A szerbek mohácsi csatája: a nemzeti identitásukat megalapozó rigómezei ütközetre emlékeztek Pristinában

Szerb hívők ikonokkal a rigómezei csata emlékére rendezett eseményen Pristina külvárosában június 28-án. Az 1389-es rigómezei csata, amely a Gergely-naptár szerint június 28-án zajlott a mai Pristinától pár kilométerre, kulcsfontosságú összecsapás volt I. Lázár szerb cár és az I. Murád szultán vezette Oszmán Birodalom csapatai között, amely oszmán–török győzelemmel zárult

A csatára Vidovdan, azaz Szent Vitus (vagy Szent Vid) napján került sor. A hadtörténeti esemény és a szerb ortodox egyház egyik legfontosabb vallási ünnepének egybeesése jelentős nemzeti emléknappá formálta a dátumot a szerbek körében

A szerb közösségek világszerte megemlékeznek a csatáról. A legjelentősebbre a Pristina közelében található Gazimesztan emlékműnél (a képen) kerül sor

Egy szerb ortodox szerzetesnő virágot helyez el az emlékműnél. Az ütközetben I. Murád és I. Lázár is életét vesztette. Lázár később a szerb ortodox egyház szentje lett, mint aki példájával védte a szerbeket az iszlamizálódástól

Az évszázadok során a szerb költészetben és irodalomban is megemlékeztek a csatáról, amely a nemzeti identitás fontos eleme

A csata sokak számára egy hatalmas külső támadó elleni hősies, de kudarcra ítélt küzdelmet szimbolizál

A csata kritikus pontot jelentett az Oszmán Birodalom délkelet-európai terjeszkedésében, és évszázadokra meghatározta a régió politikai berendezkedését

Szent Vitusnak és a csata mártírjainak ajánlott dicsőítő énekek hangzottak el a koszovói Gazimesztan emlékműnél

Szerzetesnők a megemlékezésen. A rigómezei csata évfordulóján, 1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban Gavrilo Princip boszniai szerb merénylő Ferenc Ferdinánd trónörököst, ami casus bellit teremtett az első világháború kirobbantásához

Egy szerb nő a gazimesztani emlékmű mellett. Az 1953-ban átadott emlékmű neve az arab gazi – hős, szent harcos – és a szerb mesto – hely – szóból származik. 1989-ben, a rigómezei csata hatszázadik évfordulóján Slobodan Milošević akkori szerb elnök itt tartotta meg hírhedt beszédét, amelyhez Jugoszlávia szétesésének kiindulópontját kötik