Románia az Európai Unió egyik legfontosabb méztermelője – olyannyira, hogy nem tud lépést tartani a kereslettel. Mézének több mint ötven százalékát az Európai Unió országaiba exportálják, hasonlóan a többi termelőhöz, Spanyolországhoz és Magyarországhoz. A román iparnak azonban nincsenek meg a szükséges feldolgozóüzemei, amelyek biztosíthatnák, hogy a termés tiszta maradjon, az uniós jogszabályok egy kiskapuja pedig lehetővé teszi a veszélyes növényvédő szerek használatát, amelyek a méhészek és a nem kormányzati szervezetek szerint pusztítják a méhpopulációt.
2015-ben és 2018-ban Románia vezető volt az EU-ban az éves méztermelés tekintetében, 2011 óta az ország a világ tíz legnagyobb méztermelője között szerepel. A romániai ágazat – amely erős hagyományos gyökerekkel rendelkezik – fellendülése a jelentős beruházásoknak, valamint a pásztorméhészet népszerűsítésének köszönhető. Ez a kaptárak egész évben történő mozgatását jelenti, hogy a méhek több virágporhoz juthassanak. A méhészek szerint az ország vadvilágban gazdag tájai ideálisak a méztermesztéshez.
Románia fénykorában évente akár 35.000 tonna mézet is meg tudott termelni. Összehasonlításképpen: Kína háromszázezer tonnával vezeti a globális termelést, majd Argentína, az Egyesült Államok és Törökország következik egyenként nyolcvanezer tonnával. Ukrajna is ott volt az élen, egészen az orosz invázió februári kezdetéig.
Megérzik a szomszédban folyó háború hatásait is
Az ukrajnai háború nemcsak az ukrán méztermelésre, hanem a szomszédos Románia méhészeire is pusztító hatással volt. A méhészek szerint a 2022-es termés csupán fele volt a korábbi évek termésének, amit a súlyos aszály is befolyásolt. Ez a szezon nagyobb részében okozott gondot, és több költséget emésztett fel, mivel a méhészeknek a méheket a méhészetekben kellett táplálniuk a megfelelő növényzet hiánya miatt.
„Csak azoknak sikerült mézet termelniük, akik elköltöztették a méhcsaládjaikat” – mondta Razvan Coman méhész.
A napraforgó-, akác- és gyümölcsöskultúrák szenvedtek a csapadékhiánytól, ami azt jelentette, hogy kevesebb virágot poroztak be. A méhészek remélték, hogy a román mezőgazdasági minisztériumtól kapnak némi segítséget, de nem érkezett.
Ioan Fetea, a Romániai Méhészek Szövetségének elnöke rámutat, hogy más mezőgazdasági ágazatokat súlyosabban sújtottak a károk, így a kormány valószínűleg nem fog a méhészeknek segítséget nyújtani.
„Mi negyvenmillió eurót (42 millió dollárt) kértünk. Ha ennek akár csak tíz százalékát is megkapnánk, az négymillió euró lenne. Ezzel elégedettek lennénk. Június óta rengeteg költségünk van a méhek speciális szirupokkal és süteményekkel való táplálása miatt” – mondta Fetea.
Nincs, aki feldolgozza
A rossz év azt is jelenti, hogy megnő a mézimport, többek között Romániában is – mondta Fetea. Egy jó évben az EU által elfogyasztott mennyiség felét – több mint ötszázezer tonnát – Kínából és Ukrajnából importálják. A háború miatt azonban a behozatal kilencven százaléka most Kínából származik.
Mivel Romániában nincsenek feldolgozó létesítmények, a méz nagy részét ömlesztve exportálják. A méhészek azért küzdenek, hogy olcsón, gyorsan és ipari mennyiségben adják el közvetítőknek, akik aztán exportálják. A közvetlenül a kaptárból származó mézet nem lehet egyből a fogyasztóknak értékesíteni, anélkül hogy feldolgoznák.
„A méz feldolgozására vállalkozók hiánya arra kényszeríti a méhészeket, hogy ömlesztve adják el a mézet – mondta Fetea. – Ehelyett Kínából vagy Ukrajnából vásárolunk, amelynek sokkal rosszabb a minősége.”
Bogdan Soian méhésztárs egyetért, és azt mondja, hogy a legtöbb méz végül alacsony áron megy európai exportra. „Az állam nem segít ebben” – mondta.
„Kétségbeesetten próbálják eladni”
Még a rekordtermés éveiben is a hazai boltokban eladott méz majdnem fele importból származik, aminek nem kellene így lennie – mondja Fetea. Romániában van elég méz, hogy fedezze a saját igényeket, még több is – állítja.
A 15.000 tonna feletti export nagy része, vagyis mintegy nyolcvan százaléka Németországba megy. A román méz Spanyolországba, a skandináv országokba és a Közel-Keletre is eljut.
