Románia az Európai Unió egyik legfontosabb méztermelője – olyannyira, hogy nem tud lépést tartani a kereslettel. Mézének több mint ötven százalékát az Európai Unió országaiba exportálják, hasonlóan a többi termelőhöz, Spanyolországhoz és Magyarországhoz. A román iparnak azonban nincsenek meg a szükséges feldolgozóüzemei, amelyek biztosíthatnák, hogy a termés tiszta maradjon, az uniós jogszabályok egy kiskapuja pedig lehetővé teszi a veszélyes növényvédő szerek használatát, amelyek a méhészek és a nem kormányzati szervezetek szerint pusztítják a méhpopulációt.
2015-ben és 2018-ban Románia vezető volt az EU-ban az éves méztermelés tekintetében, 2011 óta az ország a világ tíz legnagyobb méztermelője között szerepel. A romániai ágazat – amely erős hagyományos gyökerekkel rendelkezik – fellendülése a jelentős beruházásoknak, valamint a pásztorméhészet népszerűsítésének köszönhető. Ez a kaptárak egész évben történő mozgatását jelenti, hogy a méhek több virágporhoz juthassanak. A méhészek szerint az ország vadvilágban gazdag tájai ideálisak a méztermesztéshez.
Románia fénykorában évente akár 35.000 tonna mézet is meg tudott termelni. Összehasonlításképpen: Kína háromszázezer tonnával vezeti a globális termelést, majd Argentína, az Egyesült Államok és Törökország következik egyenként nyolcvanezer tonnával. Ukrajna is ott volt az élen, egészen az orosz invázió februári kezdetéig.
Megérzik a szomszédban folyó háború hatásait is
Az ukrajnai háború nemcsak az ukrán méztermelésre, hanem a szomszédos Románia méhészeire is pusztító hatással volt. A méhészek szerint a 2022-es termés csupán fele volt a korábbi évek termésének, amit a súlyos aszály is befolyásolt. Ez a szezon nagyobb részében okozott gondot, és több költséget emésztett fel, mivel a méhészeknek a méheket a méhészetekben kellett táplálniuk a megfelelő növényzet hiánya miatt.
„Csak azoknak sikerült mézet termelniük, akik elköltöztették a méhcsaládjaikat” – mondta Razvan Coman méhész.
A nektárgyűjtés időszakában több mint hatvanezer dolgozót számlál egy méhkaptár
A napraforgó-, akác- és gyümölcsöskultúrák szenvedtek a csapadékhiánytól, ami azt jelentette, hogy kevesebb virágot poroztak be. A méhészek remélték, hogy a román mezőgazdasági minisztériumtól kapnak némi segítséget, de nem érkezett.
Ioan Fetea, a Romániai Méhészek Szövetségének elnöke rámutat, hogy más mezőgazdasági ágazatokat súlyosabban sújtottak a károk, így a kormány valószínűleg nem fog a méhészeknek segítséget nyújtani.
„Mi negyvenmillió eurót (42 millió dollárt) kértünk. Ha ennek akár csak tíz százalékát is megkapnánk, az négymillió euró lenne. Ezzel elégedettek lennénk. Június óta rengeteg költségünk van a méhek speciális szirupokkal és süteményekkel való táplálása miatt” – mondta Fetea.
Nincs, aki feldolgozza
A rossz év azt is jelenti, hogy megnő a mézimport, többek között Romániában is – mondta Fetea. Egy jó évben az EU által elfogyasztott mennyiség felét – több mint ötszázezer tonnát – Kínából és Ukrajnából importálják. A háború miatt azonban a behozatal kilencven százaléka most Kínából származik.
Mivel Romániában nincsenek feldolgozó létesítmények, a méz nagy részét ömlesztve exportálják. A méhészek azért küzdenek, hogy olcsón, gyorsan és ipari mennyiségben adják el közvetítőknek, akik aztán exportálják. A közvetlenül a kaptárból származó mézet nem lehet egyből a fogyasztóknak értékesíteni, anélkül hogy feldolgoznák.
„A méz feldolgozására vállalkozók hiánya arra kényszeríti a méhészeket, hogy ömlesztve adják el a mézet – mondta Fetea. – Ehelyett Kínából vagy Ukrajnából vásárolunk, amelynek sokkal rosszabb a minősége.”
Bogdan Soian méhésztárs egyetért, és azt mondja, hogy a legtöbb méz végül alacsony áron megy európai exportra. „Az állam nem segít ebben” – mondta.
Romániában több mint kétmillió méhcsaládot tartanak nyilván hivatalosan
„Kétségbeesetten próbálják eladni”
Még a rekordtermés éveiben is a hazai boltokban eladott méz majdnem fele importból származik, aminek nem kellene így lennie – mondja Fetea. Romániában van elég méz, hogy fedezze a saját igényeket, még több is – állítja.
A 15.000 tonna feletti export nagy része, vagyis mintegy nyolcvan százaléka Németországba megy. A román méz Spanyolországba, a skandináv országokba és a Közel-Keletre is eljut.
2022 előtt a román méhészek egy kilogramm, exportra szánt ömlesztett mézet legfeljebb nyolc lejért (jelenlegi árfolyamon 1,70 dollárért) adtak el. Ezzel szemben a Szabad Európa romániai szolgálata megállapította, hogy például a bukaresti helyi élelmiszerboltokban egyetlen, kétszáz milligrammos üveg méz sem került 13 lejnél (2,80 dollár) olcsóbban forgalomba.
