A tűzifa keresése tölti ki az életét egy lepusztult ukrán város megmaradt lakóinak

Férfiak gyűjtenek tűzifát Limanban, az ukrajnai Donyecki területen található, több mint egy éve felszabadított városban. A város infrastruktúrájának több mint kilencven százaléka megsemmisült, ami a hőmérséklet csökkenésével egyre nehezebbé teszi a helyiek életét

„Nincs gáz, áram pedig hol van, hol nincs” – mondta a 63 éves Hennagyij Bacak a konyhájában, a kis fatüzelésű kályha mellett ülve, amely most egyetlen fűtési forrása. A helyiek azért üzemelték be a kályhákat, hogy segítsenek túlélni a zord telet, miután a térségben zajló harcok tönkretették a város gáz-, fűtés- és vízellátását

Helyiek műanyag ponyvával takarnak le egy, a harcok során megsérült ablakot Limanban, amely jelenleg mintegy 15 kilométerre fekszik a frontvonaltól

A 75 éves Alina Platonova a Liman főútjain gyűjtött fával fűti otthonát

A 35 éves Viktor Ivanovics megpróbál felmelegedni otthonában, amelynek ablakait előző télen kitörték a harcok során

Ivanovics lakásában füstöl a fatüzelésű kályha kéménye. A férfi egyike azon keveseknek, akik a megrongálódott épületben maradtak

Valentyina Anatoljevna és Tetyana Mihajlovna fáért indul Limanban, mögöttük a bíróság egykori épülete. A város lakóinak többsége már hónapokkal ezelőtt elmenekült

Egy rakéta nagyobb darabja egy fán lóg egy légicsapásban megsemmisült épület mellett

Egy önkéntes élelmiszert ad át egy idős asszonynak Liman egyik jéggel borított utcáján. A város húszezer lakójának többsége elmenekült, miután Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A lakosságnak csak körülbelül negyede maradt

„1945 óta itt élek” – mondta a 78 éves Volodimir Tkacsenko, miközben kóbor macskákat etetett. Sokan azok közül, akik Limanban maradtak, azt mondják, hogy nem kívánják elhagyni azt a helyet, ahol akár egész életükben éltek. Néhányan azt is elmondták, hogy Ukrajna más részein túl drágák a bérleti díjak, ezért tértek vissza

A tél beálltával a szétszakított kelet-ukrajnai Liman város megmaradt lakosai a zord időre készülnek. Stabil infrastruktúra híján fával fűtenek, amit a környéken gyűjtenek. Az időseket önkéntesek segítik a frontvonaltól mindössze 15 kilométerre lévő, egy éve felszabadított és lerombolt városban.