A dél-ázsiai országot uraló szélsőséges iszlamista tálibok betiltották az élőlények, köztük az emberek és az állatok ábrázolását, ami tovább rontotta a sajtószabadság egyébként is siralmas állapotát.
A tálibok elnyomó politikája és az iszlám szélsőséges értelmezése a nemzetközi porondon páriává tette Afganisztánt, amely 2021-ben a világ egyetlen országa lett, ahol tilos a lányoknak iskolába járniuk, most pedig Afganisztán lett a világ első olyan országa, amely betiltotta az élőlények, köztük az emberek és az állatok ábrázolását. „Ez a döntés abszurd és hihetetlen” – mondta Szami Juszafzaj veterán afgán újságíró és kommentátor.
Az iszlám vallás értelmében a bálványimádás bűn. Ennek szélsőséges értelmezése nyomán a tálibok az utóbbi években levágták a próbababák fejét, betiltották a babák árusítását, illetve szobrokat fedtek le vagy távolítottak el. Nemrég a bálványimádás tilalmát kiterjesztették „az élőlényeket ábrázoló fényképek és videók készítésére és megtekintésére”. A tiltás a lélekkel rendelkező előlények – azaz az emberek és az állatok – képére korlátozódik.
„Ennek középpontjában az a vágy áll, hogy visszatérjenek a kilencvenes évek eredeti, tálib emirátusához” – mondta Obaidullah Baheer, a London School of Economics Dél-Ázsia Központjának vendégkutatója. Az 1996 és 2001 közötti brutális tálib uralom alatt tiltos volt élőlények bármilyen ábrázolása, ideértve a televíziót és a fényképezést is, mivel iszlámellenesnek minősítették. A keményvonalas iszlamista csoport tévékészülékeket és videókazettákat semmisített meg nyilvánosan, emellett több ezer történelmi műtárgyat – többségében Buddha-szobrokat – is elpusztítottak, miután iszlámellenesnek vagy bálványimádónak ítélték. Sokkolta a világot, amikor a rezsim 2001-ben felrobbantott két hatalmas, körülbelül 1400 évvel ezelőtt faragott Buddha-szobrot.
Miután az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után megbuktatta a tálibok hatalmát, a szélsőségesek fényképeket kezdtek használni propagandájukban, honlapot és közösségi médiás jelenlétet is fenntartva.
A 2021-es tálib hatalomátvétel óta iszlamista ellenőrzés alá került az állami műsorszolgáltató, valamint szigorú korlátozások mellett engedélyezték néhány másik televíziós csatorna működését. Több vezető jelen van az online közösségi oldalakon is, ahol videók és fényképek láthatók különböző találkozóikról.
Ehhez kapcsolódóan: „Eláraszt a nyomor” – a tálibok aratási adója kifacsarja az elszegényedett afgán gazdákat
Aggodalmak a sajtószabadsággal kapcsolatban
Az élőlényekről készült képek közzétételének tilalma aggodalmat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz ez az afgán médiára. A tálibok már eddig is brutálisan felléptek a másként gondolkodók ellen, többtucatnyi újságírót vertek meg, tartóztattak le és börtönöztek be. Erőszakkal bezáratták a független médiumokat, gyakorlatilag ellehetetlenítve minden kormánykritikus tudósítást.
Az elmúlt napokban a tálibok által irányított médiumok egyes tartományokban felhagytak az élőlények ábrázolásával. Vannak tévécsatornák, amelyek átálltak a képet nem, csak hangot sugárzó közvetítésre. Az erkölcs előmozdításáért és a bűnmegelőzésért felelős tálib minisztérium október 14-én közölte, hogy fokozatosan fogják bevezetni a tilalmat.
Juszafzaj szerint a tilalom súlyos hatással lesz a sajtóra, illetve a hozzáférésre az információhoz és a szórakozáshoz. „Ez egy hatalmas börtönné változtatja Afganisztánt” – vélekedett. – „Azt hittük, hogy Afganisztánban az állatoknak nagyobb szabadságuk van, mint a nőknek – mondta egy kabuli riporter, utalva a nők jogainak szigorú korlátozására. – De a tálibok még az állatoknak sem kegyelmeznek.”
A száműzetésben élő afgán újságírók szövetségének szóvivője szerint a lépés káros a sajtószabadságra: „Ez a média és a véleménynyilvánítás szabadságának felszámolását jelenti Afganisztánban.”