A kormánypártok megszavazták, hogy jövő nyár közepéig tartson a kormányt nagyon erős jogkörökkel felruházó veszélyhelyzet. Mindezt egy újabb salátatörvény részeként fogadták el.
Jövő év július elsejéig nyújtották a kormánypártok a veszélyhelyzet határidejét. Az ezt is tartalmazó salátatörvényt kedden fogadták el a parlamentben. A kormánypárti képviselőkhöz mint általában, most is csatlakozott Volner János és Fülöp Erik független képviselő, illetve Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.
A veszélyhelyzet számos olyan erős extra jogkört biztosít a kormánynak, amellyel ideiglenesen egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak.
Átlagos időszakban elfogadhatatlan lenne, hogy a kormány lényegében pusztán rendeletekkel kormányozzon, amelyekkel egyes létező törvényeket is felülírhat. Számos állampolgári jogot is korlátozhatnak, többek közt mondjuk lefoglalhatnak magántulajdont, megtilthatják a tüntetéseket vagy a népszavazásokat.
Ezúttal is a járványra hivatkozva korlátozták a képviselők a demokratikus működés legalapvetőbb feltételeit. Ezt elvileg csak ideiglenesen és célhoz kötötten tehetik, azaz a járványügyi veszélyek elhárítása érdekében szól ez a felhatalmazás az Alaptörvény szerint.
Nem kell nyelvvizsga a diplomához
A törvény szerint meghosszabbították a nyelvvizsga alóli felmentést is a felsőoktatásban.
„Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól” – áll a törvényben.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke korábban a Szabad Európának arról beszélt, hogy semmilyen alapja nincs annak, hogy újra elengedje a szabályozás a nyelvvizsga követelményét. Szakmailag pedig az sem előremutató, hogy ha felgyűlik elég ember, aki nem tud megfelelő nyelvvizsgát letenni a diplomájáért, néha elengedi az állam ezt a követelményt.
Emellett a lejáró magyar hivatalos okmányok érvényességi ideje is automatikusan meghosszabbodik 2022. július 1-jéig.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarországon tömegével végeznek nulla nyelvtudású mérnökök, állítja a szakértőOlcsónak kell lennie a cementnek, kavicsnak
A kormány számára továbbra is fontos probléma lehetett többek közt az is, hogy egyes építkezési alapanyagok ára szerintük nem megfelelő a nagyfogyasztók számára. Ezért maximálták a bányák, azaz a kitermelők árait egyes alapanyagoknál.
Pontosabban aki drágábban adja például az osztályozott homokos kavics tonnáját hétszáz forintnál, annak a hétszáz forinton felüli rész árbevételének kilencven százalékát elveszi az állam bányajáradékként. A bányákat pedig lényegében kötelezték, hogy ilyen feltételek mellett is működjenek, aki nem teszi, attól elveszik a bányászati jogot.
Könnyebben razziázhat a GVH
Emellett például a képviselők betették a versenytörvénybe is a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új eszközét, a "gyorsított ágazati vizsgálatot". A szabályozó nagyon lazán fogalmazta meg ezt az új szabályt, a törvény szövege alapján szinte bármilyen iparágra lehet használni. Pontosabban ott indíthatnak ilyet, ahol a GVH úgy gondolja, hogy adott
"piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt."
Ehhez nem árt tudni, hogy a valóságban nem létezhet tökéletes piac, valamilyen szinten mindenhol torzul a verseny. Az pedig nincs meghatározva, hogy mikor nem indokolt a sürgős beavatkozás.
A GVH eddig is szabadon vizsgálhatott bármilyen piacot, akár sürgősen is. Aztán pedig a kormány átalakíthatta az iparági szabályozást, ha úgy érezte, hogy nem elég erős a verseny.
Az újdonság az, hogy a GVH razziázhat is a cégeknél egy ilyen ágazati vizsgálatnál, adathordozókat foglalhat le akkor is, ha mondjuk a cég feltehetően önként is odaadná a kért adatokat. Vagy ha feltehetőleg sokkal kevésbé erőszakos eszközök is ugyanolyan eredményt hoztak volna.
Ezt az új lehetőséget eddig rendeleti szinten szabályozták csak idén nyáron, de az érvényét vesztette volna a veszélyhelyzet után.