Bár a szélsőjobboldali narratívákról tartottak vitát az Európai Parlamentben, mégis Vlagyimir Putyin neve hangzott el legtöbbször az eszmecsere során. A képviselők jó része aggodalommal tekint a svéd és az olasz politika jobbra tolódására, mások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a szélsőbaloldal vagy a kommunizmus sokkal nagyobb károkat okozott már Európának. Gyakorta előkerült Orbán Viktor neve is.
Heves, de nem váratlan ideológiai vitát hozott az Európai Parlamentben az a napirendi pont, amely az európai szélsőjobboldal tisztára mosásával foglalkozott. A szélsőjobb kapcsán azonban a képviselők jelentős része a szélsőbalt bírálta, a volt szocialista országok politikusai ennek kapcsán a kommunistákat, de a szélsőjobb megerősödése miatt kapott a kritikákból a konzervatív és a liberális oldal is. A téma azonban jól mutatja, hogy megkezdődött a pártok rivalizálása a következő európai parlamenti választások előtt. A polgárok 2024 tavaszán járulnak az urnákhoz, azonban pár hónap múlva már kampányfokozatra kapcsolnak a központokban, amihez jó felkészülést jelentett a svéd és olasz választások eredményének ismeretében megrendezett parlamenti vita.
Szélsőjobbtól szélsőbalig
A szociáldemokraták kezdeményezték, hogy tűzze napirendjére ezt a témát az EP. Frakcióvezetőjük, Iratxe García Perez arról beszélt, hogy a liberális demokrácia nem tökéletes, mindig kell rajta javítani, de „a kompromisszumképesség teljes hiánya nem adhatja egy működőképes rendszer alapját”. Úgy véli, hogy a szélsőjobb a demokrácia aláásását a saját céljaira fordítja, majd figyelmeztetett arra, ami általában a magyar demokrácia kapcsán szokott elhangozni, hogy a parlamenti többség nem jogosít fel a kisebbség üldözésére és a jogállamiság lábbal tiprására.
Mennyire szélsőjobbos az új olasz kormányfő? Cikkünkből megtudhatja: Elemzés – Giorgia Meloni, az európai szélsőjobboldal új arca
A lengyel kormánypárt képviselője, Patryk Jaki azt mondta, hogy Európában a kommunizmus szedte a legtöbb áldozatot, amely a kontinens kétezer éves alapjait akarta kikezdeni. Szerinte a diktatúra jellemvonása, ha azt mondják, hogy nincs demokrácia, ha a jobboldal nyer Svédországban vagy Olaszországban.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő az előbbi felszólalás kapcsán is arra mutatott rá, hogy a szélsőjobb tipikus érve, amikor a szélsőballal takarózik. A képviselő azt is megfigyelte, hogy a jobboldali populisták rendszeresen mondják, hogy most nem akarnak kilépni az EU-ból. „De miért akarnának, ha a szélsőjobbos politikát, a pénz felvételét most is meg lehet valósítani, mert Orbán Viktor kikövezte az utat ehhez? Belülről felzabálni az uniót a hatalomhoz vezető úton” – foglalta össze Delbos-Corfield.
Egy spanyol jobboldali, Jorge Buxadé Villalba szerint szélsőségesnek neveznek mindenkit, aki azt gondolja, hogy a feminizmus nevetséges, vagy ha Európa méltóságát szeretné látni, vagy ha azt mondja, hogy a nép maga dönthet a sorsáról.
A holland Rafaela Samira azonban úgy éli mindennapjait nőként és bevándorlóként, hogy a szélsőjobboldalról mindig nőellenesség és bevándorlóellenesség jön vele szembe.
A szélsőbaloldalt kárhoztatók számát gyarapította az RMDSZ képviselője, Vincze Lóránt, aki azt mondta, hogy „hazámat, Romániát a kommunizmus tette tönkre”. Hozzátette, szerinte jogtalan támadások érik a minap megalakult svéd és a még meg sem alakult olasz kormányt is.
Ioan-Rareş Bogdan román liberális politikus határozottan kijelentette, hogy az EU-ellenes, Putyin-barát és rasszista erők szeretnék, ha nem tekintenék őket szélsőségesnek. A képviselő úgy látja, hogy a szavazók megvásárlása bármilyen áron megengedett, ezért megvizsgálná e pártok finanszírozását. „Kik az oroszok talpnyalói, akiket az orosz titkosszolgálat finanszíroz? Ezek a pártok bábok, Putyin marionettfigurái” – jelentette ki.
Itt olvashatja korábbi cikkünket arról, hogy mennyire lesz tartós Orbán Viktor és Giorgia Meloni barátsága.
Több olasz képviselő arra panaszkodott, hogy az olasz választások után Mussolini képei kezdenek visszaszivárogni a falakra. Hibáztatták Silvio Berlusconit is – és rajta keresztül a Forza Italia pártot soraiban tudó Európai Néppártot és annak vezetését –, mert a 86 éves veterán politikus ugyan elítélte a háborút, de most újra felvette a kapcsolatot Putyinnal, akivel mindig is jóban volt.
