A svéd vizsgálat igazolta, hogy szabotázsakció történt az Északi Áramlat ellen

Gázszivárgás a Balti-tengeren, Svédország kizárólagos gazdasági övezetében 2022. szeptember 26-án

A szakértők robbanószer nyomaira bukkantak a szeptember végén megrongált gázvezetékeknél, így már biztosra vehető, hogy szabotázsakció történt – közölte a svéd ügyészség pénteken.

A svéd és a dán hatóságok is vizsgálják az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 nevű földgázvezeték megsérülését.

„Az elvégzett elemzések robbanóanyag nyomait mutatták ki számos vizsgált objektumon” – húzta alá közleményében az ügyben eljáró Mats Ljungqvist, aki szerint „otromba szabotázs” történt.

Hozzátette: a vizsgálat későbbi szakaszában fogják megállapítani, hogy kideríthető-e az elkövetők kiléte.

További részleteket nem közöltek, így azt sem tudni, hogy milyen robbanószer nyomait találták meg.

Koppenhága előzetes vizsgálatának eredményeit ismertetve októberben közölte, hogy erőteljes detonációk okozhatták a szivárgást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország megvárja a teljes körű vizsgálat eredményét, mielőtt döntene az esetleges javításokról.

„Az a tény, hogy máris elkezdtek beérkezni a felforgató vagy terrorcselekményre mutató adatok, ismét csak megerősíti az orosz fél információit” – mondta.

„Rendkívül fontos, hogy ne álljanak le, nagyon fontos lenne kideríteni, hogy ki áll a robbantás mögött” – tette hozzá.

Ehhez kapcsolódóan: Kit és miért vádolnak az Északi Áramlat elleni szabotázzsal?

Dán és svéd szeizmológusok szeptember 26-án két erőteljes robbanást észleltek a Balti-tengeren, a két ország kizárólagos gazdasági övezetében, nem messze a szivárgás helyszínétől. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe.

A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Ehhez kapcsolódóan: Az Északi Áramlat elleni támadás rámutat a tenger alatti infrastruktúra sérülékenységére

Szakértők szerint szándékos és precízen végrehajtott támadásra mutat a károk mértéke és a tény, hogy egymástól távol, két külön vezetéken is szivárgás történt.

A nyugati országok eddig nem neveztek meg konkrét gyanúsítottat, Oroszország ezzel szemben rögtön az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta, elsősorban Nagy-Britanniát.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.