2022 előtt a román méhészek egy kilogramm, exportra szánt ömlesztett mézet legfeljebb nyolc lejért (jelenlegi árfolyamon 1,70 dollárért) adtak el. Ezzel szemben a Szabad Európa romániai szolgálata megállapította, hogy például a bukaresti helyi élelmiszerboltokban egyetlen, kétszáz milligrammos üveg méz sem került 13 lejnél (2,80 dollár) olcsóbban forgalomba.
Fetea szerint az is valószínűtlen, hogy a román méznek mondott üvegek valóban azt tartalmazzák, ami rájuk van írva: a polcon lévő termékek színe túlságosan eltér a Romániában készült mézfajtáktól, a kereskedők pedig nem kötelesek megadni, hogy az üvegben lévő méz hány százaléka román.
„A méhészeti ágazatnak van egy alvilági része is, amely azokból a kereskedőkből áll, akik minden termelőhöz elmennek, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e megfelelő dokumentumokkal” – mondta Gabriel Postolache, a Stipunele Bistritei méhészeti szövetkezet elnöke.
„A lényeg, hogy van mézük, és kétségbeesetten próbálják eladni.”
Soian szerint a cél az lenne, hogy a méz a lehető legkevesebb közvetítőn keresztül jusson el a fogyasztókhoz.
„A siker a lánc lezárása: a termelőtől a fogyasztóig a legrövidebb úton, anélkül hogy ez a minőség rovására menne – mondta. – A méheket a hegyekbe kell vinni. A méheim nem látnak mezőgazdasági terményeket.”
A növényvédőszer-tilalom kiskapuja
2013-ban az Európai Unió a már veszélyeztetett méhpopulációk védelmében korlátozta bizonyos rovarölő szerek – különösen a neonikotinoidok, azaz neonikumok – használatát, amelyek halálosak a méhek számára. Mivel egyre több bizonyíték gyűlt össze a neonikumok növénytermesztésben való alkalmazásának veszélyeiről, az EU 2018-ban teljesen betiltotta a használatukat.
Románia azonban szisztematikusan kijátszotta a tilalmat, kihasználva egy kiskaput, amely a növényvédő szerekről szóló uniós fő jogszabályban van elrejtve, és amelyet a veszélyeztetett növénykultúrák megmentésére szolgáló kivételes, rendkívüli intézkedésnek szántak.
Konkrétan a román mezőgazdasági minisztérium azt állítja, hogy a neonikumok az egyetlen hatékony eszközök a növények védelmére a pusztító rovarfertőzés ellen. A méhészek egyesületei azonban azt mondják, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja az érvényes alternatívákat, és mentességet ad a befolyásos mezőgazdasági és agrokémiai csoportoknak.
Egy 2017-es jelentésben három uniós nem kormányzati szervezet és a Romapis – a méhészegyesületek romániai szövetsége – a neonikumok mentesítésének uniós bajnokaként emelte ki Romániát, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy vessen véget „szándékos tétlenségének”, és reagáljon Bukarest visszaéléseire – ahogy az uniós jogszabályok elő is írják.
Öt évvel később azonban alig változott valami.
Kiterjedt mentességhasználat
A probléma nem korlátozódik Romániára. Majdnem minden uniós ország rutinszerűen alkalmazza az úgynevezett sürgősségi engedélyeket a tiltott növényvédő szerek használatára.
Franciaország és Belgium a neonikumok használatára vonatkozó folyamatos mentességekkel segíti az EU világelső cukorrépa-termelői pozíciójának biztosítását; Spanyolország, az EU gyümölcstermesztési bajnoka ezeket a mentességeket használja arra, hogy a népszerű növények, például a dinnye vagy az eper termesztésében a gazdák használhassák az 1,3-diklór-propént, egy olyan mérgező gombaölő szert, amely soha nem kapott uniós engedélyt; és olyan országok, mint Dánia, engedélyt adnak a neonikumok exportra történő előállítására. A szer így mind az uniós országokba, mind az EU-n kívülre kerül – derül ki a Politico elemzéséből.
Romániában azonban a neonikumok folyamatos használata különösen káros a méhészek számára, mivel a vegyszerrel nagy napraforgó-, kukorica- és repceföldeket kezelnek – ezek mind vonzó növényeknek számítanak a beporzók számára.
A méhészek szerint a tiltott vetőmagok használata csak néhány nagyhatalmú termelő és egy olyan kormány érdekeit szolgálja, amely nem hajlandó feladni jelentős gabonaexportőr pozícióját.
Constantin Dobrescu, a Romapis alelnöke szerint a neonikumok folyamatos használata jelentős szerepet játszik abban, hogy a méhészek minden évben katasztrofális mértékű méhcsaládveszteséggel szembesülnek.
A méhpusztulást figyelő nemzetközi kutatócsoport, a COLOSS adatai szerint a romániai méhészek a 2020–2021-es téli időszakban méhcsaládjaik 32,5 százalékát veszítették el, ami Dobrescu szerint Európában a legmagasabbak közé tartozik.