Azóta, hogy a nemzetközi csapatok május 1-jén megkezdték a kivonulást Afganisztánból, kiújultak a fegyveres konfliktusok a hadsereg, a milíciák és a tálibok között. A hivatalosan elismert kormánynak folyamatos nehézségeket okoznak a tálibok, akikkel a mai napig nem sikerült stabil békét kötni.
Afganisztán a szakadék szélén
Nők tüntetnek automata fegyverekkel a kezükben a tálibok ellen Ghor tartományban július 6-án.
Őrök vigyáznak Ismail Khanra, az ország egyik legbefolyásosabb hadurára a rezidenciáján. A mudzsahedin felkelés egyik hadvezére és több száz harcosa megesküdtek, hogy ha az afgán kormány nem tud békét kötni a tálibokkal, megvédik Herat tartományt.
Ismail Khan (a képen épp telefonál), a szovjetek elleni, az Egyesült Államok által is támogatott mudzsahedin felkelés egyik hadvezére volt az 1980-as években. 2009-ben a tálibok merényletet követtek el ellene, de túlélte.
Szuhail Saheen tálib szóvivő egy sajtótájékoztató után július 9-én, Moszkvában. A fegyveres iszlamista csoport azt állítja, hogy az ország 85 százalékát a kezében tartja, de ennek valóságtartalmát nehéz megerősíteni.
Afgán katona egy ellenőrzési pontnál Laghman tartományban július 8-án, miután a hadsereg elűzte a területről a tálibokat.
Egy tálib holtteste egy terepjárón július 7-én, a Kunduz városért vívott harc után.
Járművek, amiket az amerikai csapatok hagytak maguk után július 2-án a bagrami légibázison, Kabultól 50 kilométerre. A bázis az amerikaiak távozása óta az afgán nemzeti hadsereg irányítása alatt áll.
Egy afgán katona nézi át, miket hagytak ott az amerikaiak a bagrami légibázison.
Egy afgán család, akik a herati összecsapás elől menekültek el otthonukból.
Afgán katona őrködik egy elhagyott ellenőrzési ponton a Dzsalálábádot Kabullal összekötő úton július 8-án.
Felfegyverzett civilek vonulnak az utcára a tálibok ellen Ghor tartományban július 6-án.