Az Alkotmánybíróság (AB) pénteken tárgyal másodszor a szuverenitásvédelmi törvényről, amellyel szemben a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Ezt most harmincegy civil szervezet további érvekkel támogatta a beadványában, és kérték a törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) június 19-én indított vizsgálatot a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet ellen, amiért állítólag „külföldről származó támogatás” felhasználásával „a választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat. A szervezet ezután nyújtotta be alkotmányjogi panaszát.
Az Amnesty Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság által készített, 29 másik civil szervezet által támogatott beadvány további érveket hoz fel amellett, hogy a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény rendelkezései sértik az Alaptörvényben rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, egyben ellentétesek a jogállamiság elvével, és nemzetközi szerződésbe ütköznek – közölte a harmincegy civil szervezet közös közleményében.
Korábbi cikkünk a témában: Szuverenitásvédelmi Hivatal: A Transparency International dezinformációt terjeszt és kárt okoz az országnak
A homályosan megfogalmazott törvény sérti a jogállamiság részét képező normavilágosság és előreláthatóság követelményét. A törvényben használt fogalmak tisztázására ráadásul bírósági gyakorlat sem alakulhat ki, ugyanis az SZH jelentéseivel szemben nincs semmiféle jogorvoslati lehetőség, így bírósághoz sem fordulhatnak az érintettek – írják.
A civil szervezetek szerint a szuverenitásvédelmi törvény szélsőségesen tág teret enged az önkényes értelmezésnek, és nem ad biztosítékot az emberek, civil szervezetek és médiaszereplők számára az SZH visszaéléseivel szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Gyorsított eljárást kér Brüsszel a szuverenitásvédelmi törvény ügyében az Európai Unió Bíróságától
Az év elején felállított intézmény valós célja a közügyek szabad megvitatásának akadályozása és a kormány számára kellemetlen tevékenységek – civil jogvédelem, aktív közéleti tevékenység, fellépés a korrupció ellen, oknyomozó újságírás – ellehetetlenítése. Ennek érdekében a jogalkotó kifejezetten olyan jogosultságokkal ruházta fel az SZH-t, amelyek a demokratikus közvélemény szabad kialakulását és működését korlátozzák – közölték.
A beadványt aláírták oktatással, hajléktalansággal, jogvédelemmel, kisebbségekkel, melegekkel, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek és egy pedagógus-szakszervezet is.
Ehhez kapcsolódóan: A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet kutatója az ’56-os gyásznapon: „Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond”