A senki földjén: Agdam, Hegyi-Karabah szellemvárosa a visszafoglalás előtt
Ez itt Agdam. Az azerbajdzsáni várost 1993-ban az első hegyi-karabahi háború idején az örmény kisebbségi erők elfoglalták.
Azerbajdzsán és a kisebbségi örmény erők között 1994-ben véget ért háború után még évtizedekig tartó konfliktus frontvonalának közelében található ez a megsemmisült város. Miután az örmény erők elfoglalták a várost, több tízezer itt élő azeri menekült el innen, hátrahagyva otthonaikat.
Agdam 1988-ban, nem sokkal azelőtt, hogy a szakadár régió miatt kitört a háború az azeri és a kisebbségi örmény erők között Hegyi-Karabahban és környékén.
Ritka, 1990-ben készült archív felvétel Agdam központi mecsetéről. Az örmények nem költöztek vissza, miután az azeriek elmenekültek, ezért az romokban hever.
Ugyanaz a mecset, immár tető nélkül. A képet Lohr 2011-ben készítette.
Kilátás Lohr taxijából, amelyet a 2011-es futó látogatása során készített. Miközben Hegyi-Karabah területén utazgatott, „kíváncsiságból” elugrott megnézni a tiltott várost – mondta a prágai fotós a Szabad Európának.
A fotós a Szabad Európának elmondta, hogy „elég sok pénzt” fizetett ki egy jó összeköttetésekkel rendelkező taxisofőrnek azért, hogy az katonai kapcsolatainak segítségével elvihesse a szellemvárosba.
A fő mecset minaretjei a megsemmisült város felé tornyosulnak.
A város romjai között még mindig látható szovjet falfestmény. Lohr azt mondja, gyorsan kellett haladnia, hogy elkerülje az azeri mesterlövészeket, akik időnként a környező területeken dolgoztak.
Az egykor gyönyörű agdami mecset elhagyatott és megrongált odabent.
Örmény és angol nyelvű tábla a mecset külső falán, amely szerint a „perzsa” mecsetet 1868-tól 1870-ig építették.
Kilátás a mecset minarettjéből. Lohr szerint a város kihalt volt, csak „néhány vad kutya” rótta az üres utcákat.
A romváros Lohr szemszögéből. A prágai fotós nyomon követte a híreket a szeptemberben kiújuló harcokról, amelyek során hét azeri régiót foglaltak vissza és adtak át Bakunak.
Azeri katonák állnak az agdami mecset előtt egy propaganda filmben, amely azután készült, hogy az azeri erők november 20-án újra visszafoglalták a várost. Lohr „kíváncsi, hogy fog majd kinézni a város” és szeretné tudni, hogy „mit kezdenek az azeriek vele”. Több ezer azeri esküdött meg arra, hogy visszatérnek és újjáépítik a várost.
Ilham Aliyev azeri elnököt és feleségét – aki egyben az ország elnökhelyettese – november 22-én a Koránnal fényképezik a mecsetben. Lohr aggódik, mert nem könnyű a háborúval kapcsolatos érzelmeken túllépni, hiszen „annyi igazságtalanság történt ott".