A 2011-ben 77 embert hidegvérrel meggyilkoló Anders Behring Breivik azért fordult bírósághoz, hogy kikerülhessen a magánzárkából, amelyben több mint tíz éve, luxuskörülmények között raboskodik.
A szélsőjobboldali tömeggyilkos kedden ismét megjelenik a bíróság előtt. Ügyvédje azzal érvel, hogy a tizenkét éve tartó teljes elszigeteltség sérti ügyfele emberi jogait, akinek emiatt öngyilkos gondolatai támadtak, és rászokott az antidepresszánsra.
A börtönben Breivik kétszintes cellájában külön edzőterem, étkező és tévészoba van videójátékokkal, és három szabadon repkedő törpepapagájt is tarthat, hogy némileg oldják a magányát.
A 44 éves férfi azt is szeretné elérni, hogy ne cenzúrázhassák a levelezését. Ezt azért teszik a hatóságok, hogy ne terjessze veszélyes nézeteit.
Ehhez kapcsolódóan: Rasszista nézetekkel érvelt szabadlábra helyezése mellett a norvég tömeggyilkos
Az igazságügyi minisztérium jogi képviselője leszögezte, hogy az elítélt továbbra is jelentős fenyegetést jelent, így erőszakos cselekményekre kerülhetne sor, ha összeengednék a többi rabbal, akár az ő, akár az utóbbiak részéről.
Andreas Hjetland emellett rámutatott, hogy Breivik továbbra is meg van róla győződve, hogy helyesen járt el a terrortámadással, illetve emlékeztetett arra, hogy bizonyos korlátozásokon már lazítottak, viszont a fennmaradó körülmények biztonsági okokból indokoltak.
Your browser doesn’t support HTML5
"Fontos, hogy a valós történetet ismerjük meg": egy túlélő lány a Breivik-merényletről
A norvég belbiztonsági szolgálat (PST) tavalyi értékelése szerint Breivik még mindig inspirációt jelent világszerte a neonácik számára.
Az ügyben jövő héten várható ítélethirdetés.
Ehhez kapcsolódóan: A szélsőjobbos eszmék ellen küzdenek a 2011-es norvégiai terrortámadás túlélői
Anders Behring Breivik 2011. július 22-én először autóba rejtett pokolgépet robbantott fel Oslóban a kormányfői hivatal előtt, ami nyolc halálos áldozatot követelt, majd áthajózott Utøya szigetére, ahol agyonlőtt hatvankilenc embert – zömmel tizenéveseket – a Munkáspárt ifjúsági táborában. Mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: huszonegy év börtönre ítélték. Ez ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra. A bíróság büntetőjogilag felelősségre vonhatónak találta, kimondva, hogy nem elmebeteg. Breivik nem fellebbezett az ítélet ellen.
A tárgyalásain a törvényszéket rendszerint náci karlendítéssel köszöntő férfi fasiszta pártot próbált alapítani a börtönben, illetve levélben fordult a hasonló gondolkodású szélsőségesekhez Európában és az Egyesült Államokban. A börtön tisztviselői sok ilyen levelet elkoboztak, attól tartva, hogy erőszakos támadásokra ösztönöz másokat is.
Új-Zélandon a fehér felsőbbrendűséget hirdető Brenton Tarrant 51 embert lőtt agyon két mecsetnél 2019-ben. Az elkövető hosszú kiáltványt tett közzé, amelyben példaképének nevezte Breiviket.