Hogyan lehetett eltéríteni, befolyásolni a választói akaratot a 2010 óta megrendezett választásokon? Mennyire voltak jelei a szervezett csalásnak, akár a választási eredmények meghamisításának? Katalógusunk második része fél évvel az újabb választások előtt.
A láncszavazástól a csak a választásokra felbukkanó fantomszavazókig példák százai voltak az elmúlt tíz évben a választások eredményének nem törvényes befolyásolására. A legnagyobb veszély mégis az, hogy az állam nem semleges a pártok versengésében.
A választói akaratot leginkább eltérítő eszköz azonban nem a magasabb vagy alacsonyabb rendű választási jogszabályok és az intézményi gyakorlatok között keresendő: az a szintén a Pintér Sándor Belügyminisztériuma által irányított közmunkaprogram. Korábbi kutatások is kimutatták az összefüggést a kormánypárt választási sikerei és aközött, hogy egy-egy település mennyire érintett közmunkában. Egy friss kutatás szerint a 2014-es parlamenti választásokon öt-hat mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka révén kiépült választási klientúrarendszer.
Írásunk előző részében a választás előtti időszakkal foglalkoztunk: a jogszabályi környezet teljes átalakításával, a kettős állampolgárok fiktív lakcímbejelentésével, a levélszavazással, a többes jelölés lehetősége és a kampányfinanszírozás által motivált kamupártokkal. Most a szavazás napján a választás informatikai hátterét, a szavazókörökben történteket és a választási csalásokkal kapcsolatos jogorvoslati mechanizmusokat nézzük végig.
Ehhez kapcsolódóan: „Tíz-tizenöt választókerületben kevesebb mint ezer szavazat fog dönteni” – Sanyó Ádám adatelemző, 1. részLefagyott szoftverek
„A választási központban elvileg oda lehet ülni a géphez a választási megfigyelőknek, ellenzéki delegáltaknak is, de hiába viszel informatikust, egyrészt a szoftverről nincs megfelelő informatikai tudás, másrészt tükörszervert bármikor lehet csinálni” – mondja az OVB egy korábbi ellenzéki delegáltja.
Az NVI által üzemeltetett, a szavazatösszesítést is végző informatikai rendszer, a Nemzeti Választási Rendszer zavartalanul működik, nyilatkozta az Országos Választási Iroda azóta távozott vezetője, Pálffy Ilona, amikor az utolsó parlamenti választáson több órára leállt a nyilvánosság számára történő adatszolgáltatás, a Választás.hu. Az LMP a választás után engedélyt kapott a rendszer ellenőrzésére, de hiába vonultak föl informatikusokkal, igazából nem tudtak mit ellenőrizni, mondja forrásunk.
Elsősorban a kormányzati informatikai céghálóval kapcsolatban nyilatkoztak: „Mind a választási informatikai rendszer, mind a teljes közigazgatási informatikai és intézményrendszer manipulálható, miután azt egy szűk kör kezébe szervezte ki a kormányzat. (…) A cégháló szervezett bűnözői logikán szerveződő mintázatot mutat.”
A céghálót szerintük Pintér Sándor korábbi belügyes munkatársai vezetik. A sajtót is bejárta a fotó, amelyen az akkor még magáncég, később államosított Idomsoft Zrt. akkori és mostani vezetői, Arató Dávid (ő a BM korábbi Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának volt informatikai elnökhelyettese, majd a kormányzatnak informatikai szolgáltatásokat nyújtó TIGRA Zrt.-nél dolgozott) és Karlócai Balázs láthatók Orbán Viktorral és Semjén Zsolttal 2010-ben a Fidesz informatikai eredményvárójában. Karlócai Balázs most a választási szoftvert kezelő Idomsoft vezérigazgatója. 2010-ben önkéntesként állt Orbán Viktor oldalán, nyilatkozta később. Kértünk tőle interjút, de visszautasította.
Az Idomsoft a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) egyik cége. NISZ a BM háttérszerve, a közigazgatás számára biztosítja az informatikai rendszereket, a teljes állami, közigazgatási adatgyűjtést és -kezelést az anyakönyvezéstől a társadalombiztosításon és egészségügyön (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér - EESZT) keresztül a választási szoftverig. Az országban tavaly már több mint tizenötezer felhasználói munkaállomást üzemeltettek.
