A népirtás egyik formája: ukrán gyermekek ezreit hurcolják el az oroszok

Ukrán gyerekek háborúsat játszanak egy autópálya mellett Harkiv régióban, Ukrajnában, 2022. július 20-án, szerdán (AP Photo/Jevgenyij Maloletka)

Legalább 16 ezer ukrán gyermeket kényszerdeportáltak eddig az oroszok, a szám pedig folyamatosan nő. Az elrabolt gyermekeknek rövid időn belül új személyazonosságot adnak, majd orosz családok fogadják őket örökbe. Néhányukat a szüleik orosz televízióban láthatnak viszont, amint arról beszélnek, örülnek annak, hogy felszabadították őket. Az ukrán gyermekek kényszerdeportálása és adoptálása háborús bűn, a népirtás egyik formája.

Az Oroszországgal szembeni legutolsó, tizedik szankciós csomagban új elemként helyet kapott azoknak a személyeknek a tiltólistára helyezése, akik közreműködtek ukrán gyerekek kényszerdeportálásában Oroszországba. A jelenség mára ijesztő méreteket öltött, a civil szervezetek jelentéseiből pedig számos részletre is fény derült. Mindenesetre ez is olyan cselekmény, amely miatt a nemzetközi közösség szorgalmazza, hogy a vétkeseket háborús törvényszék előtt vonják felelősségre mint a népirtás egyik formájának elkövetőit. Az Európai Parlament emberi jogi albizottsága is foglalkozott a kérdéssel, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a képviselők elhűlve figyelték a beszámolókat. Jelenleg ugyanis nagyon komoly a veszélye annak, hogy sok gyermeknek véglegesen nyoma vész, mert új identitást kap, és így helyezik el orosz családoknál.

A tizedik csomag február 25-én lépett hatályba, Oroszország inváziójának kezdete után egy évvel és egy nappal. Bár voltak ennél nagyobb lélegzetű csomagok is, az EU Hivatalos Lapjában mégis 641 oldalt foglal el. Ezt végiglapozva bukkantunk rá arra a négy névre, akik személyesen is felelőssé tehetők az ukrán gyerekek elrablása és kényszeradoptálása miatt – később a lista egészen biztosan bővülni fog. Velük szemben az EU vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el.

Ehhez kapcsolódóan:Napról napra halványult a remény” – Ukrán árvák az orosz megszállás hónapjaiban

Jakimova, Moszkalkova, Duhkin, Ivanova

Viktoria Jakimova a Gyermekek a kézbe elnevezésű orosz „humanitárius misszió” egyik fő közreműködője. Ennek az akciónak a keretében az orosz hatóságok – az Orosz Gyermekjogi Bizottság vezetésével – ukrán gyerekek illegális kitoloncolására és örökbefogadására törekedtek a „humanitárius segítségnyújtás” leple alatt. Jakimova különféle nyilvános fellépéseken megerősítette, hogy aktívan részt vesz ebben, sőt az úgynevezett „humanitárius misszió” fő szóvivőjeként szolgál. Az indokolás szerint Viktoria Jakimova az egyik kulcsfontosságú személy, aki részt vett az ukrán gyerekek Oroszországba történő erőszakos kitoloncolásában, majd az orosz családokba való illegális örökbefogadásában. Ugyancsak a listán van Tatyana Moszkalkova, az Orosz Föderáció emberi jogi biztosa. Ebben a minőségében kulcsfontosságú kormányzati szereplőként tevékenykedik, aktívan népszerűsítve azokat a hivatalos narratívákat, amelyek tagadják az ukrán lakossággal szembeni deportálási gyakorlatok létezését. Hiteles források megerősítik, hogy a „szűrőtáborok” részét képezik annak a jelentős orosz erőfeszítésnek, amely az ukrán lakosság „szűrésére” irányul. E műveletek részeként az oroszok kilencszázezer és 1,6 millió közötti ukrán állampolgárt hallgattak ki, vettek őrizetbe és deportáltak erőszakkal, köztük több ezer gyermeket.

A következő név Vjacseszlav Dukhiné, aki a Moszkvai Tartományi Duma helyettes vezetője. Ő jelenleg is elősegíti az ukrán gyermekek illegális örökbefogadását a régiójában élő családokban, és igyekezett orosz állampolgárságot szerezni az illegálisan kitoloncolt ukrán gyerekeknek. Végül Lenara Ivanova, a Baskír Köztársaság kormányának miniszterelnök-helyettese, a Baskír Köztársaság család-, munka- és szociális védelmi minisztere a felelős ukrán gyermekek illegális deportálásáért az Orosz Föderációba. Ahogy a többiek esetében, Lenara Ivanova tettei is sértik az ukrán gyermekek jogait, az ukrán törvényt és közigazgatási rendet.

