Várhatóan a hétvégi elnök- és törvényhozási választás lesz az eddigi legnagyobb kihívás Recep Tayyip Erdoğan húsz éve tartó hatalma számára, eközben sűrűsödnek a bírálatok a szavazás tisztességes lebonyolításával kapcsolatban.
A török ellenzék már régóta hangoztatja, hogy erősen a kormánypárt felé lejt a pálya a választásokon, és a nemzetközi szakértők túlnyomó többsége is ezen a véleményen van.
Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája a média, amelyben Erdoğan hatalmas előnnyel bír az ellenfeleivel szemben, de ide sorolható többek között az anyagi források nagy különbsége és a vonatkozó törvények megkérdőjelezhető értelmezése is.
A Riporterek Határok Nélkül nevű civil szervezet szerint a törökországi média körülbelül kilencven százaléka a kormány vagy támogatói kezében van, és csupán néhány nyomtatott újság számít kormánykritikusnak, a legtöbb független lap az online térbe szorult vissza.
Áprilisban az elnök csaknem 33 óra adásidőt kapott a fő állami televíziós csatornán, első számú riválisa, Kemal Kılıçdaroğlu pedig mindössze 32 percet –mutattak rá a médiafelügyelet ellenzéki tagjai.
Ehhez kapcsolódóan: A földrengések után tisztességes választásokat akarnak a törökök – már most mozgósítanak májusra
A legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) előző hónapban beperelte a TRT műsorszolgáltatót, amiért nem játszották le a kampányvideójukat.
„Sajnos a Török Rádió- és Televíziótársaság pártatlan és tényszerű intézmény helyett már Tayyip Rádió- és Televíziótársasággá vált” – mondta Tuncay Özkan parlamenti képviselő.
A független sajtó maradékának egyre szigorúbb korlátozásokkal kell szembenéznie. Nemrégiben a Fox Newst, a Halk TV-t és a TELE1-et is pénzbírsággal sújtották bizonyos szabálysértőnek nyilvánított hírek, kommentárok miatt. A kifogásolt tartalmakban mindhárom esetben a hatalom intézkedéseit kritizálták vagy kérdőjelezték meg.
Your browser doesn’t support HTML5
Kormányellenes tiltakozás lett a plüssdobálásból
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői a 2018-as török parlamenti és elnökválasztást követően közzétett értékelésükben azt írták, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tisztességtelen előnyt élvezett például a médiatudósítások terén.
A kormány az utóbbi öt évben ráadásul a közösségi oldalakon is maga alá gyűrte a kritikus hangok nagy részét.
Egy tavaly októberben életbe lépett törvény értelmében akár három év szabadságvesztés is kiszabható álhírek terjesztése miatt, amennyiben egyetlen céljuk a félelem- vagy pánikkeltés. Eddig egyetlen újságírót ítéltek el a friss jogszabály alapján, Sinan Aygülre tíz hónapot szabtak ki első fokon februárban.
„A valódi cél, hogy minden másként gondolkodót elhallgattassanak a társadalomban” – mondta a Bitlis újságíró-szervezetet vezető férfi, hozzátéve, hogy „alapvető riporteri tevékenységeket” minősítettek bűncselekménynek.
„Ha csalás lesz a választáson, akkor minden ellenzéki csatornát elnémítanak a törvény használatával” – figyelmeztetett.
Ehhez kapcsolódóan: „Senki nem figyelmeztetett, hogy veszélyben vagyunk” – Lassan halad a törökországi újjáépítés
Az is kérdéseket vet fel a szavazás lebonyolításával kapcsolatban, hogy a februári földrengést követően rendkívüli állapotot hirdettek tucatnyi tartományban, és legalább hárommillió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, miközben az áprilisi tájékoztatás szerint addig mindössze 133 ezren regisztráltak, hogy más körzetben adnák le a voksukat.