Magyar érvek
Nagyon ritka, hogy egy parlamenti napirendhez négy magyar képviselői is hozzászóljon, de most ez történt. Ketten az ellenzék, ketten pedig a kormány oldaláról. A momentumos Cseh Katalin abba avatta be a képviselőket, hogy szerinte hogyan működik a szélsőjobboldali dezinformáció. Arról beszélt, hogy amikor Magyarországon azért tüntetnek az emberek, mert elegük van a csődbe vitt oktatásból, a válasz annyi, hogy Brüsszel és az EU miatt nem emelik a fizetéseket, vagyis – fordult a többi képviselőhöz – „egy magyar tanár önök miatt keres hétszáz eurót”. Majd feltette a kérdést, hogy vajon az Európai Bizottság miért nem lép fel e kijelentések ellen, hiszen például a háború kapcsán is hasonlókat lehet hallani. „Önök nem tanulnak semmit a brexitből?” – zárta mondandóját.
A Demokratikus Koalíció politikusa, Dobrev Klára azt sorolta, hogy „mit tett 12 év alatt a szélsőjobboldali, illiberális kormány Magyarországon”. Azzal folytatta: „Romokban az egészségügy, tanárok, diákok, szülők tízezrei tüntetnek az utcán, mert összeomlott az oktatás, a szociális helyzet sosem volt ilyen rossz, és egekben az infláció. Amikor a szélsőjobb hatalomra kerül, nem tudja megvédeni az embereket, nem tud teljesíteni. Egy dolgot csinál, mert egy dologhoz ért: a gyűlöletkeltéshez.”
Ami a kormányoldalt illeti, Hidvéghi Balázs fideszes képviselő szerint a baloldal szellemi terrorban tartja azokat, akik nem értenek vele egyet. „Az európai baloldal semmibe veszi az emberek demokratikus döntését, és ádáz támadást indított a frissen megválasztott konzervatív olasz és svéd kormánnyal szemben” – mondta. Hidvéghi hozzátette: „A baloldal sosem fog leállni, és szélsőségesnek fog minősíteni mindenkit, aki kiáll az európai kultúra, a keresztény vallás, a hagyományos család, a biológiai tények vagy a gyermekek védelme mellett.”
Korábbi cikkünk az uniós dezinformációról: Magyarország trójai falóként került elő az orosz félretájékoztatásról szóló vitában
Győri Enikő, szintén a Fidesz politikusa felszólalásában rámutatott: „A baloldal kígyót-békát kiabált a jobboldalra Olaszországban és Svédországban is a kampány során. Aztán mivel a polgárok nem voltak vevők az uszításra, most utánlövéssel próbálkoznak. Az unió alapjait kereszténydemokrata politikusok fektették le, a baloldal nagy része sokáig Európa-ellenes volt. Hogy jönnek ahhoz, hogy alakulófélben levő kormányokat mindenféle rágalmazó címkével illessenek?”
Jogi esetek
Bár a vita politikai természetű, az EU mégis igyekszik fellépni a szélsőséges narratívával szemben. Erről a soros cseh elnökség nevében Mikuláš Bek Európa-ügyi miniszter beszélt, aki leszögezte, hogy a fals narratíva, a demokratikus folyamatokba való beavatkozás elfogadhatatlan. Ezzel kapcsolatban már évek óta működik egy vizsgálóbizottság az Európai Parlamentben, amelynek mandátumát meg is hosszabbították, és amely azt hivatott feltárni, hogy melyek az EU gyengeségei ezen a téren, és mit lehet tenni a helyzet orvoslása érdekében. Már el is készült egy javaslatcsomag, amely a pártok és pártalapítványok, illetve a politikai hirdetések finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos, merthogy az is fontos lépés lenne a tisztánlátás felé, ha a polgárok tudnák, kinek a pénzéből fizetik például a közösségi oldalak posztjait, az utcai óriásplakátokat vagy más politikai reklámot. Mikuláš Bek azzal indokolta mindezt, hogy „a társadalom megérdemli, hogy önállóan tudjon dönteni”.
Előkerült a parlamenti vitában, és egészen biztosan hallunk még arról, amit az Egyesült Államok titkosszolgálata szivárogtatott ki: az orosz titkosszolgálat háromszázmillió eurót fektetett abba, hogy a szélsőjobbot támogassa három kontinensen, így természetesen Európában is. Már hetekkel ezelőtt megfogalmazódott az igény az uniós törvényhozásban arra, hogy ezt a jelenséget egy külön parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel.
Ehhez a témához kapcsolódó cikkünk: Az EP kivizsgálná „Putyin jól fizetett, hasznos idiótáinak” orosz finanszírozását.