A prostitúció visszaszorítását szorgalmazza az Európai Parlament

Tüntetés Madridban egy törvényjavaslat ellen, amely büntetné a prostitúció ügyfeleit és támogatóit 2022. szeptember 12-én

Az Európai Parlament szerint csökkenteni kellene a prostitúció iránti keresletet, többek között az online hirdetések visszaszorítása révén, ugyanakkor össze kell hangolni a nemzeti szabályokat, hogy minél hatékonyabban fel lehessen lépni az emberkereskedelemmel szemben.

Nem sokon múlt, hogy szeptember 14-én elbukott egy állásfoglalás-javaslat az Európai Parlamentben, amely a prostitúció visszaszorítása mellett érvelt. Ugyan többséget szerzett a javaslatot támogató álláspont, de a 234 igen szavazattal szemben 175 ellenszavazat volt, és viszonylag sok, 122 képviselő tartózkodott. A képviselőcsoportok is megosztottak voltak, minden frakcióban szép számmal voltak olyanok, akik a dokumentum mellett, és olyanok is, akik vele szemben foglaltak állást. Ez a helyzet jól mutatja, hogy a prostitúció megítélése kapcsán alapvető ideológiai ellentétek húzódnak meg, és nem sikerül megegyezni az alapvető kérdésben: tiltani vagy szabályozni kellene?

A prostitúció erőszak

A témát egyébként Maria Noichl német szociáldemokrata képviselő javasolta napirendre venni. Úgy fogalmazott az erről szóló vitában, hogy a prostitúció magával hordozza a szegénység, a kizsákmányolás, a diszkrimináció és a folyamatos erőszak veszélyét, az ebbe a körbe kerülő nők nem tudnak kitörni, nem tudják magukat megvédeni, újra és újra ugyanebbe a helyzetbe kerülnek.

„A prostitúció nem munka, nem szexualitás, hanem erőszak” – szögezte le Noichl képviselő, aki szerint azokról kell beszélni, akik a rendszert működtetik, beszerzik és futtatják a nőket, és pénzt keresnek rajtuk.

Ha nem lenne rá igény…

A végül elfogadott anyagban a képviselők kijelentik a következőket:

  • Az EU-szerte eltérő szabályozások vezetnek a szervezett bűnözéshez.
  • A prostitúcióban élők marginalizálódnak és kriminalizálódnak, ami akadályozza az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket.
  • A kereslet csökkentése megelőzné és csökkentené az embercsempészetet.
  • A bizottságnak közös uniós iránymutatásokat kell kidolgoznia, amelyek garantálják a prostitúcióban részt vevők alapvető jogait.


Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az EU-n belüli prostitúcióra vonatkozó nemzeti szabályok közötti eltérések – a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem révén – még több áldozathoz vezetnek. Ezért a tagállamoknak értékelniük kell a meglévő jogszabályokat, hogy elkerüljék azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik a bűnözők számára, hogy büntetlenül cselekedjenek, míg a bizottságnak közös uniós iránymutatásokat kell kidolgoznia, amelyek garantálják a prostitúcióban részt vevők alapvető jogait.

„A prostitúció és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem azért létezik, mert van rá kereslet” – jegyzik meg a képviselők. A kereslet csökkentése ezért kulcsfontosságú az embercsempészet megelőzésében és visszaszorításában – mondják. Felszólítják a tagállamokat, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket a prostitúcióra közvetlenül vagy közvetve bátorító vagy vásárlók vonzására törekvő online hirdetések ellen.

Az állásfoglalásban kitérnek arra is, hogy a Covid–19 miatt romló társadalmi és gazdasági helyzet, valamint a jelenlegi energia- és megélhetési költségek válsága megnövelte a nőkkel szembeni bántalmazás és erőszak minden formáját, beleértve a szexuális kizsákmányolást. Sok, sebezhető helyzetben lévő nő szegényedik el, és érinti a társadalmi kirekesztés, ezért a képviselők hatékony politikát követelnek a szegénység ellen, többek között javítva a szociális védelmet, előmozdítva az oktatást, és olyan inkluzív politikák kialakítását, amelyek támogatják a nők szerepvállalását és gazdasági függetlenségét.

„A prostitúcióban élő embereket állandóan rendőrségi és bírósági üldöztetés fenyegeti, marginalizálódnak és megbélyegzettek” – állapítja meg a jelentés. Ez gyakran akadályozza az igazságszolgáltatás keresését, emiatt a képviselők teljes körű hozzáférést kérnek e nők számára a magas színvonalú egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, valamint az igazságszolgáltatáshoz és a prostitúcióból való kilépéshez.

A svéd modellt ajánlják

Bármiféle szabályozásra vonatkozó javaslat az Európai Bizottság feladata. Věra Jourová alelnök kijelentette: „A nők alapvető joga a méltósághoz és a fizikai integritáshoz való jog. A nők szexuális kizsákmányolása súlyos bűncselekmény.”

A bizottság azonban eddig csak a jelenség egyes vonatkozásaira reagált. Tavaly év végén például egy embercsempészet elleni irányelvet javasoltak, amely szerint kriminalizálni kell a prostitúció céljából történő embercsempészetet, különös tekintettel a kiskorúakra. Másrészt fel kell lépni a nők és a háztartáson belüli erőszakkal szemben, ezért is nevezte Jourová örömtelinek, hogy az EU csatlakozott a nőket védő isztambuli egyezményhez. (Igaz, hat ország, közöttük Magyarország eddig elutasította.)

A hozzászóló parlamenti képviselők közül a húszéves svéd modellt ajánlották sokan – amelyet azóta Írországban, Norvégiában, Franciaországban és Izlandban is bevezettek –, ahol a szexuális szolgáltatás megvásárlása büntetendő, emiatt nem lehet a prostituáltat számonkérni. Ezzel a prostitúció jelentősen visszaszorult Svédországban – állították svéd képviselők.

A már említett ellenszavazók között szép számmal voltak a liberális Renew Europe képviselői, így például Karen Melchior. Azt mondta, hogy azokat is meg kellene hallgatni, akik önkéntesen választják ezt a foglalkozást. „A szervezett bűnözésre és az emberkereskedelemre természetesen nemet kell mondani, de ez a jelentés megfosztja a felnőtt embereket attól, hogy igent vagy nemet mondjanak. A prostituáltaknak is vannak jogaik” – jelentette ki Melchior képviselőnő.

A vitában elhangzott az is, hogy a szexmunkások érdekvédelmi szervezetei is a javaslat elutasítása mellett lobbiztak. Szerintük a kriminalizáció nem jelent megoldást, mert illegalitásba hajszolja a szexmunkásokat.

Sokan az előbbieket úgy fogalmazták meg, hogy nem a szexmunkásokról kell beszélni, hanem tárgyalni kell velük.

Mindenesetre fontos adalék – ahogy az más, női jogokról szóló vitában megfigyelhető –, hogy a férfi politikusok aktivitása elenyésző, a nőkre hagyják az érvelést. Így volt ez most is: a 23 hozzászóló közül négy volt férfi.

Érdekesen alakultak a magyar szavazatok. A DK képviselői és a szintén baloldali Ujhelyi István támogatta az állásfoglalást, a momentumos Donáth Anna ellenezte, míg a Fidesz képviselői és a jobbikos Gyöngyösi Márton tartózkodott.