Fetea szerint az is valószínűtlen, hogy a román méznek mondott üvegek valóban azt tartalmazzák, ami rájuk van írva: a polcon lévő termékek színe túlságosan eltér a Romániában készült mézfajtáktól, a kereskedők pedig nem kötelesek megadni, hogy az üvegben lévő méz hány százaléka román.
„A méhészeti ágazatnak van egy alvilági része is, amely azokból a kereskedőkből áll, akik minden termelőhöz elmennek, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e megfelelő dokumentumokkal” – mondta Gabriel Postolache, a Stipunele Bistritei méhészeti szövetkezet elnöke.
„A lényeg, hogy van mézük, és kétségbeesetten próbálják eladni.”
Soian szerint a cél az lenne, hogy a méz a lehető legkevesebb közvetítőn keresztül jusson el a fogyasztókhoz.
„A siker a lánc lezárása: a termelőtől a fogyasztóig a legrövidebb úton, anélkül hogy ez a minőség rovására menne – mondta. – A méheket a hegyekbe kell vinni. A méheim nem látnak mezőgazdasági terményeket.”
A pásztorméhészetet elsősorban azok a méhészek gyakorolják, akik nagy mennyiségű mézet szeretnének termelni
A növényvédőszer-tilalom kiskapuja
2013-ban az Európai Unió a már veszélyeztetett méhpopulációk védelmében korlátozta bizonyos rovarölő szerek – különösen a neonikotinoidok, azaz neonikumok – használatát, amelyek halálosak a méhek számára. Mivel egyre több bizonyíték gyűlt össze a neonikumok növénytermesztésben való alkalmazásának veszélyeiről, az EU 2018-ban teljesen betiltotta a használatukat.
Románia azonban szisztematikusan kijátszotta a tilalmat, kihasználva egy kiskaput, amely a növényvédő szerekről szóló uniós fő jogszabályban van elrejtve, és amelyet a veszélyeztetett növénykultúrák megmentésére szolgáló kivételes, rendkívüli intézkedésnek szántak.
A méhészek a mézet csak közvetlenül a méhsejtekből való kiszedés után, még folyékony állapotban tudják értékesíteni. Később feldolgozásra van szükség, mert a méz megkeményedik és kikristályosodik
Konkrétan a román mezőgazdasági minisztérium azt állítja, hogy a neonikumok az egyetlen hatékony eszközök a növények védelmére a pusztító rovarfertőzés ellen. A méhészek egyesületei azonban azt mondják, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja az érvényes alternatívákat, és mentességet ad a befolyásos mezőgazdasági és agrokémiai csoportoknak.
Egy 2017-es jelentésben három uniós nem kormányzati szervezet és a Romapis – a méhészegyesületek romániai szövetsége – a neonikumok mentesítésének uniós bajnokaként emelte ki Romániát, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy vessen véget „szándékos tétlenségének”, és reagáljon Bukarest visszaéléseire – ahogy az uniós jogszabályok elő is írják.
Öt évvel később azonban alig változott valami.
A hideg évszakban a kaptár téli álomba merül, és a több mint hatvanezer méhből álló méhcsalád száma húszezerre csökken
Kiterjedt mentességhasználat
A probléma nem korlátozódik Romániára. Majdnem minden uniós ország rutinszerűen alkalmazza az úgynevezett sürgősségi engedélyeket a tiltott növényvédő szerek használatára.
Franciaország és Belgium a neonikumok használatára vonatkozó folyamatos mentességekkel segíti az EU világelső cukorrépa-termelői pozíciójának biztosítását; Spanyolország, az EU gyümölcstermesztési bajnoka ezeket a mentességeket használja arra, hogy a népszerű növények, például a dinnye vagy az eper termesztésében a gazdák használhassák az 1,3-diklór-propént, egy olyan mérgező gombaölő szert, amely soha nem kapott uniós engedélyt; és olyan országok, mint Dánia, engedélyt adnak a neonikumok exportra történő előállítására. A szer így mind az uniós országokba, mind az EU-n kívülre kerül – derül ki a Politico elemzéséből.
A románok évente kevesebb mint egy kilogramm mézet fogyasztanak, annak ellenére hogy az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országában élnek
Romániában azonban a neonikumok folyamatos használata különösen káros a méhészek számára, mivel a vegyszerrel nagy napraforgó-, kukorica- és repceföldeket kezelnek – ezek mind vonzó növényeknek számítanak a beporzók számára.
A méhészek szerint a tiltott vetőmagok használata csak néhány nagyhatalmú termelő és egy olyan kormány érdekeit szolgálja, amely nem hajlandó feladni jelentős gabonaexportőr pozícióját.
Mihai Grama méhész mézét kilogrammonként több mint 150 lejes áron árulják, mivel előállításának módja egyedülálló
Constantin Dobrescu, a Romapis alelnöke szerint a neonikumok folyamatos használata jelentős szerepet játszik abban, hogy a méhészek minden évben katasztrofális mértékű méhcsaládveszteséggel szembesülnek.
A méhpusztulást figyelő nemzetközi kutatócsoport, a COLOSS adatai szerint a romániai méhészek a 2020–2021-es téli időszakban méhcsaládjaik 32,5 százalékát veszítették el, ami Dobrescu szerint Európában a legmagasabbak közé tartozik.