Szerdán kerül a tagállami nagykövetek elé megvitatásra az új, sorrendben tizenegyedik szankciós csomag, amelynek ezúttal sem része az orosz nukleáris szektor, tartalmaz viszont megtorló intézkedéseket harmadik országoknak a szankciókat kijátszó cégeivel szemben.
Az EU nagyköveti tanácsa szerdán tartja az első vitát az ukrajnai háború kezdete óta immár tizenegyedik szankciós csomagról Oroszország ellen. Tekintettel az eddigi szankciók kiterjedtségére a most tárgyalt intézkedések elsősorban a szankciók kijátszásának megakadályozására fókuszálnak, de 72 orosz hivatalos és húsz jogi személyt is feketelistára tesznek.
Az orosz nukleáris szektor ezúttal is megússza
A szankciók legújabb köre sem terjed majd ki az orosz atomenergia-ipar szereplőire, köztük a Roszatom vezetőire, akikkel szemben elsősorban Lengyelország és a három balti állam visszatérően korlátozó intézkedéseket vezetne be, de Magyarország és néhány másik, orosz nukleáris technológiát alkalmazó tagállam következetesen elvet.
Az Európai Bizottság által javasolt egyetlen, közvetlenül az energiaszektort érintő új szankció a Barátság kőolajvezeték északi, Oroszországot Lengyelországgal és Németországgal összekötő ágának a korábban elfogadott szankciós rezsim alá helyezése. Ez – mint brüsszeli megfigyelők megjegyzik – szimbolikus lépés, tekintettel arra, hogy a két érintett uniós tagállam már korábban megszakította a vezetéken érkező kőolaj behozatalát Oroszországból. A Barátság kőolajvezeték Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot ellátó déli szárnya továbbra is zavartalanul üzemel, miután mentességet kapott az olajembargó alól.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország az orosz dezinformációs tevékenység kiemelt célpontja
A tizenegyedik szankciós csomag legfigyelemreméltóbb eleme az a rendszer, amely konkrét következményekkel fenyegeti a szankciókat kijátszó harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A tárgyalás alatt álló javaslat értelmében az EU első körben figyelmeztetné azokat a harmadik országokat, amelyek megkerülik a korlátozó intézkedéseket. Amennyiben ezen országok hatóságai figyelmen kívül hagynák a figyelmeztetést, az EU büntetőintézkedéseket alkalmazhatna szóban forgó cégeik és intézményeik ellen.
Úgy tudjuk, hogy az unió 44 iráni céget is hozzáad ahhoz a hadiipari-katonai végfelhasználókat tartalmazó feketelistához, amelyeknek tilos kettős (katonai és civil) használatú árukat exportálniuk.
A közlekedési tilalmat az Oroszországban regisztrált nehézgépjárművekre is kiterjesztené az új csomag.
Ehhez kapcsolódóan: Zsibbadtan nézi az EU Budapest és Moszkva barátságos viszonyát
Luxusautók, hajók és személyek a tizenegyedik szankciós listán
Újdonságként teljesen megtiltanák a luxusautók oroszországi exportját. Ez jelenleg csak az ötvenezer euró értéket meghaladó gépkocsikra vonatkozik. Az EU a repülőgépiparban használt fejlett technológiák exportjára vonatkozó tilalmat az oroszországi tranzitra is ki fogja terjeszteni. Az acélipari termékek importját betiltó rendelkezéseket is tovább szigorítanák úgy, hogy harmadik országok beszállítóinak igazolniuk kellene, hogy termékeik részben vagy egészben nem Oroszországból származnak. Hasonló rendelkezések lesznek érvényben a fát és a faárukat illetően is.
A jövőben kitiltanák az európai kikötőkből azokat a hajókat, amelyek kikapcsolják a navigációs rendszerüket, hogy ne lehessen nyomon követni az útvonalukat. A szankció alá eső árukat szállító hajók sem köthetnek majd ki európai kikötőkben.
A bizottság további 72 orosz hivatalos személy és húsz jogi személy szankciós listára való felvételét is javasolja. Ezzel már 1571-re emelkedne a szankciók alá eső személyek és 241-re az intézmények és cégek száma. A kibővített lista tartalmaz kormányzati tisztviselőket, katonai vezetőket, üzletembereket és vezető orosz propagandistákat is.
Ehhez kapcsolódóan: Furcsán változik a budapesti orosz nagykövetség létszáma