Ehhez kapcsolódóan: Ukránok millióit deportálták, ukrán gyerekek százezreit kényszeradoptálták az oroszok

Putyin és Hitler

Az Európai Parlamentben az emberi jogi albizottság ülésén először a lengyel Eva Kopacztól, az EP egyik alelnökétől hallhattuk a számot: azonosított nevek alapján eddig 16.221 ukrán gyermeket deportáltak az oroszok, ez azonban csak egy része lehet az összesnek. A számok folyamatosan nőnek, a pontos adatokat pedig talán sosem tudjuk meg. Az Európai Bizottság részéről Dubravka Šuica arról beszélt, hogy Oroszország ebből a szempontból is megsérti a nemzetközi jogot és az emberi jogokat. Hozzátette, hogy adatbázis felállítására kérték az európai ügyészi szervezetet, az Eurojustot az elrabolt ukrán gyermekek ügyében, illetve megerősítette, hogy a háborús bizonyítékok összegyűjtésén egy vizsgálócsoport dolgozik, amelyet szintén az Eurojust koordinál, de hat tagállam is társult a munkához.

Az eltűnt gyerekekkel foglalkozó, Magnolia nevű civil szervezet részéről Marina Lipovecka azt mondta, hogy amint elszállították a gyerekeket, az oroszok azonnal megváltoztatják a személyazonosságukat, új nevet és iratokat adnak nekik, lehetetlenné téve a szülők számára a keresést, azonosítást. Lypovecka hozzátette, hogy csak az ő szervezetük 2500 megkeresést kapott eddig eltűnt ukrán gyermekek ügyében, ez több, mint az eddigi húszéves fennállásuk alatt összesen előforduló eset.

Mikola Komarovszkij, a Harkivi Emberi Jogvédő Csoport jogásza konkrét esetekkel is alátámasztotta az eddig elhangzottakat. Beszélt például egy 11 éves mariupoli kisfiúról, Alekszanderről, akit szintén elvittek, adoptálták, és teljesen megszakadt a kapcsolata igazi családjával. A Mikola Komarovszkij és szervezete által eddig összegyűjtött adatok alapján legalább 43 tábor van Oroszországban arra a célra, hogy a gyerekeket elosszák, de már itt megkezdik az „átnevelésük”, például katonai kiképzést is kapnak. A jogvédő szerint minden jel arra mutat, hogy ez nem ad hoc intézkedés, hanem jól megtervezett, előkészített terv alapján történik.

Egy cseh néppárti képviselő vendégeként ott volt az EP-ben, és szót is kapott Olga Szaladuka, az ukrán törvényhozás, a Verkhovna Rada tagja, akit szintén arra kényszerítettek, hogy elhagyja kelet-ukrajnai otthonát. Ő arról beszélt, hogy a több mint 16 ezer elrabolt gyerek közül mindössze 307-et sikerült visszahozni. Nemcsak azokat a gyerekeket viszik el az oroszok, akiknek megölték a szüleit, hanem azokat is, akiknek élnek a hozzátartozói.

„Putyint és körét Hitler inspirálta. Láttuk ezeknek a gyerekeknek a bizonyságtételét az orosz televízióban, ahol hálásak voltak a felszabadításukért, ami tulajdonképpen azt jelentette, hogy ellopták tőlük a boldog gyermekkort” – mondta Olga Szaladuka.

Ehhez kapcsolódóan: Az ENSZ hozzáférést szeretne az oroszországi „szűrőtáborokhoz”

„Borzasztó háborús bűnök”

Egyetlen magyar képviselő, a momentumos Cseh Katalin vett részt az eseményen. Rögtön az ülés után megkérdeztük, hogy milyen benyomásokat szerzett.

„Parlamenti karrierem egyik legmegrázóbb bizottsági ülése volt, amikor részleteket hallottunk arról, hogy az ártatlan ukrán gyerekek milyen mértékben szenvednek Vlagyimir Putyin háborús bűnei miatt – mondta a képviselő. – Tényleg a történelem legrosszabb idejére emlékeztet az, amikor gyermekeket szakítanak el a családjuktól, deportálják őket egy idegen országba, táborokban kényszerítik őket arra, hogy jó képet vágjanak mindehhez a televízió kamerái előtt. Borzasztó háborús bűnök ezek, fel sem tudom fogni, hogy ez tényleg hazánk szomszédságában történik.”

Cseh Katalin szerint nagyon fontos, hogy az Európai Unió minden eszközzel támogassa Ukrajnát, hogy megnyerje a háborút. Hozzátette: „Arra kérjük a magyar kormányt, hogy lássa be, hogy itt biztonsági és morális felelőssége is van. Az Orbán-kormánynak meg kellene hallania a szenvedők hangját, állítsák le az orosz propagandát, és számoljanak be a valódi szenvedésről, amely naponta érint több tízezer, százezer családot.”

A Missing Children Europe nevű, az eltűnt gyermekeket felkutató civil szervezeteket összefogó, brüsszeli székhelyű ernyőszervezet az ügy kapcsán a Szabad Európához eljuttatott nyilatkozatában leszögezte: „Ebben a szörnyű háborúban érintett gyermekek és fiatalok sorsa továbbra is alig nyomon követhető.”

A civilek úgy vélik, hogy a gyerekek a háború idején a legsebezhetőbbek közé tartoznak, alapvető jogaik folyamatosan sérülnek: elképzelhetetlen félelemmel néznek szembe, életüket kockáztatják vagy testi-lelki sérülést szenvednek, és folyamatos annak a veszélye, hogy elszakadnak családjuktól, és egyedül néznek szembe a háború borzalmaival.

A Missing Children Europe ezért felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy „sürgősen tegyenek lépéseket az ellenségeskedések beszüntetésére, fokozzák az ezzel kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseket, hogy minden gyermek újra békében élhessen.”