45 évesen a születésnapján fogadta meg, hogy nem fog többet maszkolni, azaz hazudni többet sem önmagának sem másoknak. Fél évvel ezután Izraelben a sivatagban kezdett el verseket írni kendőzetlenül. Azt mindig is tudta, hogy nem úgy működik, mint mások és a társadalmi elvárások miatt – amiknek megpróbált megfelelni – sehogy nem funkcionált Magyarországon. Barukh a Facebookon kezdte el publikálni a verseit, nem sokkal később a versei kapcsán több pszichológus jelzése alapján derült ki, hogy ADHD-s és Asperger-szindrómás.
A Barukh-kal készült Szelfi második részében beszélgettünk az első felolvasásáról is, amitől annyira félt, hogy annyi nyugtatót vett be, hogy majdnem elaludt a színpadon és arról is, hogy mi változott az életében és a költészetében attól, hogy tudja mi a diagnózisa. Nagyinterjú az önjelölt költő terápiájáról és neurodivergens naplójáról.
Your browser doesn’t support HTML5
A költő, aki annyi nyugtatót vett be az első felolvasóestjén, hogy majdnem elaludt a színpadon