Régen történt már olyan, hogy a távközlési cégek árat emeltek, az elmúlt hónapokban azonban ez történt: a Telekom, a Vodafone és a Yettel szolgáltatásai is drágultak. A Vodafone felvásárlásával még könnyebb lesz árat emelni: kevesebb szereplő marad a piacon, csökken a verseny.
Az elmúlt napokban szembesült több fogyasztó is azzal, hogy januártól jelentősen drágult a mobil- és vezetékesinternet-előfizetése. A nagy telekommunikációs cégek kivétel nélkül megemelték az áraikat.
Kedden közölte a Magyar Telekom, hogy március 1-jétől 14,5 százalékos inflációkövető díjkorrekciót hajt végre az ügyfélszerződések tekintetében. Ez megegyezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt 2022-es, éves átlagos infláció mértékével. A Telekom ettől azt várja, hogy havi bevételei hárommilliárd forinttal fognak növekedni.
Inflációkövető díjkorrekció
A Magyar Telekom az inflációs ráta emelésekor az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 2022. szeptember 1-jei változtatására hivatkozik, amikor bekerült az ÁSZF-be egy inflációkövető díjkorrekciós klauzula, amely alapján a havi előfizetési díjak a KSH által közzétett, a megelőző üzleti év éves átlagos fogyasztói árindex mértékével egyezően változnak.
De nem a Magyar Telekom volt az egyetlen cég, amely tavaly módosította az ÁSZF-et, és beemelte az inflációkövető díjkorrekció jogi intézményét. Így tettek a versenytársak is, a 24.hu szedte csokorba, hogy milyen áremeléseket hajtottak végre a cégek.
A Vodafone tavaly jelezte, hogy 9,39 százalékkal emeli az árakat januártól. Egy internet-előfizetés havi díja például 5490 forintról hatezer forintra emelkedik, a tévé-előfizetés pedig 7100 forint helyett havi 7420 forintba kerül. A Vodafone Magyarország szerint a 2021. szeptember 1. és 2022. augusztus 31. közötti időszak 109,39 százalékos mértékű átlagos fogyasztóiárindex-változását vették figyelembe az ÁSZF az automatikus díjkorrekció alkalmazásakor.
A kormányközeli 4iG által felvásárolt Digi és Invitel november 11-én jelentette be, hogy január elsejétől ismét emel az árakon. A vezetékes internet esetében ötven százalék körüli drágulásról döntött a cég. Itt érdemes megjegyezni, hogy már tavaly nyáron is volt emelés, akkor 25 százalékkal nőttek a havi szolgáltatások árai.
A Yettel is módosított az ÁSZF-en, beemelte az inflációkövetés lehetőségét a szerződéseibe, és októberben rögtön 5,1 százalékkal emelt az árain. A Yettel ügyfélszolgálatatán azt mondták a Szabad Európának, hogy januártól egyelőre nem történt emelés, februártól csak a Yettel tévé-előfizetések drágulnak, a mobil-előfizetések változatlan áron lesznek elérhetők.
Nem számít a hűségidő
Egy telekommunikációs szakember azt mondta a Szabad Európának, hogy egy 2018-as uniós rendelkezés adta meg a jogi lehetőséget arra, hogy a határozott idejű szerződésekkel rendelkező ügyfelek (hűségidő) esetében is van mód az árak emelésére. Igaz, ilyenkor a hűségidő ellenére is lehetőségük van a fogyasztóknak arra, hogy elálljanak a szerződéstől, és másik szolgáltatót válasszanak.
„Az EU azért tette ezt lehetővé, hogy ne maradjanak le az európai telekommunikációs cégek a nemzetközi versenyben. Nőnek a bérek, drágulnak az alapanyagok és a szolgáltatások, emellett rengeteg pénzt kell fektetni az új technológiákba” – mondta.
Az elemző szerint az inflációkövető áremelés alkalmazásának nincs közvetlenül köze a Vodafone felvásárlásához. A díjkorrekció alkalmazását a 2018-tól hatályos uniós hírközlési kódex teszi lehetővé, vagyis a távközlési szolgáltató indoklással ugyan, de egyoldalúan módosíthatja az ÁSZF-et, viszont biztosítani kell a határozott idejű szerződéseknél a felmondás lehetőségét. Korábban nem volt lehetőség erre a hűségidős ügyfelek esetében.
Ehhez kapcsolódóan: Furcsán viselkedik az állam a Vodafone felvásárlásában
Beszédes viszont, hogy a legtöbb cég a Vodafone augusztusban bejelentett felvásárlása után döntött arról, hogy emel az árain. Ez alól a Difi kivétel, viszont ez a cég a 4iG többségi tulajdonában van, annak a cégnek, amely megvásárolta a Vodafone többségi tulajdonát egy magyar állami céggel egyetemben.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Vodafone megvásárlásával tovább szűkül a piac, kétpólusúvá válik (Magyar Telekom és Vodafone–Digi), és ez a verseny további csökkenést, illetve áremelkedést vetít előre.
A szakértő szerint a Digi áremelésében szerepet játszhatott az, hogy a „nagy üzlet” már körvonalazódott, és fel kellett készülni a Vodafone felvásárlásához igényelt hitel kamatterheinek kitermelésére.
A szakértő szerint nem kötelező árat emelni, ez csak egy lehetőség a telekommunikációs cégek számára. „Ha valamelyik távközlési társaság nem emel az árain, azt az üzenetet közvetíti az ügyfelek felé, hogy gyertek hozzám, én olcsóbb vagyok” – tette hozzá.
Magyarországon azonban minden nagyobb cég emel az árain, és ez a jövőben is folytatódhat, mert a szakértő szerint két nagy szereplő maradt a piacon, így sokkal könnyebb az inflációkövető korrekciókat végrehajtani.
Nem lehet ingyen netezni
2023. március 31-ig az összes magyarországi mobilszolgáltatónál megszűnik a nullás díjszabás, tehát ezután fizetni kell az olyan alkalmazásokért és szolgáltatásokért, amelyekhez eddig korlátlanul hozzáférhettek a felhasználók akkor is, ha a díjcsomagjuk internetes keretét már kimerítették – írta a Telex.hu.
„Ezzel vége az ingyenes facebookozásnak, messengerezésnek, whatsappozásnak, ahogy az Instagram pörgetése, a Spotify hallgatása vagy navigációs programok használata közben fogyasztott kilobájtok után is fizetni kell” – írta a lap.
Az Európai Unió már évekkel korábban is kifogásolta azt a gyakorlatot, hogy egyes díjcsomagokban megkülönböztettek egyes platformokat és alkalmazástípusokat, amelyekre úgynevezett zero rate konstrukciót alkalmaztak a szolgáltatók. „Tehát nem számították be az adatkeretbe például a Facebook, egyes csetalkalmazások és streamingoldalak használatánál elfogyasztott adatot, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a csomagjaikat” – számolt be korábban a hwsw.hu.
2022 júniusában az uniós tagállamok szakhatóságait tömörítő BEREC új iránymutatást adott ki, amely arról szólt, hogy a testület a bírói gyakorlat alapján a jövőben semmilyen, egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly ősszel határozatban kötelezte a három érintett mobilszolgáltatót (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone), hogy 2022. november 15-ig fejezzék be a nullás adatkeretű csomagok értékesítését, 2023. március 31-ig pedig gondoskodniuk kell arról, hogy megszüntessék vagy módosítsák azokat a szerződéseket, amelyeknél volt valamilyen zero rating opció.