Egy százalékhoz közelítő gazdasági recessziót és magas, majdnem hatszázalékos államháztartási hiányt jelez előre idén Magyarországon a bizottság szerdán bemutatandó, őszi makrogazdasági prognózisa, amely egy számjegyű, de az erős bérkiáramlás miatt továbbra is meglehetősen magas inflációt jósol 2024-ben és 2025-ben.
Az év első feléig egymást követő négy negyedévben recesszióba dőlt a magyar gazdaság, és 2023 harmadik negyedévében csak a mezőgazdasági termelés visszapattanásának köszönhetően sikerült pozitív növekedést produkálnia – véli az Európai Bizottság. Kedden teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a 2023. harmadik negyedév bruttóhazaitermék- (GDP) adatainak első becslését.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó, őszi makrogazdasági előrejelzése szerint 2023-ban éves szinten 0,7 százalékkal fog zsugorodni a magyar gazdaság az előző évhez képest. A testület az alacsonyabb nyersanyagárak és a könnyebbé váló finanszírozási feltételek miatt fokozatos kilábalásra számít a következő két évben, 2024-ben a GDP 2,4, 2025-ben pedig 3,6 százalékos növekedését jósolva hazánkban.
Az árdrágulás üteme a korábbi nagyon magas szintről 2023 harmadik negyedévére 14,6 százalékra csökkent, és a következő hónapokban egy számjegyűre olvadhat a bázishatások, a csökkenő nyersanyagárak és a gyenge belső kereslet miatt a bizottság becslései szerint. A KSH pénteki közlése alapján októberben 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves szinten.
A brüsszeli elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy a bérek előrelátható dinamikus növekedése tartósan magas szinten tarthatja az inflációt, amely a jelenlegi helyzetből kiindulva 2024-ben 5,2, rá egy évre pedig 4,1 százalékos inflációt vetít előre a 2023-as, 17,2 százalékosra becsült szint után. Az üzemanyagok jövedéki adójának 2024 januárjára bejelentett emelése a bizottság becslései szerint fél százalékot adhat hozzá az inflációhoz.
A túlzott hiány miatt indulhat eljárás
A bizottság előrejelzésének értelmében 2023-ban is magas, 5,8 százalékos lesz az államháztartás hiánya (2022-ben 6,2 százalék volt). A korábban előre jelzettnél magasabb deficit az első fél év vártnál gyengébb gazdasági teljesítménye miatt megcsappant bevételeknek, elsősorban a fogyasztási adónak, valamint a magas inflációval összefüggésben megnövekedett kamat- és nyugdíjkiadásoknak tudható be. A javuló makrogazdasági kilátások dacára az államháztartás hiánya várhatóan 2024-ben és 2025-ben is túlzottan magas, a GDP 4,3, illetve 3,8 százaléka marad a prognózis alapján.
A bizottság őszi előrejelzése szerint a magyar államháztartási hiány legalább 2026-ig tilos zónában lesz, hiszen mindhárom évben magasabb lesz a GDP a háromszázalékos referenciaértéknél. A küszöb túllépése az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt nem járt következményekkel.
Az Európai Bizottság ugyanakkor már jó előre bejelentette, hogy 2024-től ismét alkalmazni fogja a fiskális szabályokat, amelyek egyébként jelenleg felülvizsgálat tárgyát képezik. Ez alapján lapunknak nyilatkozó megfigyelők szerint valószínűsíthető, hogy jövő év júliusa körül Magyarország ellen is el fogják indítani a túlzott hiány miatt az eljárást (angol rövidítése EDP) a háromszázalékos küszöbérték jelentős mértékű túllépése miatt.
Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány 2010 és 2013 között nagy harcot vívott Brüsszellel a fiskális szabályoknak való meg nem felelés miatt, és ezt követően tíz évig mindent elkövetett annak érdekében, hogy ne induljon újra az eljárás a magas hiány miatt.
A képet magyar szempontból árnyalhatja, hogy hasonló okból legalább 15 tagállam ellen kezdeményezheti a bizottság jövőre a korrekciós szabályok aktiválását, ha komolyan veszi a dolgát.
A rendkívül magas magyar infláció pozitív oldala, hogy a bizottság becslése szerint 2023-ban négy százalékponttal, GDP-arányosan először hetven százalék alá (69,9 százalék) csökkenhet a magyar államadóssági ráta. Az adósság konszolidálása azonban Brüsszel várakozásai szerint a tartósan magas államháztartási hiány és a nominális GDP lassúbb növekedése miatt lelassulhat. Ezért az adósság 2024-ben 71,7, a rákövetkező évben 70,3 százalékot érhet el.
Ehhez kapcsolódóan: Egy számjegyű lett az infláció: már csak háromszor nagyobb, mint kellene