A NISZ működteti az infrastruktúrát és szolgáltat adatokat a kormányzatnak. Az Infótörvény szerint ő az adatfeldolgozó, az adatgazda/adatkezelő pedig a minisztérium, aki dönt az adatok sorsáról. Ezek közhiteles adatbázisok, amelyek a nemzeti adatvagyon részét képezik.
A választás viszont papíralapon történik. „Nem az informatikai részben történik a csalás” – mondja minden megkérdezettünk. A helyi választási irodában papíron rögzítik az adatokat, a jegyzőkönyvnek egyeznie kell a rendszerbe feltöltött adatokkal. A delegáltak pedig lefotózhatják a jegyzőkönyveket.
A választási részvételi jegyzőkönyvet óránként adják le a helyi választási irodákba a szavazókörökből. Számlálásnál az úgynevezett ASA-, az anyakönyvi gépeket használják, amelyet a helyi választási iroda vezetője tölt adatokkal. Ezeket a szavazókörökből telefonon diktálják be neki, a jegyzőkönyvet pedig beviszik személyesen – magyarázza egy, a NISZ működésére rálátó informátorunk.
Ő is azt mondja, mint egy másik forrásunk: „2018-ban valószínűleg azért állították le az adatbevitelt is, nem csak az adatszolgáltatást, hogy végiggondolhassák, hol kell még mozgósítani vidéken. Mert a Kubatov-lista alapján tudják, kiket kell elrángatni szavazni, és addig hívják őket, amíg el nem mennek. A választási bizottságokban nézik a listát, és telefonálnak. Látni, hogy név szerint ismerik, aki megjön.”
A rendszer nem úgy működik, hogy bármit megcsinálhatnának egy adatbázisban, mondja. „Nem utasíthatnak senkit arra, hogy bázistáblákat töröljön ki. A vezetés politikailag átitatott, kiszolgálja azt, amit a minisztérium elvár tőlük: de ez a pénzszivattyú. Ezért tették be a rendszerbe a Digitális Kormányzati Ügynökséget is, amely az informatikai beszerzések egységesítését végzi, intézi a közbeszerzéseket.”
A szavazás napja
A Nemzeti Választási Bizottság hét állandó választott tagját, a kormányzat összes jogállami fékéhez és ellensúlyához hasonlóan – a Médiatanácstól az Alkotmánybíróságig – csak a Fidesz képviselői választották meg. Rajtuk kívül a frakciók állíthatnak egy-egy tagot, illetve az országgyűlési választások kitűzésének időpontjától az új Országgyűlés alakuló időpontjáig még az országos listát állító jelölőszervezetek egy-egy képviselője tag (a közösen listát állító szervezetek csak egy főt delegálhatnak). A Fidesz-többség tehát adott, és az ellenzéki összefogás egyik negatív következménye, hogy az ellenzéknek csak egy tagja lesz csak a bizottságban.
A választóköri szavazatszámlálók esküt tesznek arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy a választás valós végeredményét állapítsák meg.
Pákozdi Éva, a 2017 óta civil szavazatszámlálókat képző, hangsúlyosan pártfüggetlen és csak a választópolgárokat képviselő Számoljuk Együtt mozgalom vezetője szerint az ország 10 285 szavazókörébe 23-24 ezer, a jelöltek és jelölőszervezetek által delegált tagra lenne szükség. „Ezt már 2014-ben sem ugrották meg a pártok, még a Fidesznek sem volt húszezer. De a hat ellenzéki párt össze tudja már szedni, bár ez nagy szervezési feladat.” Negyvenezer jelentkező kell hozzá, mondja, mert az önkéntest nem lehet számonkérni, ha a választás napján végül mégsem jön el.
Nem egyszerű csalni, főleg ha van delegált, mondja. Kézi számlálás esetén sokszor oda nem figyelésből, nem csalási szándékkal történnek hibák. „Sokszor nem lehet elválasztani, hogy csalás vagy véletlen történt, például amikor a nemzetiségi listára szavazók is kaptak pártlistát. Addig hiba, amíg be nem bizonyítjuk a csalást. Arra sem merném azt mondani, hogy csalás történt, amikor az újraszámlálásnál találtak 19 szavazólapot, amelyeket a másik oldalra számoltak el.”
Mely pontokon ragadható meg leginkább a tömeges és szervezett csalás? – kérdeztük az Unhack Democracy munkatársától, Banuta Zsófiától. „Mi ezt már szervezett csalásnak hívjuk, hiszen ügynökhálózatok működnek azért, hogy szavazatot vásároljanak. Mindenhol más szervezi, de a metódusok ugyanazok, országszerte vannak visszatérő motívumok.”
