A magyarokra célzott hivatalos és szürkezónás politikai hirdetésektől a Facebookon a hiányzó oktatási vagy egészségügyi szakembereken át a hazai koronavírus-fertőzésekig sok rendszeresen frissülő ábrát tett ki a Szabad Európa 2022-ben.
Pár értelmes ábra sokat segíthet megérteni egy-egy bonyolultabb jelenséget is, néhány világos grafikon több bekezdésnyi szöveges leírást spórolhat meg. Közhely, hogy „egy kép többet mond ezer szónál”, és ráadásul közel sem bármiféle képre igaz, de az biztos, hogy például az emberek gyerekkorban előbb tanulnak meg kép alapján felismerni jelenségeket, mint szavak alapján.
Vagy egy, az adott ország nyelvét nem ismerő turista ábrák segítségével is el tudja dönteni, hogy hol mehet át az úttesten, vagy melyik ajtó vezet a mosdóba egy étteremben.
Pont a hatásosságuk miatt egyébként az ábrákkal, grafikonokkal vissza is lehet élni, és várhatóan egyre többet is fognak próbálkozni ilyen átverésekkel különböző szereplők.
Ehhez kapcsolódóan: Ábrákkal is lehet hazudni, ne hagyja magát átverni! 1. részA híroldalaknál jellemzően minden cikkhez, videóhoz új ábrát érdemes készíteni, hiszen általában a tartalom is valami újdonságról akar tájékoztatni. Még azonos témában is, hiszen például a régi adatok kevésbé lehetnek már hasznosak, vagy mondjuk más szereplőket akar bemutatni. Akit pedig mélyebben érdekel az adott téma, az a hivatkozásoknál könnyen meg kell hogy találja az adatok pontos forrását.
Van, ami sokszor érdekes, de nem könnyen elérhető
Vannak olyan témák azonban, amelyeknél sokszor vagy akár folyamatosan akarjuk követni a helyzet alakulását. Ez például a pontos időnél vagy meteorológiai előrejelzéseknél könnyen megoldható. Más témák viszont hiába fontosak, egyszerűen nincs megfelelő adat hozzájuk, vagy olyan áttekinthetetlen formában léteznek csak, hogy az állampolgárok nem nagyon fogják tudni követni.
Ezekhez készített a Szabad Európa rendszeresen frissülő ábrákat 2022-ben is az újságírói kapacitás, illetve az elérhető és valóságosnak tartott magyar adatok korlátai mellett. Itt inkább az utóbbi a fontosabb, nem túlzás, hogy a magyar állami adatszolgáltatás mennyisége és minősége kirívóan gyenge európai mércével mérve.
Minden körülménnyel együtt, ha van olyan ötlete, amiről szívesen látna folyamatosan frissülő ábrát a Szabad Európán, küldje el a szalaib@rferl.org címre, és foglalkozni fogunk vele.
Ápolók, tanárok, menekülők, propagandaforintok
A magyar egészségügy már a járvány alatt is komolyan összecsuklott, aminek egyik erős jele volt például a nagyon megugró halálozási arány. A járvány után viszont arra figyelhettek fel a betegek, hogy sorozatosan kezdenek leállni a kórházi osztályok szerte az országban.
Ennek több oka is van, leginkább a szakemberhiány. Mindezektől függetlenül az állampolgároknak is fontos lenne tudniuk, hogy adott bajukkal hova mehetnek, akár este vagy hétvégén.
A nem működő kórházi osztályokról a Nemzeti Népegészségügyi Központ különböző beszkennelt pdf-ek rendszertelen nyilvánosságra hozatalával tájékoztatja az embereket egyik aloldalán. Ezeket összegyűjtöttük, ábráinkat pedig rendszeresen frissítjük, itt olvashat erről bővebben.
Hasonlóan elképesztő a szakemberhiány az állami közoktatásban is. A betöltetlen tanári álláshelyek száma a legutolsó nagyobb kutatás szerint negyvenezer felett lehet az országban, az egyházi és magánintézményeket is beleértve.
Ezt érdemes összehasonlítani azzal, hogy a Belügyminisztérium honlapja szerint hány pedagógust keres az állam aktuálisan. Itt olvashat bővebben a témáról.
A magyar politikai propagandában kiemelten fontos felületté vált a Facebook, a magyarok ugyanis kiugróan Facebook-függők. Ez viszont sok egyéb hatása mellett azt is elhozta, hogy a rendszerváltás óta először 2022-ben, a Facebook segítségével követhették a magyarok, hogy az egyes politikai csoportok mennyit költenek kampányra egy fontos csatornán. Ezt rendszereztük és ábrázoltuk, itt olvashat bővebben a témában.
A 2022-es év legmeghatározóbb külpolitikai eseménye egyértelműen az volt, hogy Putyin hadserege újra megtámadta Ukrajnát. Még akkor is, ha a magyarok nagy többségét ez nem érdekelte, vagy az ország negyede még együttérezni sem hajlandó az ukránokkal. Ami, úgy tűnik, az ukrán lakosság figyelmét sem kerülte el.
Mindenesetre óriási migrációs krízist okozott a szomszédban zajló háború, több mint 16 millióan hagyták el hosszabb-rövidebb időre Ukrajnát, és nagyjából nyolcmillió embert regisztráltak menekültként Európában. Összehasonlításképp: a 2015-ös nagy migrációs válság alatt, 2015 és 2016 során összesen 1,6 millió menekültügyi kérelmet adtak be Európában szerte a világból.
Az Ukrajnából menekülőkről itt tájékozódhat még, alább az első beérkezési országok számait láthatja. Itt fontos hozzátenni, hogy közülük alig maradnak Magyarországon, Gulyás Gergely miniszter áprilisi tájékoztatása alapján a belépő menekülők 97 százaléka nem kér menedékes státuszt Magyarországon.
Mindezek mellett pedig még a koronavírus-járvány sem múlt el teljesen. Bár ennél a témánál az állami adatszolgáltatás még hazai szinten is súlyosan gyenge, nem egy esetben egyenesen megtévesztő volt, a heti regisztrált új fertőzöttek számát még lehet követni. Ez már csak abból a szempontból sem vált mellékessé, hogy Magyarország átoltottságban jelentősen le van maradva az uniós átlagtól, az ország harmadának még az első oltását sem sikerült megszervezni. A koronavirus.gov.hu kormányzati tájékoztató oldal januártól megszűnik.