Készül a kormány új romastratégiája. Tucatnyi roma és nem roma civil szervezet szerint azonban szakmailag egy fillért sem ér az eddigi tervezet, amiből teljesen kihagyták őket, bár az uniós előírás kimondja: társadalmi vitára kell bocsátani a stratégiát, és elvileg hét problémás területtel kellene foglalkoznia a romák kapcsán, de a magyar tervezet ebből négyet figyelembe sem vesz. Nincs javaslata a lakhatással, az egészségüggyel vagy éppen a diszkriminációval kapcsolatos problémákra. Setét Jenő, roma polgárjogi aktivista szerint a kormánynak csak arra kellenek a cigányok, hogy uniós milliárdokat hívhassanak le, majd azt elkölthessék másra.
Gyűlölni bolondulásig
Miután a kormány éveken át tartó Soros-elleni kampánya már kezdett hatástalanná és cikivé válni, új ellenség után kellett néznie a propaganda-guruinak. Egy bírósági ítélet kapcsán a magyarországi cigányságot állították célkeresztbe, pedig alig 11 év telt el a roma sorozatgyilkosságok óta.
Magyarországon 2008 és 2009 között, néhány hónap leforgása alatt hat embert, köztük egy gyereket gyilkoltak meg. A támadók összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, és 55 emberre támadtak rá, csak azért, mert romának születtek. A rasszista sorozatgyilkosságok miatt három férfit ítéltek el. Tizenegy évvel később a miniszterelnök, a Debreceni Ítélőtábla szegregációs perének jogerős ítéletén akadt ki. A bíróság ugyanis kimondta: az államnak összesen 99 millió forintos kártérítést kell fizetnie, amiért a Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2017 között származásuk miatt különítettek el őket a nem roma gyermekektől, és emiatt hátrány érte őket. Májusban a Kúria is jóváhagyta az ítéletet. Orbán Viktor akkor azt mondta, hogy a döntés miatt sebet kapott az emberek igazságérzete.
„Én nem vagyok gyöngyöspatai, de hát azért, ha ott élnék, mégis megkérdezném, ez hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben én meg itt keccsölök egész nap”
‒ magyarázta Orbán Viktor 2020. január 9-én, aki ezek után két hónappal később szemben találta magát a világjárvánnyal, így a hazai cigányságot célzó propagandahaknijával fel is hagyott.
Azóta viszont a kormányzat évtizedes roma stratégiát készít elő többé-kevésbé (jelen pillanatban kevésbé) az EU által elvártat, amelynek keretein belül a következő években akár 180 milliárd forintot is lehívhat a hazai cigányság felzárkóztatására.
Látszattörődés
Tavaly októberben az Európai Bizottság új roma keretstratégiát fogadott el. Ez alapján a tagállamoknak 2021 szeptemberéig ki kell dolgozniuk és benyújtaniuk a saját nemzeti stratégiájukat. Az Európai Bizottság szigorított a korábbi gyakorlatán, miszerint a keretterv ne csak egy sajtpapír legyen tele üres ígéretekkel és lózungokkal. Így az a tagállam, amelyik nem kínál komoly megoldásokat, nem is hívhat le romaintegrációs projektekre pénzt az Európai Szociális Alapból. Az unió elvárása az is, hogy a keretstratégia megalkotásában tevékenyen és aktívan vegyenek részt a civilek.
Csakhogy ez sem megy zökkenőmentesen. Az Autonómia Alapítvány, amely tagja a Roma Koordinációs Tanácsnak is (velük tárgyal a kormányzat a javaslatokról), augusztus végén kapta meg az új roma stratégia tervezetét, amelynek szakmai véleményezésére lehetetlenül kevés időt kaptak.
„Két hét alatt kellett volna egy teljes stratégiai anyagot szakmailag ízekre szednünk és javaslatokat tennünk annak kiegészítésére. Láttuk, hogy nincs sok értelme, tétje annak, hogy véleményezzük, miután elolvastuk. Ezer sebből vérzik az egész”
‒ magyarázta a Szabad Európának Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója, aki szerint a Roma Koordinációs Tanács tagjaként azóta sem kaptak felkérést arra, hogy civil szervezetként segítsenek a stratégia kialakításában.
Alibik a milliárdokért
A kormány roma keretstratégiájának legutóbbi publikus verziója decemberi keltezésű. Az azóta eltelt öt hónapban nem tudni, hogy bármi változott volna érdemben, azonban az alapítvány és másik 11 roma és roma integrációval foglalkozó szervezet nemrég ízekre szedte és részletesen véleményezte a kormányzat integrációs dokumentumát.