A két kulcsszereplő: Pintér Sándor és Orbán Viktor 2010-ben
„Azok a delegáltak, akik látták ezt az ügynökrendszert, semmit nem csináltak, mert félnek, hiszen sokszor a helyi maffiavezér a szervező. Ezért fontos, hogy ne helyi emberek legyenek a bizottságban, mert ők részei a helyi függőségi rendszernek.” Ugyanezt mondja egy megkérdezett NVB-tag is: „A helyi tanárt később kicsinálják.”
A delegáltaknak van kérdezési joguk, és az iroda tájékoztatást is ad, mondja egy volt NVB-tag. „A külföldi szavazatok sértetlenségét is meg tudod nézni, de egy nemzetiszínű szalaggal átkötött dobozt bármikor manipulálni lehet. De a fő manipulálási lehetőség a szavazatszámlálás. Kis vidéki szavazókörökben ötszáz emberrel nyerni lehet, és volt olyan eset, hogy listán mindenki a Jobbikra szavazott, de egyéniben nem kapott szavazatot.”
A már idézett TASZ-jelentés is beszámol arról, hogy az adatelemzés szerint a szokatlan szavazatmegosztás (amikor más a pártlistára leadott szavazat, mint a beikszelt egyéni képviselő pártja) magasabb arányban fordult elő azokban a szavazókörökben, ahol nem voltak ellenzéki delegáltak, és ezt nem indokolhatta egy-egy népszerű regnáló politikus indulása. A szavazóhelyiségek 5,6 százalékában a szavazatmegosztás aránya az országos átlag négyszeresére rúgott, és kétszeresére növekedett a szavazatmegosztás valószínűsége azokban a szavazókörökben, ahol nem felügyelték a szavazást ellenzéki pártdelegáltak.
Litresits András, az OVB delegáltja az előválasztáson használt QR-kódos azonosítást szeretné bevezettetni a nagy választáson is. „Volt feketepiaca a szavazólapoknak a választás előtt. Egy kétszáz lelkes faluban a felhasználatlan százat be lehet dobni akkor, amikor nem figyelt a többi tag. A névjegyzéken az aláírást ugyanis továbbra sem ellenőrzik. Ez a csalás melegágya, bárki odafirkant egy aláírást, kitölti ebédszünetben a szavazólapot, és bedobja olyanra, akiről tudja, hogy nem jön el választani. Országosan zárt rendszert kéne csinálni a QR-kódos megoldáshoz, amit este 7-kor lezárnak.”
2018-ban kikérték a jegyzőkönyvmásolatokat, mondja, és kitették egy oldalra, „de az már a végeredmény, a csalás eredménye már benne lesz a jegyzőkönyvben”.
Ha csalni akarsz, vagy érvénytelenítesz egy szavazólapot egy behúzott plusz iksszel, vagy bedobsz egy lapot más nevében, mondja. Ezért is fontos, hogy ki vezeti a névjegyzéket – az Unhack Democracy kutatásából kiderül, hogy a delegált tagoknak ezt sokszor nem engedték meg.
Mi nem láttunk plusz x-szel érvénytelenné tett szavazólapokat sem, mondja Pákozdi Éva. „Alapszabály, hogy amikor a szétválogatás kezdődik, csak ceruzát használunk, toll vagy táska a környéken se legyen.”
Litresits András hallott olyan esetről is, amikor már akkor aláíratták a jegyzőkönyveket a számlálókkal, amikor még ki sem bontották a borítékokat.
Az illegális mozgósítás jellemzően szavazókörön belüli telefonálgatásokból áll, nem ritkán a bizottsági elnök és a jegyzőkönyvvezető tudtával vagy közreműködésével.
Voltak példák a szavazás titkosságának súlyos megsértésére is. Egy Hajdú-Bihar megyei, hatszáz fős településen a szavazatszámláló bizottság állítólag arra utasította a választópolgárokat, hogy az előttük lévő asztalon, nyíltan töltsék ki a szavazólapokat. Elmondások alapján a választók többsége eleget tett a kérésnek, a nyílt szavazás ellen tiltakozó polgárokat pedig két SZSZB-tag kísérte be – az egyébként rendelkezésre álló – szavazófülkébe
Döbrentey Dániel szerint 2019-hez képest a választás napján elkövetett szabálytalanságok kiküszöbölése érdekében nem történt semmilyen módosítás. „Bizonyos ügyekben nehéz is jogszabályi változással változást elérni. A láncszavazásról évtizedek óta tudunk és büntetendő. De van-e rá apparátus, hogy jelentsék, hogy felelősségre vonják a szereplőket? Kevés a delegált, nem is látnak rá, mert távolabb történik a szavazás helyszínétől. Intenzív rendőri jelenlét kéne, és azt sem tiltja semmi, hogy civil aktivisták lépjenek föl akár a hatóságot megkeresve.”
