A nemzetközi donorok és segélyügynökségek három afgán tartományban felfüggesztették működésüket. Az ok: szerintük a tálibok megpróbálják vagy eltéríteni a segélyeket, vagy manipulálni az elosztását. Ennek nyomán több tízezer ember esik el létfontosságú segélytől a világ egyik legnagyobb humanitárius válságövezetében.
Gulan Hajder egyike annak a több millió afgánnak, aki a nemzetközi segélyszervezetek által kiosztott ételből és készpénzből élt túl. A tálibok 2021-es hatalomátvétele tovább rontott a már akkor is pusztító humanitárius válságon, és gazdasági összeomlást okozott.
Most több tízezer afgánnak kell saját erőből túlélnie azután, hogy az ENSZ Világélelmezési Ügynöksége, a WFP és mások nemrég több afgán tartományban felfüggesztették a működésüket.
Az előzmény az, hogy az Egyesült Államokat elkezdte aggasztani, hogy az ENSZ segélyügynökségeknek juttatott pénze a táliboknál köt ki. Afgánok és segélymunkások azzal vádolták meg a militáns csoportot, hogy beavatkozik a nemzetközi segélyezés menetébe.
Az ügynökségek Gór, Uruzgan és Gazni tartomány egyes részein függesztették fel ténykedésüket, ahol az emberek egy része már az éhezés küszöbén áll.
„Az emberek nyomorognak (…) földönfutóvá váltak” – mondta Hajder, az elzárt hegyvidéki Gór tartomány lakosa a Szabad Európa Azadi Rádiójának.
Hozzátette, hogy a WFP még áprilisban függesztette fel az élelmiszer-, készpénz- és más típusú segélyeket. „Egy egész hónapon át nem volt segítség – mesélte. – Az emberek bajban vannak.”
Egy nő és egy gyermek koldul az utcán Gazni városában
Vahidulla Amani, a WFP afganisztáni szóvivője is azt mondta, hogy az ENSZ-ügynökség áprilisban állította le az élelmiszersegélyek kiosztását – beleértve az iskolait. Szerinte most Gór tartományban félmillió lakos élelmezése került veszélybe.
„A családok, akik élelmiszersegélyre számítottak, addig nem kapnak segítséget, amíg nem találnak megoldást a helyi hatóságok beavatkozására” – mondta Amani az Azadi Rádiónak.
„Súlyos helyzetben vannak a legszegényebbek – mondta az Azadi Rádiónak. – Nyomorúságuk fokozódni fog, ha továbbra sem kapják meg az élelmiszersegélyt.”
A Górban élők azzal vádolták a tálibokat, hogy elkobozták a nem kormányzati szervezetektől kapott élelmiszert, pénzt és egyéb segélyt.
Megfigyelők azzal is megvádolták őket, hogy a segélyeket saját harcosaiknak vagy a csoportot támogató közösségeknek próbálják eljuttatni.
„Az embereknek télen kevés az élelmük és az üzemanyaguk” – mondta Mohamad Haszan Hakimi, egy góri aktivista az Azadi Rádiónak.
„Finanszírozás a táliboknak”
Múlt hónapban az Egyesült Államok közölte, hogy nem kormányzati partnerei több afgán tartományban felfüggesztették a segítségnyújtást, miután „bizonyíték van arra, hogy a tálibok továbbra is megpróbálják eltéríteni a támogatást”.
„Nem nyújtunk finanszírozást a táliboknak – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője május 24-én Washingtonban újságíróknak. – Minden partnerünktől, akivel együtt dolgozunk, megköveteljük a biztosítékokat, hogy a segítség azokhoz jut el, akiknek szükségük van rá.”
Miller elmondta, hogy a WFP január és április között leállította a műveleteket a délkeleti Gazni tartomány két körzetében, mert a helyi tálib tisztviselők megpróbálták megszabni, hová menjen a segély.
Hozzátette, hogy egy Washingtonból finanszírozott segélyszervezet áprilisban felfüggesztette tevékenységét a déli Uruzgan tartományban, „miután a tálibok követeléseket fogalmaztak meg képviselőik szállítására, és beavatkoztak a személyzet toborzási folyamatába”.
