A méhészet sokkal több lett, mint hobbi, amikor az elmúlt két évtizedben újjászületett Afganisztánban. Sok afgán gazdálkodó számára a méz lett az éltető elem.
Az afgán gazdaság hanyatlásával azonban az édes termék luxuscikké vált, mivel a pénzszűkében lévő vásárlók az alapvető élelmiszerekre és egyéb szükségleti cikkekre összpontosítják kiadásaikat. Mivel az afgán termék az olcsóbb importtal versenyez a boltokban, a méhészeknek rengeteget kell eladniuk.
Ghancsa Gul az egyik haszonélvezője volt az ágazat újjáéledésének, amely amellett hogy további lehetőséget biztosított a gazdáknak, sok nő számára életképes vállalkozói karriert is kínált.
A „méhek anyjaként” ismert Gul 13 éven át egy méhészeti farm tulajdonosaként dolgozott a nyugati Herát tartományban, gyakran férfiruhába öltözve, hogy elkerülje a megkülönböztetést, amikor motorral utazott, hogy mézet szállítson a helyi piacokra.
„Régebben havonta harminc-negyven kiló mézet adtam el, most csak 10-15 kilót” – mondja Ghancsa Gul. Manapság, magyarázta, „az emberek méz helyett rizst és olajat vesznek”
Az üzlet évekig jól ment, mondta a Szabad Európa Azadi Rádiójának múlt hónapban. Ez még azelőtt volt, hogy a tálibok 2021-ben átvették volna a hatalmat, ami pusztító gazdasági válságot váltott ki, elszabadult az infláció, tömegessé vált a munkanélküliség, és a helyzet a háztartások jövedelmét és vásárlási preferenciáit is megviselte.
A gazdákat az aszály és az áradások is súlyosan sújtották, miközben az élelmiszerek, az üzemanyag és a műtrágya árának meredek emelkedése jelentősen megnövelte működési költségeiket.
„Régebben havonta harminc-negyven kiló mézet adtam el, most csak 10-15 kilót” – mondta Gul. Hozzátette, hogy manapság „az emberek méz helyett rizst és olajat vesznek”.
A siker fonák fullánkja
Az elmúlt két évtizedben nemzetközi erőfeszítések történtek az ópiummák-termesztés alternatívájaként beharangozott iparág fellendítésére.
A tartomány a szárnyait bontogató méztermelő ágazat egyik központjává vált, mintegy nyolcszáz méhészeti farmmal büszkélkedhetett, amelyek nagyjából háromezer embert foglalkoztattak, akiknek körülbelül tíz százaléka nő volt. A méhészeti vállalkozások a keleti Nangarhár, valamint a déli Helmand és Kandahár tartományban is jelentősek voltak.
Herátban a tisztviselők szerint a termelés idén közel megduplázódhat, elérheti a 150 tonnát, még akkor is, ha sok méhész és mézfeldolgozó csökkenti a termelést, mivel megugrott a kínálat
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, amely a vidéki területeken a szegénység enyhítésének hatékony módjaként tekint a biológiai sokféleség védelmére és az élelmezésbiztonság támogatására, képzési programokkal és indulókészletekkel – többek között több tízezer méhcsaláddal, kaptárdobozokkal és méhészvédő öltözékkel – támogatja az ágazatot, hogy az új gazdák elindulhassanak.
A tálib kormány, amely a mezőgazdaságot sújtó, szabadesésben lévő gazdasággal és számos környezeti katasztrófával küzd, szintén támogatta a méhészetet.
Tavaly a hatóságok bejelentették, hogy több mint négyszáz új méhészeti farmmal bővítik az ágazatot Helmandban, valamint bogyótermő erdei növényeket telepítenek Nangarhárban a helyi méhpopuláció fenntartása érdekében.
Az iparág kiépítésére tett erőfeszítések exportpiacokat nyitottak meg olyan országok felé, mint Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és India, valamint a szomszédos Irán és Pakisztán.
Ám miközben a méztermelés ellenállónak bizonyult az afganisztáni mezőgazdasági ágazatot az elmúlt években sújtó aszályokkal szemben, az exportpiac nagyrészt elapadt, így a méhészek a Pakisztánból és Iránból származó olcsóbb importtal kénytelenek versenyezni, miközben megpróbálják eladni terméküket az afgánoknak.
Az afganisztáni méhészeti ágazat fellendítésére tett erőfeszítések nagyrészt sikerrel jártak, ma már több ezer méhcsalád termel mézet. Ám néha a siker csíp
Helmandban a méztermelés jelentősen megugrott a tavalyi aszályt követően a 2021-as közel negyven tonna megtermelt mézhez képest – mondta el a régió mezőgazdasági igazgatóhelyettese, Mavlavi Zainullah Zahid.
Herátban a tisztviselők szerint a termelés majdnem megduplázódhat idén, elérheti a 150 tonnát – még akkor is, ha sok méhész és mézfeldolgozó csökkenti a termelést, mivel túlságosan nagyra duzzadt a kínálat.
Más tartományok is hasonló növekedésről számoltak be az elmúlt években, ami nagy emelkedést jelent a 2019-ben hivatalosan elismert 2150 tonnás országos termeléshez képest.
Mézbőség
Halil Ahmadi Bahmanes heráti méhész elmondta, hogy a tavalyi szezonban termelt termésének fele eladatlan maradt, nem tud versenyezni az Iránból származó importtal.
„Miközben jó mézet termelünk, a rossz minőségű iráni méz telíti a heráti piacot” – mondta Bahmanes.
„Az iráni mézet olcsón adják, ami arra készteti az embereket, hogy feltegyék a kérdést, miért kellene a mi mézünket venniük.”
Mohammad Aref, aki több mint egy évtizede indította be méhészeti farmját Helmand Karuh körzetében mindössze két méhcsaláddal, ma már több mint négyszáz méhcsaláddal dolgozik.
Tavaly az Azadi Rádiónak elmondta, hogy a terméshozam több mint negyven százalékkal nőtt az előző szezonhoz képest, de az iráni konkurencia miatt nem tudta eladni.
„Ha nincsenek vásárlók vagy ügyfelek, kénytelenek vagyunk elkerülni a következő szezonban a beruházást, átcsoportosítani a tőkénket egy másik ágazatba, vagy teljesen leállni” – mondta.
Sir Agha 160 méhcsaládot irányít Helmandban. „Nincs eladás. Még mindig megvan a tavalyi méz. Nincs piac” – mondja
Sir Agha hozzáteszi, hogy több mint három tonna méz van a birtokában, amit nem tud eladni.
„Nincs eladás. Még mindig megvan a tavalyi méz. Nincs piac. Ugyanakkor az Iránból és Pakisztánból származó mézzel büntetnek minket.”
Míg korábban egy kilogramm afgán méz körülbelül ezer afganiért (11 dollárért) kelt el, a termelők szerint ugyanennyi iráni méz csak 150–400 afganiba (1,70–4,50 dollárba) kerül.
Aziz Naseri, aki mézboltot vezet Laskargáhban, Helmand tartomány fővárosában, azt mondja, hogy kénytelen volt felére csökkenteni az afgán méz árát.
„Az emberek rossz gazdasági helyzetben vannak – mondta. – Ha rájuk nézünk, hétszáz afganiért (7,85 dollárért) adjuk a mézünket.”
Bár Szejed Maszúm Szadat, Herát mezőgazdasági hivatalának vezetője szerint a tartomány több mint önellátó, és nincs szükség mézimportra, a nemzetközi kereskedelem szabályai megakadályozzák a verseny megszüntetését.
„Nem tilthatjuk meg az iráni méz behozatalát, mivel Afganisztán tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek” – mondta.
A tartomány mezőgazdasági tisztviselői elmondták: azon dolgoznak, hogy megfelelő piacokat találjanak a mézeladás fellendítésére.