Az Európai Unió úgy véli, hogy az e heti szivárgások a két, orosz–német tenger alatti gázvezetéken „nem véletlenek”, több jel is mutat arra, hogy „szándékos cselekedet” eredményei – mondta Josep Borrell, az unió külpolitikai főképviselője szeptember 28-án.
Miközben „mélységes aggodalmának” adott hangot az Északi Áramlat 1 és 2 szivárgása miatt, és vizsgálatot kért, Borrell nyilatkozatában kijelentette, hogy „minden rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy a szivárgások szándékos cselekedet eredményei”.
Svéd és dán szeizmológusok közölték, hogy erős robbanásokat rögzítettek olyan területeken, amelyek közel fekszenek azokhoz a helyekhez, ahol az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékeinek szivárgására utaló jeleket találtak. Ez arra késztette a svéd rendőrséget, hogy vizsgálatot indítson esetleges szabotázs miatt.
„Az Európai Uniót mélyen aggasztják az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékben történt károk, amelyek szivárgásokhoz vezettek a Balti-tenger nemzetközi vizein” – mondta Borrell.
„Ezek az események nem véletlenek, és mindannyiunkat érintenek.”
Ehhez kapcsolódóan: Európának el kellene ismernie, hogy háborúban áll – véli a Nobel-díjas közgazdászA svédek feljelentést tettek
Borrell azt mondta, bármilyen szándékos beavatkozás teljességgel elfogadhatatlan az európai energia infrastruktúrájába, „erőteljes és egységes választ kell adni” rá.
Egy szóvivő a svéd rendőrségtől közölte, hogy „feljelentést tettek súlyos szabotázs bűncselekménye miatt”.
A szivárgások a növekvő energiaválságtól való félelem közepette jelentek meg, miközben a nyugati országok igyekeznek megkerülni szállítóként Oroszországot, válaszul az ukrajnai invázióra.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a bejelentett gázszivárgás valószínűleg egy Moszkva által végrehajtott terrortámadás következménye.
„Az Északi Áramlat 1-ből származó nagyszabású gázszivárgás nem más, mint Oroszország által eltervezett terrortámadás és agresszió az EU-val szemben” – írta Podoljak Twitteren.
Podoljak azzal vádolta Oroszországot, hogy „destabilizálja az európai gazdasági helyzetet, és pánikot kelt a tél beköszönte előtt”.
Egy hétig még simán szivároghat
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban szabotázscselekménynek nevezte a történteket, míg Mette Frederiksen dán miniszterelnök szeptember 27-én délután azt mondta: egyértelmű, hogy a szivárogtatásokat „szándékos cselekedetek” okozták.
„Ez nem baleset volt” – közölte Frederiksen, hozzátéve, hogy egyelőre nincs információ arról, ki állhat a háttérben.
A dán kormány arra számít, hogy a szivárgások legalább egy hétig tarthatnak, amíg el nem fogy a metán a gázzal teli, de nem működő, víz alatti vezetékekből.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a szivárgások szabotázs következményei, és „a lehető legerősebb válaszlépéssel” fenyegetett az európai energia-infrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása esetén.
Robert Habeck német gazdasági miniszter arról beszélt üzleti vezetőknek, hogy a szivárgások célzott támadásoknak és nem természeti eseményeknek vagy anyagfáradtságnak tulajdoníthatók.
Moszkva már csökkentette az Északi Áramlat 1-en keresztül Európába irányuló gáz mennyiségét, mielőtt augusztusban teljesen felfüggesztette a szállítást, arra hivatkozva, hogy a nyugati szankciók technikai nehézségeket okoztak.
Az új Északi Áramlat 2 vezeték nemrégiben készült el, de Németország néhány nappal azelőtt elvetette, hogy gázt importáljon rajta keresztül, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát.
Mindazonáltal mindkét csővezetékben továbbra is van nyomás alatt lévő gáz.
Ehhez kapcsolódóan: Medvegyev felvetette egy ukrajnai nukleáris csapás lehetőségétPéldátlan károk
A vezetékeket üzemeltető Északi Áramlat AG szeptember 27-én közölte, hogy az Északi Áramlat gázvezetékrendszer három tengeri vonala egy nap alatt példátlan károkat szenvedett, hozzátéve: lehetetlen megmondani, hogy mikorra állítható helyre a gázhálózati rendszer működőképessége.
Az Északi Áramlat 1-en az egyik szivárgás a dán gazdasági övezetben, a másik pedig a svédben, míg az Északi Áramlat 2 szivárgása a dán gazdasági övezetben történt.
Oroszország, amely Európával együtt dollármilliárdokat költött az Északi Áramlat vezetékek kiépítésére, korábban közölte, hogy „rendkívül aggódik” a szivárgások miatt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szeptember 27-én azt mondta, nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a szivárgások hátterében szabotázs áll.
Érdekes egybeesés
A zavar ugyanazon a napon lépett fel, amikor felavatták azt a régóta várt vezetéket, amely norvég gázt szállít az oroszországi szállításoktól korábban nagymértékben függő Lengyelországba.
Az új rendszer a norvég gázt Dánián és a Balti-tengeren keresztül juttatja el Lengyelországba.
A Reuters idézte Anders Puck Nielsent, a Dán Királyi Védelmi Főiskola Tengerészeti Műveleti Központjának kutatóját, aki szerint szembetűnő, hogy a szivárgások időben egybeesnek a balti csővezeték átadási ünnepségével.
Azt mondta, úgy tűnik, valaki „jelet akart küldeni arról, hogy valami történhet a norvég gázzal”.
„A nyíl Oroszország irányába mutat” – mondta Puck Nielsen.
„Nyugaton senkinek nem érdeke az energiapiac instabilitása.”
Ehhez kapcsolódóan: Jaksity György: Most nagyobb a probléma annál, mint hogy érkeznek-e az uniós pénzek