Nun András szerint a kormányzatnak, az érintett szereplők bevonásával kellene megállapodni az egyeztetési mechanizmus menetrendjéről, formájáról, hiszen csak így lehetne egy normális programot kialakítani. Bár szerinte a kormány az elmúlt években elég mély árkot ásott ahhoz, hogy ne lehessen valóban sikeres integrációs programot megvalósítani – utalt az igazgató Orbán Viktor gyöngyöspatai kampányára.
„Egy belügyminisztériumi kormányhivatalnok, ha nem hülye és látja a stratégiáról alkotott véleményünket, akkor rájön arra, hogy a miniszterelnök azt a nagyon minimális szolidáris közeget támogatná a programban, akik a romaintegráció mellett vannak, miközben önmaga a romák ellen uszít. Nem tudják leírni, belátom, hogy mindezek a kritikák azt fogják jelenteni, hogy igazunk van végül is, de ilyet nem írhatnak le”
‒ magyarázta az Autonómia Alapítvány vezetője.
A civil szervezetek szerint azonban nemcsak a stratégia társadalmi egyeztetésével, hanem annak szakmai részével is súlyos gondok vannak.
Az uniós romastratégia hét területen fogalmaz meg célkitűzéseket 2030-ra. A magyar tervezet a legfontosabb kérdésekkel nem foglalkozik.
Az uniós romastratégia hét olyan területen vár megoldásokat Magyarországtól is, ahol a konkrét célkitűzéseket 2030-ra el tudják érni. A legutóbbi keretstratégia publikus tervezetének készítői nem vitték túlzásba a megoldások kidolgozását, annyira nem, hogy a hét fő területből négyre konkrétan semmilyen megoldási javaslata nincs a magyar kormányzatnak.
A decemberi Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia nem foglalkozik olyan lényeges társadalmi problémákkal, mint például a lakhatás, cigányellenesség, részvétel és az egészség.
Setét Jenő, roma polgárjogi aktivista szerint a kormányzat az elmúlt 10 évben szegényellenes politikát folytatott
Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke szerint a felzárkóztató stratégiákkal mindig az a baj, hogy nagyrészt kirakatdokumentumok maradnak, amikben megfogalmaznak esetenként szép célokat, eszményeket, indikátorokat és mutatókat. A gyakorlat meg szöges ellentétben áll ezzel.
„Itt nincs valódi politikai akarat. Ez látszik a felzárkóztatási stratégiájukon meg az ágazati szakpolitikákon is. Ha akár az oktatási rendszert nézzük, akár az adókedvezményeket, akár a közfoglalkoztatást, akár az otthonteremtési támogatásokat, akár a szociális ellátórendszert, akkor azt látjuk, hogy ezekben a rendszerekben a legalul elhelyezkedőktől vonnak el jövedelmeket, akár a jogegyenlőséget is ideértve, majd bedobják őket az önhibás bűnös, érdemtelen szegények kategóriába, és leválasztják őket a társadalom testéről és még a társadalmi szolidaritásról is. Valójában alibik vagyunk eurómilliárdok elköltésére. És ezek a milliárdok aztán nem a romáknál landolnak, hanem valahol máshol” ‒ mondta lapunknak Setét Jenő.
A roma polgárjogi aktivista szerint a kormány tíz éve szegényellenes politikát folytat: nem változik a szegregált iskolák száma, az állam továbbra is finanszírozza őket; nem változik a térben és társadalmilag is elkülönített cigánytelepeknek a száma sem, és olyan alanyi jogon járó közszolgáltatásokból vannak kirekesztve, mint a közvilágítás, ivóvíz, pormentes út.
Your browser doesn’t support HTML5
„Vagy enni fognak, vagy internetezni. Döntsék el” – digitális oktatás Magyarországon
A kormányzat integrációs stratégiájának mostani formája ellen tiltakozó civilek szerint a programmal összességében az a gond, hogy bár uniós pénz lenne rá, de ennek ellenére teljesen bátortalan, és az egyes területeket nem kívánja egységes rendszerekbe állítani. Nem tervezi a szociális alapellátások kiterjesztését. Nagy rendszerek egészétől elkülönített fejlesztéseket ír le, miközben maguk a nagy rendszerek nem alkalmasak az esélykiegyenlítésre.
Példaként éppen az államilag finanszírozott szegregációt említik.