A Társaság a Szabadságjogokért választási jogi szakértője szerint a tömeges és szervezett csalás leginkább a fiktív lakosoknál ragadható meg. „Ez nem önkéntes alapon történik, nagyszámú polgárt érint, és érdemben befolyásolja egy-egy mandátum sorsát.”
Ehhez kapcsolódóan: „Tíz-tizenöt választókerületben kevesebb mint ezer szavazat fog dönteni” – Sanyó Ádám adatelemző, 2. részJogorvoslat
A választási eljárásban nagyon szigorú határidők vannak: három nap alatt dönteni kell. Viszont ha nincs alapos bizonyítási eljárás, nehezen bizonyítható a jogsértés. Például sem tanúmeghallgatás, sem hiánypótlás nincs. „Úgy lehet kifogást beadni, hogy a bizonyítékot is csatolni kell. Nincs olyan bizonyítási eljárás, mint egy polgári perben: a bizonyítékokat anullálják. Az akkor még OVB-elnök Patyi András nem akarta engedni megnézni a boltzáras népszavazás kapcsán a kopasz fellépését mutató videót sem” – jellemzi lehetőségeiket egy korábbi ellenzéki NVB-tag.
Bíróságon később már föl lehet mutatni olyan bizonyítékot, amelyet korábban nem, de a bírósági jogorvoslat évekig elhúzódik.
Az NVB nem a választási jogsértésről szóló kifogásról, hanem egy, az iroda által készített határozati javaslatról szavaz, és fél nap alatt lehetetlen alternatív határozati javaslatot írni – mondja egy másik volt NVB-tag. Ő egyenesen justizmordnak tartja az előre elkészített határozatot. Amelyet az NVB titkársága készít, amely titkárságról a választási eljárásról szóló törvény 2020-as módosítása kimondta, hogy csak az elnök használhatja. „Botrány, hogy csak az ügyek alig több mint egy százalékában változott a határozati javaslat a szavazás után” – háborog megkérdezettünk.
Az NVB tagjai nem kapják meg azonnal a beérkezett panaszt, nincs egy netes könyvtár, ahová feltöltenék őket, és ahol folyamatosan meg lehetne nézni, hanem egyben kapják meg az összeset.
Egy civil, rosszul kiképzett szavazatszámlálónak nehéz megfelelő kifogást benyújtania. „Sokszor alaki hibákba kötnek bele. Az ellenzéki delegáltak sokszor kérték, hogy az OVI készítsen sablonokat a panaszok benyújtásához, de ez nem történt meg. Minden bizottsági ellenzéki ötletet leszavaznak. Tanút nem hallgatunk meg, benyújtott írásbeli anyagokból dolgozunk – mondja forrásunk. – Nem törvény, hanem az ügyrend szabályozza az OVB működését, amit a többség szavaz meg. Az eljárásrend pedig úgy van megcsinálva, hogy a bizonyíthatóság nehézsége bele van építve.”
Az NVB választott tagjai tehát tendenciózusan a kormánynak kedvezőbb jogértelmezést támogatják. A helyi választási bizottságok és a szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak jelentős része pedig a helyi önkormányzati közhatalomnak kiszolgáltatott helyzeténél fogva alkalmatlan lehet a választási jogviták független, pártatlan elbírálására és a választási eljárás lebonyolításában betöltött feladatuk pártatlan ellátására.
Az NVB döntéseit a Kúria bírálhatja felül, akik már ide is, oda is döntenek. De ha meg is állapítják a csalást, kimondják, hogy az nem befolyásolta a választás eredményét. Láncszavazás miatt még sehol sem semmisítettek meg választási eredményt. 2018-ban a Kúria egy esetben megállapította, hogy sérült a választás tisztasága, amikor fényképek és hangfelvétel is volt a szállításról és a pénz felajánlásáról. De ekkor sem történt megsemmisítés, az eljárásban nem is indítványozta senki.
