A Tut.by vezető belarusz online hírportál törölte a közösségimédia-archívumát az elmúlt tizennyolc hónapból, így próbálva megvédeni a hatósági fellépéstől a lap munkatársait és olvasóit.
A híroldal szerkesztői azzal indokolták a döntést, hogy így próbálják elejét venni az esetleges bűnügyi eljárásoknak munkatársaik és olvasóik ellen, miután nemrég nyomozás indult a portál ellen „szélsőségesség” szításának vádjával.
Tájékoztatásuk szerint nem törölték az archívumot, csupán ideiglenesen elrejtették. A Tut.by Telegram-csatornáját pedig a kelet-európai ország határain kívülről üzemeltetik.
Az oldal arról is beszámolt, hogy kikapcsolták a kétfaktoros hitelesítést a Telegramon annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb átnevezhessék a csatornát, ha a lapot hivatalosan is „szélsőségesnek” nyilvánítják a belarusz hatóságok.
Májusban őrizetbe vették a Tut.by tizenöt újságíróját, a cég bankszámláját befagyasztották, a hírportált pedig elérhetetlenné tették, miután adóelkerülés vádjával bűnügyi eljárás indult az oldal szerkesztői ellen.
Június közepén a belügyminisztérium hivatalosan is kezdeményezte egy minszki bíróságnál a portál „szélsőségesnek” nyilvánítását.
Az ítélet eleinte június 24-re volt várható, végül azonban határozatlan időre elhalasztották az ügyben a meghallgatást.
A Tut.by a hozzá kapcsolódó lapokkal együtt a legnagyobb internetes tartalomszolgáltatónak számít Belaruszban. Tavaly decemberben a hatóságok bevonták a portál médiaengedélyét a kormányellenes tiltakozásokról szóló tudósításokkal kapcsolatos korábbi figyelmeztetésekre hivatkozva.
Ehhez kapcsolódóan: Legyen vége az elnyomásnak! – Új európai szankciók Belarusz ellenFeszült helyzet
Nagy nemzetközi felzúdulást váltott ki a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó május 23-i járatának földre kényszerítése Minszkben. A hatóságok bombafenyegetéssel indokolták a lépést. A repülőtéren őrizetbe vették a gépen utazó Raman Prataszevics belarusz ellenzéki újságíró-aktivistát és orosz barátnőjét.
Belaruszban a tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt elnökválasztást követően hónapokon át tömegdemonstrációkon követelték az emberek az országot 1994 óta vaskézzel vezető elnök, Aljakszandr Lukasenka távozását. A rendőrség keményen fellépett a tüntetők ellen, csaknem harmincezer embert őrizetbe vettek, többen meghaltak, sokan még most is rács mögött vannak.
A nyugati világ nagy része nem hajlandó legitim elnökként elismerni Lukasenkát. A 66 éves vezetővel és több magas rangú illetékessel szemben szankciókat vezettek be, és ezeket a Ryanair-incidens óta újabb büntetőintézkedések követték. Az Európai Unió például megtiltotta a belarusz légitársaságok számára a közösség légterének és repülőtereinek használatát, illetve felszólította az európai légi fuvarozókat, hogy kerüljék el az ország légterét.
Ehhez kapcsolódóan: Kettétört fiatal sorsok Belaruszban