A rendőrök könnygázt, vízágyút és gumibotot is bevetettek a sokak által bírált jogszabály elfogadása ellen demonstrálókkal szemben.
Emberek tízezrei gyűltek össze a parlament előtt Tbilisziben, miközben a törvényhozók 83:23 arányban megszavazták második olvasatban is a vitatott, orosz mintára bevezetni kívánt törvényt. Az ország második legnagyobb városának számító Batumiban is nagy tüntetést tartottak.
A kormánypárt tájékoztatása szerint május közepére hatályba kívánják léptetni a jogszabályt.
A rohamrendőrök összecsaptak a tiltakozókkal, akik a felszólítások ellenére sem hagyták el a helyszínt. Legalább tizenegy embert kórházba szállítottak, köztük hat rendőrt.
Az interneten számos felvétel látható sebesült demonstrálókról, akiket társaik vagy mentők látnak el a városközpontban.
Végül jórészt sikerült feloszlatni a tömeget, leszámítva egy kisebb csoportot, amelynek tagjai reggel 5 óráig maradtak a környéken.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenzéki képviselőket utasítottak ki a teremből a georgiai „külföldiügynök-törvény” parlamenti vitáján
Az amerikai külügyminisztérium elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot és a parlamenti szavazást.
„A georgiai kormány nyilatkozatai és intézkedései nem állnak összhangban az európai uniós és NATO-tagságot megalapozó demokratikus értékekkel, ezáltal veszélybe sodorják Georgia útját az euroatlanti integrációban” – írták a kiadott közleményben.
„Az Egyesült Államok elítéli a Kreml inspirálta »külföldibefolyás-törvény« elfogadásának előrehaladását a georgiai parlamentben, illetve a kormányzati tisztségviselők által a megvédésére használt hamis narratívát. Mi a georgiai emberek mellett állunk, és azon joguk mellett, hogy hallathassák a hangjukat” – emelték ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is az integrációs irányvonal tartására szólította fel az ország vezetését.
Aláhúzta: az EU-tagjelölt ország állampolgárai határozottan kiállnak a demokrácia mellett, az üzenetet a kormánynak is meg kellene hallania.
„Az Európai Unió világosan kifejezte aggályait a külföldi befolyásról szóló törvény ügyében. A georgiai emberek európai jövőt akarnak az országuknak” – szögezte le.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakos hatósági fellépést, és a gyülekezési szabadsághoz fűződő jogok biztosítását sürgette ennek kapcsán.
Eközben az ország hatóságai bejelentették, hogy vizsgálatot indítottak az erőszak túlzott használatával összefüggésben.
Your browser doesn’t support HTML5
Az előző napi demonstráció csak a legutóbbi volt az utóbbi hetek hasonló megmozdulásainak sorában, miután a kormány nemrég bejelentette, hogy ismét beterjeszti a tavaly már elvetett külföldiügynök-törvényt, amelynek alapján minden egyes, külföldi finanszírozást kapó szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát jelentős pénzbírság terhe mellett.
Szalome Zurabicsvili georgiai elnök a törvény vétóját helyezte kilátásba, amennyiben a parlament a várakozásoknak megfelelően harmadik olvasatban is megszavazza. A kormánypártnak viszont megvan az államfői vétó felülírásához szükséges többsége a törvényhozásban.
Az Anonymous hekkercsoport a napokban támogatásáról biztosította a tiltakozókat, és figyelmeztette a rendőrséget, hogy az erőszakos fellépésre különböző információk kiszivárogtatásával fognak válaszolni. „Ez az első és egyben egyetlen figyelmeztetés” – húzták alá a korábban Twitterként ismert X-en.
Ehhez kapcsolódóan: Nem lehetnénk csak barátok? Orosz elemzők a szomszédok Moszkvához való viszonyáról
Tavaly végül visszavonták a tervezetet, miután akkor is jelentős tiltakozást váltott ki belföldön, továbbá az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről.
Bírálói szerint a jogszabály erősen emlékeztet egy 2012-es oroszországi törvényre, amelyet azóta is az ellenvélemények visszaszorítására használnak. Sokan úgy gondolják, hogy a törvény a tekintélyelvűség irányába mozdítaná az országot, és sértheti az európai uniós csatlakozási törekvéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiában könnygázt vetett be a rendőrség a külföldiügynök-törvény elleni tüntetésen
A Georgiai Álom, amely az ország EU-, illetve NATO-ambíciói ellenére szorosabbra fonta a kapcsolatot Oroszországgal, azzal érvel, hogy a törvényre az átláthatóság és az „álliberális értékek” elleni küzdelem érdekében van szükség.
Oroszországot sok georgiai ellenségnek tekinti, miután a kilencvenes években Moszkva támogatta az ottani szakadár régiók, Abházia és Dél-Oszétia szeparatistáit, majd 2008-ban rövid háború is zajlott a két ország között.