Egy több mint háromezer képből álló, a Kádzsár-dinasztia (1789–1925) alatti Iránt bemutató gyűjtemény szivárgott ki az internetre.
Gátépítés az 1800-as évek Perzsiájában
A fotókról nemrégiben megerősítették, hogy a teheráni Golesztán-palota archívumából származnak.
Sakkjátszma az 1800-as évek végén
A fényképek többnyire az 1800-as évek végén készültek, és az első fotók közé tartoznak, amelyek a mai Iránról készültek.
A teheráni Szipáhszálár-mecset építése az 1800-as évek végén
A nagy felbontású képek kiszivárgása szenzációt keltett Iránban, amikor június elején megjelentek egy sor Google Drive-mappában.
Feltehetőleg ízületi problémákra alkalmazott forró homokos terápia az 1800-as évek végén a mai Irán területén
A Golesztán-palota archívumából már korábban nyilvánosságra hoztak néhány képet, például a fentit, amelyet korábban tévesen úgy azonosítottak, mint amelyen egy tolvaj látható, akit élve eltemettek.
A kiszivárgott képeket még soha nem tették közzé, és nem tartalmaznak semmilyen képaláírást.
Hamidreza Hosszeini történész a Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak elmondta, hogy a nagyközönség számára korábban olyan nehéz volt a hozzáférés a Golesztán-palota fotóihoz, hogy az volt a benyomása, „mintha szándékosan próbálták volna visszatartani a nyilvánosságtól az anyagot”.
A fényképek közzététele heves reakciót váltott ki az iráni állami médiában.
Az egyik, kormányhoz kötődő online hírportál élesen bírálta a képek közzétételét, mondván, hogy „minden országban bűncselekménynek számít egy múzeumi anyag engedély nélküli közzététele”.
Uralkodói tábor az észak-iráni Dasztdzserd közelében 1894 augusztusában
A fényképek elég régiek ahhoz, hogy közkincsnek számítanak, vagyis a szerzői jogokra vonatkozó törvények már nem érvényesek rájuk. Irán még mindig nem írta alá az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló nemzetközi berni egyezményt.
Nem világos, hogy mi motiválta a kiszivárogtatót a képek közzétételére, de a Golesztán-palotát már korábban is kritizálták, amiért korlátozza a hozzáférést a fotóarchívumához.
Az interneten kiszivárgott több ezer kép közül néhány nyíltan erotikus lehetett.
Minden, látszólag meztelen fotót cenzúráztak a fenti képen látható kitakarással.
Nászer ad-Din perzsa sah a fogorvosnál
Több fényképen szerepel Nászer ad-Din sah, a kádzsár király, aki 1848-tól 1896-os meggyilkolásáig uralkodott Iránban.
Nászer ad-Din sah udvarának „törpéi”
Nászer ad-Din jelentős szerepet játszott az iráni fotográfia aranykorának nevezett időszak elindításában.
Nászer ad-Din feleségének portréja. Tekintettel a fotó pikáns jellegére, a képet szinte biztosan maga a sah készítette
A sah sokat utazott Európában, és lelkes híve lett a fényképezésnek, amely az 1800-as évek közepére széles körben elterjedt Nyugaton.
A mangurok, egy északnyugat-iráni kurd törzs elfogott főnöke
A sah maga is képzett fotós volt. Feltehetően több olyan képet készített, amelyek szerepelnek a kiszivárgott anyagban.
Nászer ad-Din perzsa sah
Számos képen a nagy formátumú, üveglemezes fényképezőgépekre jellemző tisztaság és álomszerű mélységélesség látható, amelyek a képminőség szempontjából a kor nagyágyújának számítottak.
Néhány kép szándékosan bolondosnak tűnik, de a korai fényképezési technikák hosszú expozíciós ideje megkövetelte a szoborszerű pózt.
Számos fotó Iránon kívül készült, valószínűleg a sah vagy fotósai készítették külföldi útjaik során.
A georgiai Tbiliszi az 1800-as évek végén
A fenti kép Tbiliszi központját mutatja a Kura folyó túloldaláról, a Mtacminda-hegy felé nézve.
Isztambul az 1800-as évek végén
A képek kiszivárgása után a Golesztán-palota vezetősége bejelentette, hogy hamarosan ők maguk is közzéteszik a fotókat.