A tálib biztonsági erőkhöz csatlakozó, újonnan toborzott katonák februárban a nyugati Herát városában tartott diplomaosztó ünnepségen mutatják be képességeiket
Miller megjegyzései azután hangzottak el, hogy John Sopko, az afganisztáni újjáépítésért felelős amerikai különleges főmegbízott kijelentette: „Munkánkból egyértelműen kiderül, hogy a tálibok különböző módszereket alkalmaznak az amerikai dollárok eltérítésére.”
„Sajnos ahogy ma itt ülök, nem tudom biztosítani a testületet vagy az amerikai adófizetőket arról, hogy nem a tálibokat finanszírozzuk”– mondta Sopko április 19-én az amerikai képviselőház felügyeleti és elszámoltathatósági bizottsága előtt. – Arról sem tudom biztosítani önöket, hogy a tálibok nem térítik el az általunk a szegény afgán népnek küldött pénzt.”
Sopko hozzátette, hogy „a tálibok úgy szerzik meg az amerikai segélyekből származó bevételeket, hogy vámot vetnek ki az országba érkező szállítmányokra, és közvetlenül a nem kormányzati szervezetekre vetnek ki adót és díjakat”.
„Pusztító hatás”
Philippe Kropf, a WFP kommunikációs vezetője elmondta, hogy az ENSZ januárban rövid időre leállította a segélyosztást Górban. Hetekkel később az ügynökség újraindította a segélyszállítást, miután a tálibok biztosították, hogy harcosaik nem fognak beavatkozni, de nem tartották be, így a WFP kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét.
Kropf azt mondta, hogy a WFP nem küld pénzeszközöket vagy élelmiszersegélyt a militáns csoporton keresztül.
„Műveleteinket a semlegesség, a pártatlanság, az emberségesség és a függetlenség elve vezérli” – mondta, hozzátéve, hogy a WFP a szükségletek független felmérése alapján, ellenőrzött partnerein keresztül, közvetlenül segíti az embereket.
Egy férfi egy zsák búzalisztet cipel, amelyet a WFP-től kapott a déli Uruzgan tartományban márciusban
„Bármely olyan eset, amikor beavatkozást észlelnek a WFP tevékenységébe, amit nem lehet helyben megoldani, a szállítások felfüggesztését vonja maga után” – mondta.
A tálibok visszautasították azokat az állításokat, amelyek szerint beavatkoznak a segélyszállítmányokba.
Zabihulla Mudzsáhíd tálib szóvivő elmondta, hogy a tálibok gazdasági minisztériuma közös működési eljárásokat alakított ki az ügynökségekkel annak érdekében, hogy átlátható legyen a segélyek elosztása.
„Ha bármilyen problémát észlelnek, a kormánynak be kell avatkoznia, hogy megoldja – mondta az Azadi Rádiónak –, de az ilyen problémák ritkák.”
A tálibok által a helyi és külföldi nem kormányzati szervezeteknek dolgozó afgán nőkre kivetett tilalom szintén hátrányosan érintette a humanitárius segélyek afganisztáni célba juttatását.
A decemberi döntés arra késztette a főbb nemzetközi humanitárius szervezeteket, hogy leállítsák vagy visszafogják tevékenységüket, beleértve a sürgősségi élelmiszerosztást, az egészségügyi szolgáltatásokat és az oktatást. Áprilisban a tilalmat kiterjesztették az ENSZ-re is.
Június 5-én az ENSZ a nemzetközi adományozók csökkentett finanszírozására hivatkozva 4,6 milliárd dollárról 3,2 milliárd dollárra módosította Afganisztánnak szánt éves segélyezési költségvetését az idei évre.
Az ENSZ közleményében azt írta, hogy a terv felülvizsgálatában szerepet játszott a „változó működési környezet”, amely a tálibok női segélymunkásokra vonatkozó tilalma miatt alakult ki.
Kropf elmondta, hogy a finanszírozás hiánya arra késztette a WFP-t, hogy idén csökkentse a mintegy nyolcmillió, rendkívül veszélyeztetett afgánnak nyújtott sürgősségi segélyt.
„A humanitárius élelmiszersegélyek ilyen mértékű csökkentése pusztító hatással lesz különösen a nőkre, a kisgyermekekre és az idősekre” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: „Minden szülésznő fél”: aggasztó adatok az afganisztáni kismamák elhalálozásáról