Ami bekerül az informatikai rendszerbe, az már egy jegyzőkönyvben rögzített adat. És ön azt mondja, hogy az előtte levő folyamatban sem történhetnek választási csalások, amíg a fizikai, nem a digitális folyamat zajlik.
Az a bizottságok, az SZSZB-k a feladata. A bizottságokban pedig ott ülnek mind a választott tagok, mind a pártok delegáltjai.
A választásokon dolgoznak az állami távközlési infrastruktúrát részben biztosító és immár magánkézbe került Antenna Hungáriával, biztosít a cég távközlési adatátviteli szolgáltatásokat?
Nincs szerződésünk az Antenna Hungáriával.
Volt már terheléses próba a valasztas.hu-n?
Volt. Az eddigi próbáink igazolták a fejlesztéseket. Bírják azt a terhelést, amire készültek. Ezen túl lesznek még országos próbák, ahol az összes helyi választási irodát bekapcsoljuk, és választásnapi tevékenységet szimulálunk.