Eddig feltáratlan, a szovjet időszakból származó tömegsírokat találtak Ukrajnában; ez lehet az eddigi legnagyobb hasonló felfedezés. A tömegsírok nyomára egy, a sztálini tisztogatásokkal foglalkozó történész kutatása vezetett.
A szovjet diktátor, Joszif Sztálin harmincas évekbeli nagy tisztogatási kampányának Ukrajnában különösen sok áldozata volt, több történész szerint a kivégzések és az 1933-as, ember okozta éhínség, a holodomor kimerítik a népirtás fogalmát. A napokban ukrán régészek a gyilkosságok egy új bizonyítékát tárták fel: az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete (UINP) a hétvégén közölte, hogy huszonkilenc tömegsírt találtak a fekete-tengeri kikötőváros, Odessza Tatarka nevű területén.
További sírok is lehetnek
A sírok megtalálásához eredetileg egy levéltári kutatás vezetett. Egy Odesszában élő történész, Olekszandr Babics román levéltárakban fedezett fel dokumentumokat a harmincas években az ukrán városban végrehajtott tömeges kivégzésekről és temetésekről. A tömegsír létezését később ásatások is igazolták.
Egyelőre nem tudni, hány embert temethettek el a tömegsírokban, de a kutatók abban már biztosak, hogy a helyszín az egyik legnagyobb lehet a maga nemében Ukrajnában. Elmondásuk szerint a dokumentumok arra utalnak, hogy a huszonkilenc, részben feltárt tömegsír mellett még a közeli katonai támaszpont alatt is lehetnek holttestek eltemetve.
Ehhez kapcsolódóan: A Krím visszacsatolásáról beszélt Zelenszkij a NATO-vezetőknekA történészek között nincs konszenzus abban, hogy pontosan hány szovjet állampolgár esett áldozatul a harmincas és az ötvenes évek között sztálini nagy tisztogatásának. Még a legóvatosabb becslések, például a moszkvai Emberi Jogi Emlékközpont szerint is legalább tizenkétmillió embert börtönöztek be vagy végeztek ki, míg a szintén Moszkvában működő Gulag Történeti Múzeum szerint húszmillió ember szenvedett el üldöztetést, és több mint egymillió rabot kivégeztek.
Ukrajnában a tisztogatások korábban kezdődtek, mint a Szovjetunió nagy részén. A terror első áldozatai azok a kuláknak nevezett parasztok voltak, akik ellenezték a mezőgazdaság kollektivizálását.
Lev Kopelev ukrán származású író úgy fogalmazott: „Ukrajnában 1937 (a tisztogatási hullám hagyományosan elfogadott kezdő dátuma – a szerk.) már 1933-ban elkezdődött.”