A volt szénközpont, Nottingham Nagy-Britannia első nettó nulla kibocsájtó városa akar lenni.
Az angliai Nottingham mellett magasodnak a Ratcliffe-on-Soar szénerőmű füstölgő tornyai, amelyek méltó jelképei egy olyan területnek, amely sokáig híres szénipari központ volt.
A helyi vezetők most a zöld ipari forradalomra fogadnak. Azt ígérik, hogy 2028-ra szén-dioxid-semlegessé válnak, így az ország első olyan városa lesznek, amely eléri a nettó nulla kibocsájtást.
„Meg akartam felelni a kihívásnak – mondta Sally Longford nottinghami önkormányzati képviselő, aki a projekt élére állt. – Ha most nem lépünk, annak szörnyű következményei lesznek.”
Nottinghamet olyan volt szénbányák veszik körül, amelyek a nyolcvanas évekig a térség gazdaságának gerincét alkották.
Az utolsó bányaakna 2015-ben zárt be – és amikor 2024-ben bezár, a város mellett található Ratcliffe-on-Soar lesz Nagy-Britannia utolsó szénerőműve.
Az elmúlt évtizedekben Nottingham vezető szerepet szerzett magának a zöldpolitikák terén.
Az angliai Nottinghamben található Ratcliffe-on-Soar szénerőmű
2020-ban a városi önkormányzat elindított egy tervet, amelynek célja, hogy kevesebb mint egy évtized alatt a teljes szén-dioxid-kibocsátást csökkentsék vagy kompenzálják, amihez évente több mint húsz százalékkal kell csökkenteni az emissziót.
Verseny a nettó nulláig
Mivel a globális átlaghőmérséklet egyre magasabb, az országok, városok és vállalkozások mindegyike határidőt szabott a nettó nulla elérésére, ami azt jelenti, hogy maximum csak annyi klímagázt bocsájtanak ki, amennyit kompenzálni tudnak.
A brit kormány ígéretet tett arra, hogy 2050-re éri el a nettó nullát, de sok város és kerület saját célokat tűz ki, és gyorsabban akarja elérni a célt.
Világszerte már több száz város tett valamilyen formában vállalást a szén-dioxid-semlegesség elérésére Melbourne-től Glasgow-ig.
Nottingham olyan intézkedésekkel igyekszik jelentősen csökkenteni a kibocsátást, mint például több ezer ház energiatakarékosabbá tétele, napelemek telepítése a lakások közel öt százalékára, valamint elektromos vagy biogázzal működő buszok bevezetése.
Az önkormányzat (amelyet a briteknél tanácsnak hívnak) a januári első felülvizsgálat során azt mondta, hogy jó úton halad a 2028-as határidő betartása felé, bár Wayne Bexton, a tanács szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésért felelős igazgatója szerint a cél eléréséhez nemzeti szintű jogszabályi változásokra és technológiai fejlesztésekre lesz szükség.
Mások szerint azonban az olyan városok, mint Nottingham túlságosan nagy fába vágnák a fejszéjüket, különösen ha mindezt a brit kormány hathatósabb támogatása nélkül tennék.
„Nottingham ambíciója nemes, de a város soha nem lesz képes teljesíteni szén-dioxid-csökkentési potenciálját, hacsak a kormány nem lép fel és nem nyújt sokkal több támogatást” – mondta Ed Matthew, az E3G klímaváltozással foglalkozó agytröszt kampányigazgatója.
Szerinte London lépéseket tehetne az új fosszilis tüzelésű kazánok gyors betiltására az otthonok szén-dioxid-kibocsátását csökkentő intézkedésekhez nyújtott támogatások növelésével, valamint az elektromos járművek töltőkapacitásába való beruházások felgyorsításával.
Noha Nagy-Britanniában első akar lenni, Nottingham célkitűzése kevésbé ambíciózus, mint néhány más városé.
Az elképzelés csak a város határain belül termelt és az országos áramellátásból származó energia emissziójára terjed ki, szemben a szélesebb körű harmadik hatókörös célokkal, amelyek a városban elfogyasztott, de máshol előállított áruk és szolgáltatások által generált emisszió visszafogását is magukban foglalják.
„Az egyes és kettes hatókör volt az, amiről úgy éreztük, hogy városként addig mehetünk el” – mondta Longford a CN28 tervről, amely olyan területeket is magában foglal, mint például a vállalkozások és a háztartások, amelyekre nincs közvetlen befolyásuk vagy tőlük származó adatuk.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrajnai háború súlyos kihatással van a környezetre isA városok szerepe
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) becslése szerint a világ lakosságának több mint fele városokban él. Városból egyre több van, amelyek a globális szén-dioxid-kibocsátás 75 százalékát adják, ami elsősorban a közlekedésből és az épületekből származik.
A városok azonban megoldást is kínálhatnak, mivel sűrűségük hatékonyságot eredményez, legyen szó akár a közlekedési hálózatokról vagy a lakóházakról.
„Van egy olyan elgondolás, hogy a városok rosszat tesznek a környezetnek” – mondta Valentine Quinio, a Centre for Cities brit agytröszt munkatársa, aki a városok gazdaságosságának javításán dolgozik.
„De valójában (…) a városban élő embernek kisebb a szénlábnyoma, mint egy városon kívüli embernek.”
A kibocsátás gyorsabb csökkentése érdekében Nottingham számos mikroprogramot tervez, kezdve az iskolai menzákon a több vegetáriánus lehetőség bevezetésétől a lakosok rábeszéléséig, hogy fogják vissza az autózást és egyenek kevesebb húst.
A tervekről workshopokat tartanak, amelyeken a lakosok elmondhatják a véleményüket, és tájékoztatást kapnak arról, hogyan csökkenthetik egyéni emissziójukat.
„Ha változást akarunk elérni, akkor a társadalom minden rétegét be kell vonni” – mondta Megan Shore, az Ignite! jótékonysági szervezet programmenedzsere, aki helyi szervezetekkel és karitatív szervezetekkel közösen szervezett foglalkozások egy részét vezette.
Ehhez kapcsolódóan: Egy kétéltű, amely megmutatja a környezet állapotátA résztvevők azt mondják, hogy több közösségi kertészkedést és kevesebb értelmetlen csomagolást szeretnének látni – mondta Shore, aki szerint a találkozók hangulata inkább pozitívan gyakorlatias, mint borúlátó.
A lakosok még díjat is nyerhetnek a város egyetemeivel együttműködve kiadott Zöld jutalom alkalmazáson keresztül, ha csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat olyan intézkedésekkel, mint például autó helyett biciklivel közlekednek vagy rövidebb ideig zuhanyoznak.
Az októberi indulás óta mintegy ezer ember regisztrált az alkalmazásra Nottinghamshire grófságban, és a lakosok támogatják – még ha némi szkepticizmussal is.
A 22 éves Upendo Patterson, aki nemrég szerzett jogi diplomát, azt mondta, hogy „nagyon várja már a zöldebb Nottinghamet”, de „nem biztos benne, hogyan akarnak eljutni odáig, és hogy a felelősség mekkora részét fogják a nottinghami lakosokra hárítani”.
Longford tanácsos szerint Nottinghamnek nincs más választása, mint hogy megpróbáljon szebb jövőt építeni.
„Együtt kell dolgoznunk azért, hogy a jövő generációi számára megváltoztassuk az életmódunkat és azt, ahogy dolgozunk” – mondta.
„Van egy kis unokám, és nem akarom, hogy a káosz és a nyomás világában éljen” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Hőszigethatás – Amit nem reklámoznak a debreceni iparváros kapcsán