„Hiába erős az óvoda, ha onnan a gyerekek egy szegregált iskolába kerülnek. Hiába lenne egy jó középiskola, ha a gyerekek a szegregált általános iskolából alapkészséghiányosan kerülnek ki. Ennek így nincs értelme”
‒ írja a 12 civil szervezet, amely közös szakmai dokumentumban bírálja a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia kezdetlegességét.
„Brüsszel eleve kötelezettségszegési eljárást rendelt el Magyarországgal szemben. Ez sem jelenik meg sehol a stratégiában, mintha nem egy megoldandó probléma lenne. Ez olyan, mint egy forró krumpli, amivel nem kell foglalkoznunk. Ez így biztos, hogy nem vezet sehová”
‒ fejtette ki véleményét Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója.
Uniós elvárás vs. magyar valóság
A címében romát még nyomokban sem tartalmazó magyar keretstratégia négy sarkalatos pontjára nincs javaslata a tervezet készítőinek. Pedig az EU elvárásai szerint az alábbi sok-sok évtizedes problémákra egzakt javaslatot kell tennie Magyarországnak, az alábbi mutatókkal:
- Cigányellenesség: a diszkriminációt elszenvedő romák arányának legalább felére csökkentése. A roma szomszédot nem elfogadók arányának csökkentése legalább egyharmadával.
- Részvétel: A diszkriminációt bejelentő romák arányának minimum megduplázása.
- Egészség: A születéskor várható élettartamban mutatkozó különbség legalább felére csökkentése.
- Lakhatás: A lakhatási szegénység különbségeinek legalább harmadával csökkentése. A túlzsúfolt lakásokban élők arányában mutatkozó különbség legalább 50 százalékkal csökkentése, valamint legalább a romák 95%-ának biztosítani kell, hogy hozzáférjen a vezetékes ivóvízhez.
A magyar tervezetben egyelőre csak a romák oktatására, a szegénységi rés csökkentésére és a romák foglalkoztatottságának 55 százalék fölé emelésére vannak vállalások; illetve arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekes családok részarányát 5 százalékponttal csökkentik az évtized végére.
A fillérekért eladott cigányság
Setét Jenő roma polgárjogi aktivista azt mondta: nincs kétsége, velük vagy nélkülük, de biztosan át fog menni a magyar keretstratégia Brüsszelen.
„Az fog történni, hogy a kormány keresztülerőltet majd valamilyen dokumentumot, ehhez szerez magának kormányhoz hű civileket, akik hevesen bólogatnak, hogy itt megvolt a társadalmi egyeztetés, majd dob nekik valamilyen koncot, és majd utána elkölti valami másra vagy kénye-kedve szerint az uniós forrásokat. Ezt prognosztizálom” ‒ fejtette ki véleményét a roma polgárjogi aktivista.
A Roma Koordinációs Tanács tagja ifj. Rostás-Farkas György is, aki a Roma Szeretetszolgálat vezetője. Szerinte a kormányzatot és a készülő MNTFS-t érő vádak nem igazak.
„Ezek a vádak, amivel Magyarország kormányát, Orbán Viktort vagy a Fideszt illetik, ezek sem igazak. Tehát, akik ezeket állítják, inkább Jakab Péterrel és Toroczkai Lászlóval kellene, hogy foglalkozzanak, mert Magyarország kormánya mindent megtesz a hátrányos helyzetű romák integrációjáért és a halmozottan hátrányos helyzetű emberekért is. A Magyar Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia elsősorban Magyarország érdekeit képviseli, ezen belül pedig vannak a roma integrációs programok, amik rengeteg szakterületet érintenek”
‒ mondta a Szabad Európának ifj. Rostás-Farkas György, aki azt is kiemelte: folyamatosan vannak megbeszélések, egyeztetések a stratégiáról, ahol megpróbálnak nagyon jó ötleteket és javaslatokat letenni a kormány elé.
Arra a kérdésre, hogy személy szerint ő és a szervezete mennyire független a kormánytól, ifj. Rostás-Farkas György azt mondta:
„Ezt vállalom most is, hogy mi a kormánnyal közösen együtt dolgozunk, és a Roma Szeretetszolgálat a Fidesz-KDNP-t támogatja és Orbán Viktort”
‒ mondta a Roma Szeretetszolgálat vezetője, aki szerint a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030, időben el fog készülni, és szakmailag kifogástalan lesz.
A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030-at 2021 szeptemberéig kell a kormánynak elkészítenie.
Az ügyben kerestük a Belügyminisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre, amint ezt megteszik, frissítjük cikkünket.