A Kúria döntése szerint a Belügyminisztériumnak nem kell kiadnia a lakcímeket a voksturizmussal érintett körzetekben.
Egy év elteltével elmondhatjuk, hogy a választás napján elkövetett választási csalásokról szóló bejelentések ügyében indított 370 vizsgálat egyike sem vezetett vádemeléshez– írja az Unhack Democracy jelentése. Azóta néhány ügyben már született ítélet: a bíróság kis összegű pénzbüntetéssel, közmunkával sújtotta az elkövetőket – akik persze csak a kis halak voltak.
Kiépült a rendszer
Mi várható? – kérdeztük Banuta Zsófiát az Unhack Democracytól. „Nagyon szoros lesz a küzdelem, az elemzők szerint tizenöt választókerületben ezer szavazatnál is kisebb lesz a különbség. Ezért különösen fontos, hogy minden párt delegáltja jól fel legyen készítve, és független civil szervezetek is részt vegyenek az oktatásban. Továbbá elengedhetetlen, hogy független felügyelete legyen a választásoknak.”
„Annak is örülni kell, hogy nem romlik tovább a választási környezet” – mondja Döbrentey Dániel.
Pákozdi Éva: „2018-ban csak 8100 körzetben volt delegált, kétezer körzetben még a Fidesznek sem volt, csak a választott tagok. Kétélű tehát a dolog. Lehet itt beszélgetni arról, hogy milyen kísérletek vannak a szavazókörökben az eredmény módosítására. De ha nem képviselteti magát a jelölt, a polgár, ha nem küldött oda megfigyelőket, és a delegáltat nem készíti fel arra, hogy mi van a törvényben és mi az ő jogosultsága, hiába pampog.”
A magyar választásokon megfigyelt anomáliák sorozata összességében megkérdőjelezi a kormányzó Fidesz kétharmados többségét – idézi az Unhack Democracy jelentése Tóka Gábor választási szakértőt.
A választási jogalkotástól a joggyakorlásig tartó körképünkben végeredményben az látható, hogy az állam nem semleges a pártok demokratikus versenyében, hanem az egyik versenyző párt szolgálatában áll.
Közmunkások és önkormányzati dolgozók járják a falvakat, lista alapján kopogtatnak be a lakásokba, és tudakolják, hogy az ottlakók támogatják-e a Fidesz politikáját, vagy sem. A közmunkásoknak a Fidesz jelöltjére, pártlistán pedig a megfelelő sorszámú listára kell szavazniuk, ha a későbbiekben is szeretnének szociális juttatásokhoz jutni, illetve közmunkaprogramban részt venni. Helyi választott politikusok és köztisztviselők tömegei követnek el folyamatos jogsértéseket.
„Benne voltam egy rendszerben, ahol aki nem áll be a sorba, az nem kap pénzt, nem tudja fejleszteni a saját települését” – szólítja meg nyílt levelében három jelenlegi és korábbi településvezető a „tisztességes, de mutyis ügyekbe kényszerített” önkormányzati vezetőket.
De ennél mélyebben van már megágyazva a választói akarat eltérítésének. „A Kúria álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű (például kormány, országgyűlés elnöke stb.) – állami szervek semlegességét a választási kampányban” – mondja ki a Kúria ítélete egy fontos, Gulyás Gergely miniszternek a Kormányinfón tett kijelentése nyomán indított perben.
Sem az Alkotmánybíróság, sem pedig a Kúria nem dolgozta még ki azt a jogértelmezési keretet, amelyben megmaradhat az állam kötelező semlegessége a választási eljárásban a jelenleg hatályos szabályozás mellett is, idézi diplomatikusan a bírósági ítéletet a TASZ jelentése. „A kampányban ez a legfontosabb kérdés, hiszen hiába határoljuk el egymástól megnyugtatóan a tényeket és véleményeket, hiába rendezzük megnyugtatóan a plakátolás szabályait, ha az állam, az állami szervek és az állam képviselői szóban és a rendelkezésükre álló erőforrásokkal támogathatják a kormányzó pártot és jelöltjeit a választási kampányban.”
Pedig ha az állam nem semleges szereplő a pártok demokratikus versengésében, akkor Magyarország már nem csak illiberális demokrácia, ahogy vezetője állítja, hanem a választási esélyegyenlőtlenség miatt már nem is demokrácia.
Ehhez kapcsolódóan: „Politikai véleménye annyi, hogy jól elüvölti magát” – Tóka Gábor az előválasztásról